Az 5G-re történő átállás az egyik meghatározó trend a globális távközlési piacon, ami jó alapot adhat többek között a virtuális és kiterjesztett valóság térhódításához, illetve a metaverzum gyorsabb fejlődéséhez. Itthon a Telenor-Yettel névváltás, a Vodafone-ra tett vételi ajánlat voltak az ágazat meghatározó történései, de jön egy új frekvenciatender, és egyre több példát láthatunk arra is, hogyan lehet hasznosítani az 5G-t.
◼︎ Mindent átformál az új generáció
Az év végére milliárdosra nő az 5G-re előfizetők tábora, legalábbis, ha beválik az Ericsson erre vonatkozó előrejelzése. Arra ugyan még várni kell egy kicsit, hogy kiderüljön, valóban átlépi-e ezt az álomhatárt az 5G-t használók száma, az azonban már most látszik, hogy a generációváltást a kedvezőtlen gazdasági környezet sem tudja lelassítani. Az Ericsson felmérése szerint 2023-ban akár több mint 500 millióan is dönthetnek úgy, hogy 4G-s készüléküket 5G-sre cserélik. A trend pedig jó alapot teremthet például a kiterjesztett és virtuális valóság (AR és VR) technológiák térhódításához, valamint megágyazhat a metaverzum gyorsabb fejlődésének.
Az 5G-vel a mobilszolgáltatások monetizációja is átformálódhat, még ha teljesen nem is alakul át. Az Ericsson kutatása szerint tízből hat előfizető pusztán a plusz gigabájtoknál többet vár el egy 5G-s díjcsomagtól. A megkérdezettek negyede szerint szükség lenne olyan lehetőségre is, hogy az ilyen elérések esetén igény szerint – akár ideiglenesen – gyorsabb hálózati hozzáférést használhassanak, míg 88 százalékuk szerint a díjcsomagoknak vonzó és széles körű extra szolgálásokat is tartalmaznia kellene, mint amilyenek a már említett AR és VR, esetleg a játékok streamelése a felhőből.
Jól hasznosítható technológia
A szakemberek már évek óta hangsúlyozzák, hogy bár az 5G széleskörű elterjedése hatalmas változásokat hoz a lakossági piacon is, az igazán átütő és nagyszabású hatásokra azonban az üzleti szektorban lehet számítani. Ennek megfelelően itthon is egyre több példát látunk arra, hogyan lehet már most, illetve a közeli jövőben üzleti célokra hasznosítani az új generációs mobiltechnológiát. Az egyik jellemző felhasználási mód a termelőüzemekben 5G-alapokon kialakított helyi kommunikációs hálózat lehet, ami a rendkívül kicsi késleltetés, a nagy adatátviteli képesség, illetve a stabil kapcsolat miatt komoly előrelépést hozhat az IT és OT rendszerek integrációján dolgozó és az Ipar4.0 koncepció alapján fejlesztő vállalkozások számára. Ilyen helyi hálózatok létrehozására az elmúlt bő egy évben is láthattunk pár példát, de a nagy nemzetközi vállalatok által végrehajtott beruházások, illetve a versenyképesség javítását célzó erőfeszítések miatt a következő időszakban nagyot nőhet a hasonló fejlesztések száma. De a logisztikában is izgalmas lehetőségeket tartogat az 5G, ahogyan azt a fényeslitkei East-West Gate intermodális terminál esete is mutatja.
A Gartner előrejelzése szerint idén ugyan kismértékű, 1,7 százalékos visszaesés várható globális szinten a vállalati szféra által igénybe vett kommunikációs szolgáltatásokból származó bevételben, azonban jövőre már ismét növekedésnek indul ez a szegmens, 2,4 százalékos bővülést prognosztizálnak, amiben fontos szerepet játszhat az is, hogy az Ipar 4.0 jegyében beruházó termelő és logisztikai cégek is egyre nagyobb számban élnek az újgenerációs mobiltechnológia kínálta lehetőségekkel.
