A rugalmas munkavégzés állítólag növeli a termelékenységet és ezzel a bevételeket. S ha ehhez még virtuális iroda is társul, a dübörgő munkakedv még jobban megdobja a produktivitást.
Két, nemrégiben megjelent s a dolgozók produktivitásával foglalkozó tanulmány nem kevesebbet állít, mint hogy a rugalmas munkavégzés közvetlenül is javítja a termelékenységet és a vállalat pénzügyi mutatóit, illetve a termelékenység jobban nő, ha virtuális irodát létesítünk a munkatársaknak.
A Regus irodaszolgáltató cég felmérései szerint a magyar vállalatok csaknem 70 százaléka állította, hogy a rugalmas munkaidőnek köszönhetően nőtt a termelékenységük, valamint 61 százalékuk szerint ez közvetlen bevétel-növekedést is eredményezett. Mindennek az oka – legalábbis a hazai válaszadók 58 százaléka szerint – az, hogy a dolgozók sokkal energikusabbnak és motiváltabbnak érzik magukat, ha rugalmasan végezhetik munkájukat. Sőt mi több, ettől munkamoráljuk és egészségük is javul. Mindez fontos szerepet játszik a tehetségek megőrzésében is, hiszen ezzel az eszközzel jutalmazhatják értékes munkatársaikat a szervezetek, illetve vállalatok.
Morál és egészség
A rugalmas munkavégzésbe szerelmesedett munkatársak a szakértők szerint kisebb valószínűséggel hagyják el önszántukból a vállalatot. S mivel az elvárások mind a munkavállalók, mind a munkaadók részéről változnak, a részmunkaidős megoldások egyre elterjedtebbé válnak. Ez a tendencia ráadásul nemcsak a szabadúszók, a dolgozó anyák, illetve az idősebb korosztály esetében érvényes, hanem a karrierjét akár párhuzamosan több állásban megkezdő Y generáció esetében is. (A jelenséget a Cisco biztonsági felmérése is megerősíti. Lásd a 10. oldalon a „Fiatalság, lazaság” című cikket.)
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb vállalatok könnyebben tértek át a rugalmas munkavégzésre. A kis és közepes cégek munkavállalóinak 80 százaléka szerint a munkahelyük a korábbinál rugalmasabban működik, míg a nagyvállalatoknál a dolgozók 68 százaléka gondolja ugyanezt.
Nő az érdeklődés
Ugyancsak növeli a termelékenységet, mégpedig jelentős mértékben, ha egy cég virtuális irodát bérel. Erre magyar cégek is rádöbbenhettek, ugyanis a Regus másik felmérése szerint a hazai piacon is nő az érdeklődés a virtuális irodák iránt, főként a költségérzékeny kisvállalkozások és otthoni irodák körében.
A virtuálisiroda-szolgáltatásba több minden beletartozik: a vállalat levélpapírján használható postacím, külön telefonszám és a hívásokat fogadó recepciós, a posta átvétele és kezelése, valamint hozzáférés elkülönített irodához vagy tárgyalóhoz. Mindezek segítségével a cégek meggyőző képet közvetíthetnek magukról az ügyfeleiknek, ugyanakkor nem kell irodabérlésre és adminisztratív személyzetre költeniük.
Van, aki tartós megoldásként használja a virtuális irodát, mások viszont átmeneti megoldásként, mielőtt felállítanák saját irodájukat. Az előbbiek közé tartozik az Intel magyarországi képviselete is. Golubeff Róbert, a cég regionális menedzsere szerint azoknak a cégeknek éri meg virtuális irodát nyitni, amelyek kis létszámúak, ezért nem akarnak önálló titkárnőt, eszközparkot stb. fenntartani. A bérleti díj nagyobb ugyan, mintha üres irodát bérelne az ember, de ha hozzávesszük a szolgáltatásokat, jól jár a cég.
Összeállította: Mártonffy Attila
