Közel 1200 fiatal bevonásával készült el a Schönherz Iskolaszövetkezet nagyszabású kutatása a 18-25 éves korosztály számot adott munkahelyekkel kapcsolatos elvárásairól, bérkívánságairól és az egyetem melletti munkavégzés céljáról. Kiderült, hogy elképzeléseik közel állnak-e a piaci tendenciákhoz, illetve az is, milyen plusszal lehet a jövő munkaerőit egy céghez csábítani, de még arról is született információ, hogy a Z-generáció vajon mennyire várja el szüleitől az anyagi támogatást.
A Schönherz Iskolaszövetkezet évente 5000 juniort köt össze 700 vállalattal, szakmai – elsősorban IT- és műszaki munkálatokra szakosodva. A szervezet 2022 első negyedévében az ország összes felsőoktatási hallgatóját érintő kutatást végzett, hogy átlátható képet kapjon a fiatalok munkavállalási gondolatairól. Mint kiderült, a Z-generáció igen tudatosan tervez előre: 81 százalékuk már az egyetemi tanulmányok alatt is olyan munkakört szeretne, amely összefügg tanulmányaival, közülük 40 százalék pedig kizárólag a szakmájában hajlandó elhelyezkedni.
Vajon hogyan árazzák be az egyes pozíciókat? A fiatalok a bérminimumhoz közeli órabérért, azaz br. 1150-1500 forintért leginkább a hagyományos diákállásokat (call centert, hostesskedést, vendéglátást stb.) és az adminisztratív munkákat (adatrögzítést, Excel-táblázat kezelését stb.) végeznék szívesen.
A szaktudást igénylő pozíciók (például IT, műszaki, gazdasági, marketing HR, logisztika) esetében a bérminimumért már csak minden 5. fiatal dolgozna, a számottevő többség (46 százalék) óránként br. 1600-2000 forint között szeretne keresni. Összességében a kitöltők 84 százaléka 2500 Ft alatt jelölte az elvárt óradíjat.
„A fiatalok igényei a bérezéseket tekintve teljesen reálisak, hiszen a hagyományos diákmunkák jelenleg 1340, az adminisztratívak 1580, a szakmai tudást igénylők pedig a piacon is 2000 Ft átlagos óradíjon mozognak. Új információként számunkra kirajzolódott, hogy az egyetemisták is hajlandók fizikai munkavállalásra, hiszen mindössze 2 százalékuk jelezte, hogy ilyen típusú feladatkörben nem dolgozna”, osztotta meg gondolatait Baross Levente, a Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke, hozzátéve, hogy viszont ennek sokan túlságosan megkérnék az árát.
Milyen célból dolgoznak a mai fiatalok?
A legtöbben (61 százalék) az önfenntartás érdekében vállalnak/vállalnának diákmunkát, de minden második kitöltő fontosnak tartja a szakmai tapasztalatszerzést, illetve az induló alaptőke megteremtését. A fiatalok 43 százalékánál pedig már ekkor szerepet kap a kapcsolati tőke megalapozása.
„Bár a kitöltők nagy része elsősorban azért vállal munkát, hogy saját lábra állhasson, a kutatás egy másik pontján kiderült, hogy a Z-generáció 64 százaléka elvárja a szülői támogatást az egyetemi évek alatt”, árulta el Baross Levente.
Mi befolyásolja még a munkahelyválasztást?
A hallgatók felének fontos, hogy egy cég biztosítson továbbképzési lehetőségeket (26 százalék) és cafeteriát (25 százalék), de 13 százalékuk az utazási költség megtérítéséért is lobbizna.
Ha pedig utazás: azt gondolnánk, hogy a fiatalok többsége otthonról szeretne dolgozni, de ez nem így van. Ha rájuk bíznánk, hogyan osszanak be egy munkahetet, akkor annak felét az irodában töltenék, és csak a másik felét home office-ban. A Schönherz kutatásából az is kiderült, hogy a Z-generáció többsége (54 százalék) szíve szerint 30-60 perc közötti időt vállalna be közlekedésre, 40 százalékuk azonban csak 30 percnél kevesebbet fordítana erre a célra. Egységes vágyként pedig megjelent, hogy bárhol is van az iroda, az könnyen (többszöri átszállás vagy hosszabb sétaút nélkül) megközelíthető legyen.
