Két irányú változást is hozott a járványhelyzet: míg annak technológiai vonulatára nemcsak cégszinten, de a hétköznapokban is rengeteg figyelem irányult, addig az emberi tényezőre, egész pontosan annak a digitális változásokhoz való alkalmazkodás oktatására már annál kevesebb. Pedig enélkül nincs sikeres digitális transzformáció. De mégis, hogyan kezdjük el, hogy az átalakulás ne kidobott pénz, hanem megtérülő befektetés legyen?
Az első hullám során a globálisan elterjedt home office óta már mindenki szembesült azzal, hogy ettől kezdve teljesen más vezetői képességek szükségesek. Még most is előfordul, hogy hiányukat technológiai innovációkkal próbálják ellensúlyozni, ami hosszú távon nem vezet jóra, és a második hullám szervezeti átalakulásai sem tudtak mindenhol megoldani. „Ahol a változásokat jól menedzselték, ott a harmadik hullám hibrid ökológia szerint működő szervezeteket eredményezett, így sokan gondolkoznak iparág szerte azon, hogy ezt a létrehozott kultúrát, a költséghatékonysági megfontolásokból érdemes-e megtartani. Hiszen, ha az hosszú távon fennmarad, a megfelelő oktatás elengedhetetlenné válik”, mondta Szekér Zoltán, az OD&IT ügyvezetője.
A felismerés megvan, már csak cselekedni kell
„Ha átlagot kellene vonni, akkor a járványhelyzet előtt tíz vezetőből csak néhány tartotta igazán fontosnak a munkatársai oktatását, mostanra viszont komoly pálfordulás történt, mert nyilvánvalóvá vált számukra, hogy azt bele kell építeni a vállalkozás stratégiájába ahhoz, hogy a kényszerré váló digitális transzformációra szánt összeg ne elpazarolt költés legyen”, mondta Fábián Gergely, Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a Budapest Institute of Banking vezérigazgatója.
A harmadik hullám megérkezésekor már felismerték a döntéshozók, hogy szükség van az oktatásra, noha kevesen cselekedtek is ennek megfelelően. Ennek okai szerteágazók, ugyanakkor talán a legnyomósabb, hogy minden szempontból komoly erőfeszítés „kivenni” a kulcsembereket a munkafolyamatokból és oktatásra küldeni éppen ebben a kiélezett időszakban.
Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy „az EKKV digitális oktatás platformján 1200 vállalkozó végezte el az ingyenes kurzusokat, és a regisztrációk számra 3000 fölött van. Az ehhez hasonló platformoknak, ahol a vállalkozások döntéshozói, munkavállalói, sokrétű, az iparágakat és a cégek minden területét lefedő tananyagát megtalálják, fontos szerep fog jutni, hiszen online, integráltan, komplexen, átláthatóan jutnak azonnal felhasználható információkhoz a vezetők és dolgozók egyaránt anélkül, hogy napokra ki kellene lépni a munkafolyamatokból”, monda Fábián Gergely.
Kidobott pénz helyett oktatás
Évente sok százmilliárd dollár folyik ki nemcsak a vállalkozások, hanem a nagyvállalatok kezei közül, mert egyszerűen nem sikerül a digitális átállás. Ahhoz, hogy ez pozitív végeredménnyel záruljon „a vezető gondolkodásmódját is kell fejleszteni, a készségekről és tudásról nem beszélve. Ebben tudunk mi segíteni vezetői coachinggal és változásmenedzsmenttel, ahogy a stratégia megalkotásában is”, tette hozzá Szekér Zoltán.
Ugyanakkor, a jövő mindenképpen magával hozza azt is, hogy a munkavállalók is megfelelő oktatásban, fejlesztésben részesüljenek, „így szükség van az olyan platformokra is, mint az EKKV, ahol helyszínfüggetlenül, a kulcsemberek elsajátíthatják mindazt a tudást, amire a vállalkozásnak és saját maguknak is szükségük van a még eredményesebb munkavégzéshez”, mondta Fábián Gergely.
