Beszivárgó magánmobilok

Egyre hangosabban ordítják a fülünkbe a piackutatók , hogy a jövő a mobilitásé a munkahelyeken is. Szó, ami szó, a dolgozók és a vezetők egyre növekvő hányada végzi házon kívül munkája jó részét. Ebben legfőbb támogató eszközük egyelőre az okostelefon, legyen az céges vagy saját. Arra, hogy melyik a jobb megoldás, az itbusiness decemberi klubján próbáltunk választ találni.

Még nem igazán készültek fel a vállalatok a mobilitást támogató megoldások széleskörű bevezetésére. Néhány kivételtől eltekintve nincs egységes vállalati mobilhasználati stratégia, sem konkrét biztonsági szabályzat – hívta fel a figyelmet Sugár Mihály, a BellResearch vezető elemzője. Magyarországon például alig azonosítható az okostelefonokra is kiterjedő vállalati it-stratégia: a vizsgált hazai cégeknek mindössze kilenc százaléka fogalmazott meg ide vágó szabályokat. Mérésküszöb alatti gyakoriságú az okostelefonra írt hatékonyságnövelő vállalati alkalmazások használata, mert szinte nem is léteznek. Úgy tűnik, hogy a biztonsági fenyegetettség is gyorsuló mértékben nő, ami szintén sürgeti az integrációt.

Igen vegyes a kép abból a szempontból is, hogy a cégek megengedik-e magántelefonok használatát vállalati célra, vagy ragaszkodnak a kizárólag általuk rendelkezésre bocsátott készülékekhez.

Tulajdonviszonyok

Egy felmérés szerint az Egyesült Államokbeli vállalatok kétharmada ad okostelefont alkalmazottainak, ezzel szemben Magyarországon a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak csupán harmadánál van használatban okostelefon. Az USA-ban a cégek csaknem fele megengedi dolgozóinak saját telefonjuk használatát a vállalati hálózatban. Távoli elérést a cégek kétharmada engedélyez, s a többség azt is megengedi, hogy a céges telefont használóik a cégen kívül is rácsatlakoztassák nyilvános hálózatokra. A biztonsági kockázat tehát magas, ennek ellenére a vállalatoknak kevesebb mint egyharmada követeli meg biztonsági szoftver meglétét az okostelefonokon, s mindössze 30 százalék tart biztonsági tréninget az alkalmazottaknak.

Lássuk, melyek a sztárok a tengerentúlon és idehaza! A trendek ismerete és a választás indoka megkönnyítheti a vállalatvezetők dolgát, milyen – mindenképpen jövőbiztos – eszközt adjanak munkatársaik kezébe, illetve engedélyezzék használatát magánkészülékként.

Egy évvel ezelőtt az amerikai cégeknek még 71 százaléka használt Blackberryt; iPhone 55, androidos készülék pedig 46 százalékuknál volt elterjedt. A Symbian már akkor is csak 16 százalékkal hajtotta a sereget. Ez az arány nem volt véletlen, ugyanis a Blackberry illeszthető legjobban az informatikai hálózatba és a felügyelete is megoldott – ezért vált tipikus üzleti okostelefonná. Utóbbi márkák piaci részesedése azonban az androidos telefonok rakétagyorsaságú előretörésével meglehetősen csökkent. Egy 2011. novemberi előrejelzés szerint 2016-ra 14,2 millió lesz az Androidot futtató okostelefonok száma – ez évi átlagos 21 százalékos növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. Pedig ennek a platformnak a biztonsága kérdőjelezhető meg a legjobban: egy amerikai egyetemi kutatócsoport tagjai a biztonsági rések kihasználásával letörölték a mobilról a felhasználó adatait, sms-t küldtek, beszélgetéseket vettek fel, valamint lementették a készülék földrajzi koordinátáit. Hazánkban a céges okostelefonok 50 százalékán Symbian fut, egyharmadnyi az iOS és az Android aránya, 19-19 százalékban pedig Blackberry és Windows Mobile működteti a gépeket.