Még keményebb verseny jön
A hazai távközlési piacon az idei év két meghatározó eseménye Telenor Magyarország névváltása és a Vodafone-ra tett vételi ajánlat voltak. A most már Yettel néven működő egykori Telenor cseh tulajdonosa, a PPF Group érthető módon hatalmas marketingkampányt szervezett a névváltás kapcsán. Az átmárkázásra költött (valószínűleg milliárdos nagyságrendű) összeg arra utalhat, hogy a mostani tulajdonosok mégiscsak hosszabb távon gondolkodnak a magyar piacban. Persze nincs könnyű helyzetben a Yettel, hiszen két fő riválisa, a Magyar Telekom és a Vodafone jóval szélesebb szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Ráadásul ha megvalósul a nagy terv és a 4iG és az állam közösen fel tudja vásárolni a Vodafone-t, akkor még nehezebb helyzetbe kerülhet a Yettel.
A meghatározó hazai távközlési cégek közül a Telekom az 5G-s hálózat folyamatos fejlesztése mellett komoly figyelmet fordít a gigabites vezetékes rendszere bővítésére, aminek eredményeként a múlt év végi mintegy 3 millióról az idei harmadik negyedévre végére már 3,3 millióra nőtt a gigabites hálózat által elért hozzáférési pontok száma.
A Vodafone-ügylet pusztán a mérete miatt is hatalmas érdeklődésre tarthat számot, de a hosszabb távú következményei még inkább foglalkoztathatják nem csak a telekommunikációs ágazat, de általában az üzleti világ szereplőit is. A legutóbbi üzleti év eredményei alapján ugyan még a 4iG-Vodafone páros sem tudja megszorongatni a Magyar Telekomot, de a mostani hatalmas különbség jelentősen csökken, sokkal közelebb kerülne az egyesült vállalat a jelenlegi piacvezetőhöz.
A 4iG portfóliójában ott van már az Invitelt korábban lenyelő DIGI, illetve az Antenna Hungária is. Ha sikerülne a Vodafone felvásárlás, az egyben azt is jelentené, hogy nem csupán a távközlési piacon válnának meghatározó tényezővé, de például a televíziós műsorterjesztési szegmensben is, illetve a 4iG már most is meghatározó szerepet játszik az informatikai és a rendszerintegrációs szolgáltatások piacán. A nem kötelező érvényű vételi ajánlatra vonatkozó bejelentés idén augusztusban történt, akkor azt közölték, hogy a Vodafone átvilágítása, illetve a hatóságok jóváhagyása után, várhatóan az év vége felé zárulhat a tranzakció, az azonban lapzártánkkor még nem derült ki, hogy megvalósult-e az ügylet.
„Zöldmezős” tender
A piaci történések közben nem álltak le és valószínűleg a Vodafone is készül az új frekvencia-tenderre. November elején jelentette be a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy már elérhető a 32 GHz-es frekvenciasáv-értékesítés dokumentációja. A legújabb árverés különlegessége, hogy jelentkezni és ajánlatot tenni is kizárólag elektronikus úton lehet. A 32 GHz-es sáv úgynevezett „zöldmezős” frekvencia, jelenleg nincs rajta szolgáltatás. A hatóság szakemberei előzetesen mérésekkel ellenőrizték a frekvenciasáv tisztaságát, zavarmentességét, és megfelelőnek találták.
Az árverésen összesen 672 megahertznyi frekvenciamennyiség használati jogosultsága lesz megvásárolható. Ezeket 24 egységben, kétszer 28 MHz-es blokkokban értékesíti a hatóság. Az értékesítés célja, hogy a jelenleg felhordóhálózatként használt 26 GHz-es frekvenciasáv felszabaduljon, és elérhetővé váljon 5G szolgáltatások biztosítására. Ennek a sávnak a tehermentesítésére nyitja meg a 32 GHz-es sávot az NMHH.
