Bár a fenntarthatóság az elmúlt években a figyelem középpontjába került, túlzás lenne azt állítani, hogy az IT-szektor képviselői felkészültek a „zöld” működésre, egy felmérés szerint mindössze harmaduk rendelkezik fenntarthatósági stratégiával. A kutatásokból az is kiderült, hogy egyelőre jókora szakadék van ezen a területen a szándékok és a tényleges cselekvés között.
◼︎ Digitális segítség a klímavédelemnek
Három tanulmány is készült a közelmúltban arról, hogy az IT-iparág szereplői és az adatközpontok üzemeltetői hogyan látják a fenntarthatósági erőfeszítéseiket. A Schneider Electric által támogatott felmérésekhez közel 3000 vállalkozástól gyűjtött adatokat három kutatócég, köztük a legnagyobb szerverelhelyezés- és felhőszolgáltatóktól, IT-megoldásszállítóktól és IT-szakemberektől.
A 451 Research kutatása széles szakadékot tárt fel aközött, ahogyan a cégek a helyzetet látják és aközött, ami a valóság. A felmérés ugyanis rámutatott, hogy a vállalatok fejlettebbnek vélik fenntarthatósági programjaikat, mint amilyenek valójában, mivel a válaszadók közel felének érettségi értékelése nem egyezett meg egy korábbi válasszal. Az elemzés szerint a fenntarthatóság fő mozgatórugója az üzleti érték, és a cégek az energiafelhasználás mérésével kezdik, majd más fenntarthatósági mérőszámokkal és eszközökkel bővítik törekvéseiket. A legnagyobb kihívást az energiafelhasználás optimalizálása, a megfelelő mutatószámok kialakítása, az adatok begyűjtése és a szakképzett személyzet hiánya jelenti számukra.
Hiányzó stratégia
A Forrester Consulting tanulmánya azt állapította meg, hogy a szerverelhelyezést kínáló szolgáltatóknak nincs határozott, átfogó stratégiájuk a fenntarthatósági programokra vonatkozóan. A válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóság üzleti prioritás a szervezetük számára – ami azt jelenti, hogy összességében a második számú prioritás –, azonban mindössze 33 százalékuk jelezte azt, hogy cégük már készített fenntarthatósági stratégiát. Ez azt mutatja, hogy ez az ágazat még mindig a fenntarthatósági út elején jár, ami azért is lehet komoly probléma, mert becslések szerint a globális villamosenergia-felhasználás 1,5-2 százaléka juthat az adatközpontokra, vagyis ezek „zöldítése” fontos lépést jelentene a klímaváltozás elleni küzdelemben. (Ha áttörést nem is hozna. – A szerk.)
A tanulmány megállapította azt is, hogy a jövőre nézve a fenntarthatósági törekvések sikerének egyik kulcseleme a megfelelő partner megtalálása lesz, amelyik segíti a szervezeteket a siker elérésében. A tanulmány szerint azok a vállalkozások, amelyek külső fenntarthatósági tanácsadó céget bíztak meg, 33 százalékkal nagyobb valószínűséggel rendelkeznek magas fokú érettséggel ezen a területen.
A Canalys IT megoldásszállítók megkérdezésével készített kutatása során a megkérdezettek 60 százaléka jelezte, hogy rendelkezik dedikált ESG- (Environmental, Social and Governance, környezet, társadalom, szabályozás) erőforrásokkal, 40 százalékuk pedig bevételt is vár a fenntarthatósági megoldásoktól.
| Megéri „bezöldülni”
Tízből hét cégnek a vártnál nagyobb pénzügyi hasznot hoznak a klímavédelmi kezdeményezések – derül ki az EY több mint 500 globális vállalatot vizsgáló felméréséből. Ennek ellenére a társaságok többsége nem csökkenti olyan mértékben a károsanyag-kibocsátását, amennyivel érdemben enyhíteni lehetne a globális éghajlatváltozás hatásait. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol átfogó éghajlatvédelmi lépéseket tesznek, több mint kétszer nagyobb az esély arra, hogy anyagilag a vártnál is jobban megtérülnek az erőfeszítéseik. Miközben a megkérdezett vállalatok döntő része (93 százalék) nyilvánosan elkötelezte magát az éghajlatváltozás mérséklése iránt, addig kevesebb mint felük (42 százalék) tervezi a CO2-kibocsátás legalább 45 százalékos csökkentését 2030-ig. A válaszadók mindössze 11 százalék tűzte ki célul a nettó nulla kibocsátás, vagyis a karbonsemleges működés elérését. |
ESG-lehetőségek
A DLA Piper jogi iroda elemzése szerint egyébként az ESG-szemlélet térnyerése a technológiai szektort is elérte az elmúlt években, az általuk készített felmérés során a válaszadók 68 százaléka jelezte azt, hogy lehetőségként tekintenek erre a területre, sőt, a kutatásban résztvevők 46 százaléka az 1–10-ig terjedő skálán 8-as vagy annál magasabb prioritásúnak minősítette az ESG-kérdéseket.
A szemlélet jelentőségét mutatja az is, hogy a válaszadók 41 százalékának jelenleg is van fenntarthatósági kérdésekkel és szempontokkal specializáltan foglalkozó felső vezetői képviselője. A vállalatvezetők úgy gondolják, hogy az ellátási lánc elszámoltathatóságának megkövetelése és a 2030-ig kötelezően elérendő karbonsemlegesség a két legfontosabb intézkedés, amelyre az ágazatnak a környezeti fenntarthatóság terén törekednie kell.
MI támogatja a naperőműveket
Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az ICT-kapcsolatonkénti átlagos CO2-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.
„Az ICT-alapú energiamegtakarítás és a CO2-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”, mondta el Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese a vállalat szeptember végén Budapesten megtartott „Huawei Innovation Day 2022” rendezvényén. A vállalat a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, amiben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott, okos inverterek segítik a napelemes erőműveket.
A klímavédelmi erőfeszítések egészen meglepő területeken is megnyilvánulnak. A köztudatban a Bitcoin-bányászat óriási energiaigényű tevékenységként él. A Stylers információ-technológiai cégcsoport elemzésében azonban rámutatott, hogy az ezzel foglalkozók is igyekeznek haladni a korral és az energiafelhasználásuk mintegy 57 százalékát megújuló forrásból fedezik, ez pedig a kedvező szinergiák (például a szél- és szélerőművek időszakos túltermelése) miatt a jövőben valószínűleg csak tovább fokozódik.