A hazai cégeknél elsősorban – több mint 80 százalékban – a felső vezetők kapnak okostelefont, de a középvezetők 42 százalékát is kitüntetik intelligens maroktelefonokkal. Az informatikusoknak és a tényleges mobilmunkát végző értékesítőknek viszont csak 15, illetve 10 százaléka mondhat magáénak céges okostelefont. A legtöbben netezésre és e-mailezésre használják készüléküket, a felhasználók fele a pc-vel is (leginkább a naptárral) szinkronizálja mobilját, a vállalati adatállományt pedig 17 százalék éri el.

Persze, biztonsági okok miatt, nem mindenhol egyértelmű a mobileszközök használata, ilyen hely a Paksi Atomerőmű is. Lacza Zoltán it-szolgáltatási vezető szerint vannak olyan technológiai rendszerek, amelyek semmiféleképpen nem érintkezhetnek nyilvános csatornákkal. A mobilkommunikáció a dolgozók egymás közti érintkezésén kívül legfeljebb az e-mailek fogadására terjed ki, s még a dokumentumkezelő rendszer külső elérését is kockázatosnak minősítették.

Konzumerizáció és integráció

Az okostelefon-használatban mindazonáltal a nagyvállalatok járnak elöl, igaz, integrációs és biztonsági problémákkal kell megküzdeniük. Nagyvállalati környezetnek mondható a Magyar Posta is, ahol azonban a használatban lévő mintegy 14 ezer mobiltelefonból mindössze néhány száz az okostelefonok száma – érzékelteti az arányokat Klotz Tamás informatikai igazgató. A vállalati mobilhasználatot ugyanakkor a konzumerizáció jellemzi – és nehezíti –, azaz az átlagdolgozó a saját készülékét akarja vállalati célra is használni. Mégpedig egész egyszerűen azért, mert míg a céges telefonok 5-6 éves technológiát kínálnak, addig a dolgozó saját (okos)mobilján a legújabbakkal villog. És hogyha ezeket az alkalmazásokat „bent” is használná, talán jobban érvényre jutna kreativitása és hatékonysága.

A többséggel ellentétben, a Posta készített mobil-it-ra vonatkozó részstratégiát a it-stratégián belül. A mobilbiztonság is természetesen forró kérdés, és másfajta szabályozást kíván, mint a pc-s környezet; de ha tisztázzuk, hogy a dolgozó milyen körülmények között (vállalati intranet, illetve az ehhez kapcsolódó hálózat), kinek a telefonját (saját vagy céges) használja, akkor meg lehet határozni egy olyan struktúrát, amely szabályozza a hozzáférést és a jogosultságot.

A logika jó, csak a kivitelezés nehézkes: egy több ezer főt foglalkoztató cégnél nem lehet mindenkinek készüléket vásárolni, legfeljebb költségtérítést adni a saját mobil vállalati célú használata után. Igen ám, de ezt az eszközparkot a cég nem tudja teljes mértékben ellenőrizni. Megoldásként felmerülhet, hogy a dolgozó csak szolidabb hozzáférést kap a vállalati alkalmazásokhoz, illetve adatokhoz. Az igények és lehetőségek összefésüléséhez azonban szükség lenne mobilplatform-menedzsmentre is, ám a piacon nem túl sok ilyen eszköz kapható, s ami van, azok sem annyira kiforrottak. Többek között távolról kellene tudni letiltani a gépeket elvesztés, ellopás esetén, a céges adatok védelmében.

Az alkalmazások használatában az e-mail- és a naptárfunkciók elérése mint mobilmegoldás egyszerű dolognak tűnhet, s talán nem is ez teszi hozzá a legtöbb értéket a végeredményhez, ám segíti a hatékony munkát és az időmenedzsmentet, hiszen a felhasználók bármikor, bárhol elérhetik postájukat, s találkozókat beszélhetnek meg. A web eléréséhez sem feltétlenül kell külön alkalmazásokat írni, az egyszerű böngésző is megteszi. Például a SharePoint és hozzáférés-menedzsment segítségével kitűnően meg lehet osztani kimutatásokat vagy prezentációkat – tableteken is. A lényeg, hogy a rendszer költséghatékony, átjárható és könnyen kezelhető legyen (Windows Phone, Android), akár annak árán is, hogy a biztonságra jobban oda kell figyelni, mint, mondjuk, a Blackberry zárt, egyedi rendszere esetén.

