Az elmúlt évek technológiai bakugrásain edzett IT-szakemberek és cégvezetők valószínűleg rutinosan szelektálnak a felbukkanó újdonságok között. A kétely azonban minden bizonnyal ott mocorog mindenki fejében: „Mi van, ha fontos lesz, amit nem vettem komolyan?” Több olyan innováció létezik, amelyekről még nem dőlt el, hogy csak pillanatnyi érdekesség vagy hosszabb kifutású. A továbbiakban áttekintjük, hogy melyek lehetnek fontosak 2023-ban. Vagy később.
◼︎ Bizalom és fenntarthatóság
Nyelvészek és nyelvművelők már az 1990-es évek közepén megállapították, hogy a technológiai fejlődés olyan gyorsan tör be az életünkbe és válik nélkülözhetetlenné, hogy a nyelvnek nincs ideje organikusan kitermelni a saját szavait. Magyarán: az angol nyelvű szakkifejezésekre nem születik olyan gyorsan pontos magyar megfelelő, hogy azt a magyar nyelv széles körben képes legyen helyettesíteni. Ilyen például a „disruption”, „disruptive” is. Nem törés, nem szakítás, talán eltérítés, de ez sem pontos. Így hát maradt a „diszrupció”.
A jelenséget körülírni könnyebb: egy állapot vagy folyamat gyökeres, minőségi változása, amely hosszú távú és visszafordíthatatlan. Ilyen volt a televíziózásban a videómagnók és a műsorfelvétel megjelenése, később a streamelt (újabb betolakodó szó) filmek és sorozatok kora. Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki azért várja az este fél 9-et és mindent félretegyen, mert kezdődik az „Elfújta a szél”. Kivétel persze az élőben közvetített focimeccs.
Gartner szerint a jövő
A diszrupció mértéke és iránya azonban nem mindig annyira egyértelmű, mint a televíziózás esetében. Idén ősszel Daryl Plummer, a Gartner kutatási vezetője a hét, jelenleg legfontosabb diszrupcióról tartott előadást Barcelonában. Ezek nem önmagukban érdekesek, mivel hatásuktól függően kisebb vagy nagyobb mértékben alakítják át a társadalmakat. Az átalakítás mértékét pedig egy ötös skálán írja le Plummer:
- Javít (enhance)
- Tágít (extend)
- Átalakít (transform)
- Újra feltalál (reinvent)
- Forradalmasít (revolutionize)
Plummer az általa azonosított 7 diszrupciót az első két kategóriába sorolja, azaz annyira nem fontosak, hogy átalakításokat eredményezzenek a társadalmakban, de javítanak és tágítanak. Ilyenek voltak korábban például a kliens/szerver számítógépes technológia, az okostelefonos navigáció és a rádiós közvetítések.
A hét diszrupció pedig, amelyekre érdemes figyelni Plummer (a Gartner) szerint, alább következik.
1. Munka a metaverzumban A metaverzum még igencsak kezdetleges, és az igazi potenciálja még messze van, de úton van felénk, és át fogja alakítani a munkavégzést. Például, ha egy autót tervezünk, akkor bele is ülhetünk és érezhetjük, hogy milyen vezetni. Öt éven belül a metaverzum teljesen át fogja alakítani az irodák használatát. A virtuális világ nyertesei lesznek az adatközpontok, az eszközök, a virtuális pénzek és az ingatlan szektor.
2. Repülő autók Sokan ígérték már a repülő autókat, ehelyett megkaptuk a Twittert. Ma sem vagyunk még közel hozzá, mert egyrészt a technológia még nem teszi lehetővé a biztonságos egyedi légi közlekedést, másrészt a városi infrastruktúrát is át kell alakítani hozzá. De a távlati lehetőségek túl kecsegtetőek: kitolódnak az ingázási távolságok, a városokban több hely szabadulna fel a gyalogosok számára, több hirdetési lehetőség nyílna meg (például „Nike légifolyosó”).
3. A digitális gazdaság Ebben a szcenárióban a robotizálás és a digitalizálás annyira elterjed, hogy úgy fogunk gépeket használni, mint embereket. Munkába állítjuk, értékeljük és elbocsátjuk őket. Már vannak olyan gépek, amelyek képesek call centerként működni.
4. A decentralizált autonóm szervezet A pandémia alatt megszűnt a munkahely, mint a fizikai munkavégzés helyének normája. Az alkalmazottak nagy része távolról dolgozott, és ez két év alatt teljesen megszokottá vált. Lehetséges, hogy ez már a vállalati, szemtől-szembe életforma alkonya? Plummer szerint a vállalati élet elveszti a vonzerejét, és „ebben az új világban létrehozhatunk értéket anélkül, hogy emberi lények lennénk”. Ez meglehetősen nyugtalanítóan hangzik, de alapvetően arról van szó, hogy a képességeinket és a szakismeretünket értékesítjük („skill monetization”), a legtöbb esetben a fizikai jelenlétünk nem feltétlenül szükséges. Minél előbb ismerik fel ezt a vállalatok, annál hamarabb tudják megelőzni a munkaerő-elvándorlást – Plummer szerint.
