Magyarország talán még nincs annyira megfertőződve, de a tengerentúlon bevett szokás, hogy a cégek lekádereztetik alkalmazottaikat vagy jelöltjeiket a közösségi oldalakon, sőt a mélyweben is.
Senki sem tudja pontosan, de talán nem is érdekli, mit célszerű és mit nem közreadnunk magunkról a neten, ezen belül is leginkább a közösségi oldalakon. Ez a kérdés különösen élesen vetődik fel a munkáltató és a reménybeli munkavállaló viszonyában. Egy felmérés szerint ugyanis az egyesült államokbeli állásközvetítő cégek 75 százalékától követelik meg megbízóik, hogy online kutatásokat végezzenek a jelöltekkel kapcsolatban – lassan kötelezővé teszik, hogy az átvilágítás terjedjen ki a közösségi médiára is. A cégek 70 százaléka pedig beismerte, hogy az interneten talált információk alapján utasítottak már el jelentkezéseket.
Amerikában már egész iparág épült a reménybeli alkalmazottakkal kapcsolatos információvadászatra. Az erre szakosodott cégek addig kotorásznak a weben, amíg mindent felszínre nem hoznak megbízóik számára, amit a leendő alkalmazott online tett vagy mondott az elmúlt évek során. S ha kompromittáló kijelentésekre, képekre bukkannak, a jelentkező keresztet vethet az állásra.
Mélyen a webben
A jelöltekkel kapcsolatos negatívumok nagy része a mélységi webes keresésekből nyerhető ki: blogokból, fórumbejegyzések kommentárjaiból, felhasználói csoportok posztjaiból, hirdetési oldalakról.
Adatvédelmi jogászok ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy olyan dolgok után is kutakodhatnak, amelyek irrelevánsak a munkahelyi teljesítményt illetően.
Szolidabban is lehet
S mi a divat a hazai fejvadászoknál és a hr-osztályokon? Restás Renáta, a PBS International ügyvezetője elhatárolja a profi kiválasztást a közösségi portálokon megjelent információvadászattól. Ugyanis egy megfelelő szakember megtalálásának és szakmai értékelésének semmi köze nincs ahhoz, hogy egyébként kik a barátai, hová jár nyaralni és milyen témájú hivatkozásokat oszt meg.
Tisztában kell azonban azzal lennünk, hogy azok az információk, amelyeket egy közösségi portálon megjelentetünk, publikusak! Sokan sok időt töltenek azzal, hogy információkat, fényképeket böngésznek az interneten, és nem zárhatók ki ezek közül azok sem, akik adott esetben egy kiválasztás során döntési helyzetben vannak.
A megfelelő szakmai fórumok azonban kifejezetten segítik a munkát. Sok pályázó feltünteti az önéletrajzában, ha saját bloggal rendelkezik, amelyen szakmai információkat oszt meg. A LinkedIn szintén kiváló adatbázis, ahol szakmai karrierút, munkatapasztalat alapján lehet tanulmányozni a profilokat és építeni a kapcsolatrendszert. Adott esetben éppen azért vesszük fel a kapcsolatot valakivel, mert az illető megjelöli, hogy nyitott állásajánlatokra.
A Budapest Banknál nem használják a közösségi csatornákat a jelentkezők hátterének az ellenőrzésére – mondja Steiner Orsolya szervezetfejlesztési menedzser. Toborzási folyamataikban a közösségi oldalakat inkább arra használják, hogy felhívják az érdeklődők figyelmét a banknál elérhető aktuális állásajánlatokra, fejlesztési programokra, illetve hogy információval szolgáljanak a bankról mint munkáltatóról.
Mártonffy Attila