Annál is inkább, mivel számos munkahelyen (például a tanácsadó cégeknél) mindenki mobil, hiszen csak úgy keresnek pénzt, ha a munkatársak kint vannak az ügyfélnél. Ilyenkor értelemszerűen mindenkinek szüksége van mobileszközre – akár cégesre, akár sajátra. Az utóbbi felügyeletének problémáját Kerékfy Pál, a Deloitte informatikai igazgatója virtualizálással javasolja megoldani, azaz egy hardveren (mobileszközön) egymástól jól elkülönítetten, nem átjárhatóan fussanak a vállalati és a magánalkalmazások. Ám addig is, amíg ez technikailag megvalósítható lesz, le kell tenni arról a szándékról, hogy a cégek szabványos mobileszközöket szerezzenek be; ugyanis mire pontosan bevizsgálják és letesztelik, véget is ér az adott eszköz tipikusan fél évre tehető életciklusa.

Az emberi tényező

A vállalati mobilitás témakörben jelentős szerepet játszik az emberi tényező, azaz hogy kik akarják, kik csak szeretnék, illetve kik tudják használni az intelligens eszközöket. A felsővezetők azért kerültek a felhasználók élbolyába, mert egyrészt megengedhetik maguknak a drágább okostelefonokat, tableteket is, másrészt sokan trendik szeretnének lenni – véli Klotz Tamás. Nagyvállalati középvezetőkkel viszont az a helyzet, hogy többnyire sem idejük, sem kedvük megtanulni a mobilkészülékek használatát. Érdekes helyzetek állhatnak elő a mobilmunka támogatásával is, például dolgozók azzal utasíthatják el mobileszközök juttatását számukra, hogy nem szeretnének kikerülni a közösségből, illetve félnek a használattól. A Posta it-igazgatója szerint az az igazi kihívás, hogy az informatika ezt a két végletet – az akarást és a nem akarást – közös nevezőre hozza vállalati környezetben. A biztonság, persze, fontos tényező, de erre való hivatkozással botorság lenne megtiltani a magánmobilok használatát céges célokra. Ez esetben ugyanis a kollégák előbb-utóbb elkezdenék illegálisan elérni a céges dolgokat, ami még nagyobb veszélyt rejt magában.

Különösen a furfangos Y generáció fogja megtalálni azokat a kiskapukat, amelyek kinyitogatásával akkor is használja saját mobileszközeit, ha a szabályzat ezt tiltja – erősíti meg Fülöp Zsuzsanna, az Adecco személyzeti tanácsadó cég munkaerő-közvetítési üzletágának igazgatója. Ezért fontos az oktatás, illetve annak tudatosítása, hogy a szabályokat azért illik betartani.

Mindez arra utal, hogy a magánélet és a munkavégzés lassan, de biztosan végérvényesen összekeveredik. A magánéleti kapcsolatok – például a közösségi oldalak – átkerülnek a munka világába, és ott hasznosulnak. Az emberek továbbá – különösen Magyarországon – szeretik személyesen intézni dolgaikat, s megnőtt a cégen belüli és a cégek közti átjárhatóság, mobilitás is. Mindezt hagyományos technológiákkal nem lehet támogatni – mutat rá Pethő József, a Nexon üzletfejlesztési igazgatója.

A fejlődés tehát nem áll meg. Új technológiák jelennek meg a vállalati alkalmazások piacán, s szakértők szerint az új mobil operációs rendszerek lehetővé teszik, hogy olyan, egyre kifinomultabb, kontextushoz alkalmazkodó alkalmazásokat lehessen telepíteni a telefonokra, mint a cloud alapú alkalmazások vagy a különböző (böngészőalapú, natív, hibrid) kliensek. A növekedés hajtóerői a bővülő képességek és a vállalati támogatás fejlődése lesznek. Az új eszközök vállalati alkalmazások egyre szélesebb palettáját képesek futtatni, s a világszerte növekvő mobil munkaerőpiac lehetőséget teremt a szállítóknak is földrajzi elhelyezkedéstől, vertikumtól, vagy felhasználói típustól függetlenül.

Mártonffy Attila