5. Elektromos járművek töltése vezetékek nélkül Plummer némileg viccesen vezeti fel ezt a diszrupciót: milyen jó lenne, ha az elektromos autókat nem kábelen, hanem vezeték nélkül lehetne tölteni, mint most a mobiletelefonokat. Akkor lehetővé válna, hogy a városi forgalomban az autók egymástól kaphassanak áramot, ha éppen lemerülőben van az akkumulátor. Ezt a technológiát egyébként már fejlesztik, de az igazi nagy változás akkor fog megtörténni, ha már a teljes infrastruktúra áramellátása vezeték nélkül történik, például ha egy családi ház vagy lakás minden elektromos eszköze vezeték nélkül kapja az áramot. Ha az autók vezeték nélküli töltése megvalósul, akkor ezt várhatóan először vállalati flottáknál vezetik be, mivel jelentős költségcsökkentést eredményezhet. Innen nézve pedig hasznos lenne, ha a vállalatok minél előbb áttérnének a villamos autókra.
6. Szilícium helyett grafén A grafén nem ismeretlen anyag, már egy évtizede kísérleteznek vele. Alkalmazásával még kisebb tranzisztorokat lehet gyártani, gyakorlatilag a technológia már a nanométeres lépték alá kerül. Annyira, hogy a Moore-törvény ismét aktuális lesz, és a számítási kapacitás duplázódásának időköze rövidülni fog. Ez pedig gyakorlatilag mindent felboríthat, a jelenlegi gyártási technológiákat, a befektetési stratégiákat, az ellátási láncokat.
7. A technológiai eszközök eldobhatók lesznek A technológia és a divatipar között sok a hasonlóság, állítja Plummer. Időszakosak, vannak prémium kategóriák, bemutatók, kolosszális reklámkiadások. És a végén kidobják. A technológiában van még egy faktor, és ez a sebesség, a fejlődés követése. Ha a ruhákat meg lehet tartani és hordani akkor is, ha már nem divatosak, a műszaki eszközöket kötelező lecserélni, amikor elavultak. Emiatt eleve eldobhatónak kell tervezni, hogy az újat és a jobbat gyorsan, lehetőleg modulárisan lehessen beüzemelni. Ezzel természetesen rövidülnek az életciklusok, és több feladat hárul a szoftverfejlesztőkre, mondja a Gartner szerint.
Vissza a földre
Bármennyire is elgondolkodtatóak a Gartner diszrupciós előrejelzései, a mindenkori cégvezetőt feltehetően jobban foglalkoztatja, hogy konkrétan mire számíthat a következő 1-2 negyedévben. Kell-e menekülni, és ha igen, merre?
Az IDC elemzője, Rick Villars szerint a technológiai cégeknek biztosan nem kell. Ha recesszió jön, márpedig már itt is van, akkor legelőször a „mint szolgáltatás” gazdaságot fogja érinteni. A hagyományos módszerek szerint ilyenkor csökkenteni kell a beszerzéseket, de az IT esetében – hardverek és szoftverek frissítése, cseréje – ez nem járható út. Ezért a vállalatok főként a működési költségek csökkentésére fognak összpontosítani: felhőszolgáltatás optimalizálása, szerződések újratárgyalása, a „szoftver mint szolgáltatás” duplikációk megszüntetése. A várható nehéz idők ellenére az IDC üzenete optimista, legalábbis a CIO-k számára: nem a technológia lesz az a szegmens, ahol csökkentés lesz, ellenkezőleg. A CEO-k a technológiát fogják fejleszteni ahhoz, hogy az egyéb üzleti ágak átvészelhessék a recessziót. Ha távolabbra tekintünk (2 évvel előre), akkor látható, hogy az automatizáció alapvető fontosságú lesz a digitális üzlet skálázhatósága szempontjából.
A Forrester prognózisa sem igazán megnyugtató, bár nem is meglepő. „A gazdasági és geopolitikai viharok félelmet és diszrupciót fognak gerjeszteni, és a pánik, a rövidtávú bevételek hajszolása, a gyengén megtervezett megtérülések csak rontják majd a helyzetet.” Egyéb előrejelzések:
– a vásárlók óvatosak, de nem fogják vissza a kiadásokat,
– a monitoring technológiák nyomasztják az alkalmazottakat,
– a vezetők igyekeznek visszakényszeríteni a dolgozókat az irodákba, katasztrofális eredményekkel,
– a metaverzum-kezdeményezések nem hozzák lázba a felhasználókat,
– a tech vállalatoknál kirobbanó botrányok aláássák a fogyasztók bizalmát.
A több formában is megjelenő bizalom az üzlet és a technológia prioritása kell legyen 2023-ban, összegzi a Forrester. Az ügyfelek egyre jobban aggódnak a személyes adataik kezelése miatt, és a jogszabály-alkotók egyre szigorúbban ellenőrzik ezeket és egyéb területeket, például az alkalmazottak felügyeletét.
Habár a negyedik helyre került, a ZDNet szerint (Lásd a grafikont!), a fenntarthatóság a figyelem középpontjában lesz még hosszú ideig, mivel a klímaváltozás hatásai miatt felértékelődik a zöld technológiák fontossága.
