Nyírcsák Miklós: Milyen hatással lesz életünkre az intelligens épületek elterjedése?
Egyrészt várhatóan komolyabb energiamegtakarítás érhető el általuk, másrészt pedig remélhetően az ilyen épületben lakó és dolgozó ember is jobban fogja érezni magát.
– Mitől lesz egy épület intelligens?
–Ha az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat (épületgépészet, vezérlés) automatikusan, emberi beavatkozás nélkül is képes elvégezni. Nagyon gyakran keverik egy másik fogalommal, az energiatakarékos épülettel, pedig a kettő nem teljesen ugyanaz. Az intelligens épülettől elvárjuk, hogy energiatakarékos is legyen, de nem feltétlenül ez az elsődleges szempont. A feladatok automatikus ellátását egy elektronikus vezérlőegység végzi, amely ideális esetben folyamatosan figyeli a közelebbi és tágabb környezeti változókat, azokra reagál. Ha eközben energetikai szempontokat is figyelembe vesz, akkor az intelligens épület és az energiatakarékos épület szerencsésen ötvöződik. Az intelligens épület jellemzője az is, hogy a múltbeli paramétereket elemezve „előre gondolkodik”: nem akkor kezd fűteni, amikor már kihűlt a lakás és nem akkor hűt, amikor már átmelegedtek a falak.
– Mennyire tartozik bele a fogalomba a távkommunikáció, az interneten keresztüli vezérlés?
– Az intelligens épület kommunikálni is képes; az már másodlagos, hogy milyen protokollon keresztül. Ha kell, küldhetek sms-t vagy az interneten keresztül jelezhetem, hogy egy nappal korábban érkezem haza, és kezdje el melegíteni a használati meleg vizet. Ennél fejlettebb rendszerekben érzékelheti, hogy elindultam hazafelé, és rákérdez, hogy nem kellene meleg vizet csinálni?
– Miért csak remélhető, hogy az ember jobban érzi magát az intelligens épületben?
– Érdekes módon, az emberi szervezet nem jól reagál a tökéletesen hermetizált környezetre. Az épületgépész kollégák a karon végeztek ezzel kapcsolatos kutatásokat, és kimutatták, hogy bár minden környezeti tényező (hőmérséklet, páratartalom, egyebek) az ideálisnak mondható tartományban volt, az ott tartózkodó ember mégsem érezte jól magát. Vagyis: még további kutatásokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a komfortérzetet milyen más tényezők befolyásolják, legyen szó akár egy lakásról, akár egy pláza méretű épületről, hiszen mindkettő lehet intelligens.
|
Husi Géza tanszékvezető főiskolai docens, Debreceni Egyetem |
|---|
|
Az épületmechatronikai kutatások mellett többéves múltra visszatekintő projekt a karon az elektromos autó fejlesztése. Egyrészt fontos szerepe van az egyetemen komoly hagyományokkal rendelkező gyakorlati képzésben: a hallgatók nem a szabványfeladatokon dolgoznak, hanem például kormányművet, vezérlést, programokat terveznek az autóhoz, és a végén meg is építik azt. Ez persze kiváló móka is azoknak, akik részt vesznek benne: a munkába bekapcsolódó hallgatók nem egyszer tízszer annyi időt töltenek a laborokban, mint amennyit kötelező lenne. Fontos cél még, hogy megmutassuk az országnak, milyen fejlesztésekre képes a Debreceni Egyetem Műszaki Kara. Játéknak indult, az egyetemek közötti versenyeken akartunk csak részt venni, de mostanra eljutottunk oda, hogy felfigyeltek ránk az autógyárak és az autóipari beszállítók is. Jött az ötlet, hogy készítsünk egy városi közlekedésre alkalmas prototípust, ami megfelelne a tipikus „második autóval” szemben támasztott követelményeknek. Környezetbarát, mérete, sebessége (80–90 km/h) és hatótávolsága (100 kilométer) elegendő a városi közlekedésre, megfelel arra, hogy egy-két embert elvigyen munkahelyre, iskolába, bevásárolni – most már ezen dogozunk. |
– Várható, hogy a magánlakások is előbb-utóbb intelligensek lesznek?
– Először mindenképpen a közösségi épületek között várható szélesebb körű elterjedésük, mégpedig a technológia jellege miatt. Az igazi nagy költséget a vezérlőegység és a rajta futó szoftver jelenti, onnantól kezdve pedig majdnem mindegy, hogy három vagy háromszáz helyiségben vezérli a fűtést-hűtést a rendszer. Persze több érzékelő és beavatkozó vezeték kell, de ez nem növeli nagyságrendekkel a költségeket.
– Mi az, ami a költségeken túl az intelligens épületek terjedése ellen hat?
–A mai szépségeszményünknek nem felelnek meg az energiatudatosan épített intelligens épületek. Nem lehet igazán energiahatékony egy épület nagy ablakokkal és fényárban úszó belső terekkel; nem lehet egyszerre nagy tereket kialakítani és mindenütt egyenletes hőmérsékletet, valamint friss levegőt biztosítani. Egy igazán energiatudatos épület építészetileg nem igazán „trendi”. Az ideális egyensúly megtalálásához nagyon szorosan együtt kell dolgoznia az építésznek, az építőmérnöknek, az épületgépésznek, valamint az épületmechatronikusnak.
E kutatásokat az elnyert HURO 0802 projektből finanszírozzuk, ami az intelligens épületek létrehozását támogató Magyar–Román Kutató-fejlesztő Platform létrehozását tűzte ki célul.
