Hoffmann László: Hátrányát érzi-e fejlesztőmérnökként annak, hogy nem Budapesten dolgozik?
Egyértelműen hátrányát lehet érezni, habár ez eléggé soktényezős dolog…
– …Az egyik tényező, hogy az ország erőforrásai és infrastrukturális hozzáférései nem decentralizáltak ebben az értelemben sem. Praktikusan fogalmazva: érezhető, hogy a fővárosban és a Dunántúl egyes régióiban hegyek vannak, máshol pedig mélyföldek, kevés napfénnyel. A másik, hogy ebből következően a fejlesztő szakemberek – és egyáltalán: a szakemberek – ugyanahhoz a feladathoz egyik vagy másik helyen más-más kondíciójú erőforrásra, forrásra és tőkére hagyatkozhatnak, támaszkodhatnak. Debrecen és környéke e tekintetben kicsit talán szerencsésebb helyzetben van, ami szerintem leginkább az egyetemi városi létének köszönhető, mivel e központoknak van némi szívóhatásuk is ilyen értelemben.
– Az sem számít, hogy a megújulóenergia-termelés többnyire messze esik Budapesttől?
– Van kapcsolat a kettő között, de ok-okozati összefüggés nincs. Az, hogy a szélerőmű-parkok, biomassza-erőművek vagy biogáz-termelők távol helyezkednek el a fővárostól, az egy dolog. Az pedig egy másik, hogy nagyon kevés ilyen projekt épül, így az a feladatmennyiség, ami a fejlesztőmérnököknek munkát és kihívást adhat, meglehetősen szűkre szabott.
– Érdekes, hogy ezt mondja, mert „szeles”, biogázos és passzív házas projektben is részt vett az elmúlt időben.
– Az infotechnikának köszönhetően ma gyakorlatilag nincs olyan ága az iparnak, a kutatásnak, a tudománynak, ahova valamilyen módon az informatika és az elektronika be ne tette volna a lábát. És ha az ember alapvetően ilyen területekkel foglalkozik, akkor idővel olyan jártasságra is szert tesz, ami picit távolabbról nézve talán nem tűnik kifejezetten az eredeti, szűkebb technológiai értelemben vett „hazai területnek”.
| Nyírcsák Miklós villamosmérnök, Compair 1st Kft. |
|---|
|
Egészséges a viszonyom a kütyükkel. Sokáig az új eszközök birtoklási vágya is erősen élt bennem, volt, amikor úgy éreztem, hogy minden új dolgot meg kell szereznem. Ma már a funkcionalitást tartom elsődlegesnek: mindenki annyi eszközt használjon csak, amennyire valóban szüksége van. A családban mindenkinek van egy (vagy több) számítógépe, persze, de mindenkit a mérsékletesség jellemez. Gyerekeimet sem a játékok, sem a céltalan internetes szörfölés nem szívta magába. És nincs mindenkinek okostelefonja. Diszkomfort érzésem van azzal kapcsolatban, hogy az ilyen eszközök használatának igénye ma a legtöbb felhasználóban akkor is megvan, ha adott esetben az nem is tudja betölteni a funkcióját. Úgy látom, hogy miközben valóban léteznek hasznos kütyük is, sokuk megjelenése inkább a piaci igény gerjesztését és annak kielégítését szolgálja, nem a valós szükségleteket. |
– Honnan vannak az alapok? És milyen tapasztalatok rakódtak rá?
– Automatika szakon – szabályozástechnika szakirányon – végeztem, de még akkor, amikor éppen a kezdetén voltunk a gyakorlati hasznú számítástechnikai és mikroelektronikai robbanásnak. Akkor az még egy kézben lévő tudomány volt, amire olyan sok ismeret rakódott rá az évek alatt, ami széles körű tájékozottságot tett lehetővé.
Mérnökként jól jönnek az informatikai, a matematikai, az anyagismereti, a biológiai és a kémiai ismeretek is – a hatékony megoldásokat egyre inkább csak így, komplex módon lehet megtalálni. Például egy vegyipari vagy biogáz-technológiai szabályozáshoz nem elegendőek az elektronikában használatos eszközök – a kémiának és a biológiának azon ágában uralkodó törvények ismeretére is szükség van, amelyek alapját képezik a szabályozáshoz felhasznált modellnek.
– Ezek szerint Ön alkalmazott „vendégművész”.
– Nem tartom magam annak. Inkább egy-egy olyan zenekarba kerülök be mindig, ahol az én játékomra is feltétlenül szükség van ahhoz, hogy az előadás jól sikerüljön. Mindig az összhangzat a fontos, nem az én vagy a másik ember személye. A megújuló energiás technológiák – amit a civilek szél, nap, biomassza vagy termikus energia formában látnak – cső, vezeték, vezérlőegység stb. eszközök halmazai is. Ezek zavartalan működéséhez energetikusok, biológusok vagy éppen gépészek éppannyira kellenek, mint környezetvédők.
– Mikor lesz alapvetően meghatározó az életünkben a megújulóenergia-termelés?
– Nem látom annak reális lehetőségét, hogy a közeljövőben ki lehessen váltani a fosszilis vagy az egyéb, klasszikus energiás betáplálást. Az áttérés nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni.
