November végén rendezték meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót, amely arra keresi a választ, hogy a Covid utáni világban miként csökkenthetők a klímaváltozásból fakadó veszélyek. Sokan nem tudják, hogy ma már számos, a zöld és modern értékeket felvállaló cégnél fenntarthatósági menedzserek és vezetők gondoskodnak arról, hogy a vállalkozásukban a klímavédelem minden területen, a gyártástól az ellátási láncokig, hatékonyan megvalósulhasson.
A fenntarthatóság ma már nem csak a multinacionális cégekre jellemző, a kisebb vállalkozásoknál is kötelező legalább a szelektív hulladékgyűjtés, a csomagolásmentes termékek használata, illetve a biciklivel munkába járás is trendivé vált a nagyvárosokban. A fenntarthatóságért felelős vezetők egy vállalatnál igyekeznek a céget, annak termékeit és szolgáltatásait, de magát az iparági piacot is környezetbarátabbá változtatni.
Sokak számára a fenntarthatóság értelmezhetetlen fogalom a céges világban, így egy megfelelő és hatékony marketingstratégia kell a kivitelezéséhez. Hogy megértsük, mit is jelenthet a fenntarthatóság, arra jó példa a Statista felmérése, amelyben a német nagyvállalatok alkalmazottainak üzleti utazásait összesítették: közel 190 milliónyi üzleti utat tettek meg repülővel egy év alatt kongresszusokra, vásárokra és konferenciákra a felmérésben részvevők, melyek legalább 60 százalék csak egy napos volt csupán. Mindez alig nevezhető 2021-ben környezetbarát megoldásnak, és elképzelhetetlen is lesz majd a koronavírus-járvány utáni években.
A társadalmi felelősségvállalás csak egy rész
A fenntarthatósági menedzsment nem lehet ismeretlen azok számára, akik a társadalmi felelősségvállalás, avagy CSR (corporate social responsibility) definíciójával tisztában vannak. A fenntartható fejlődés olyan stratégiai fejlesztés, amely a társadalom, gazdaság és természet komplex rendszerében a jelen generáció igényeinek kielégítését úgy biztosítja, hogy az közben egyáltalán nem fogja csökkenti a jövő társadalmak esélyeit. Sokszor nevezik ma már a CSR-t a vállalkozások szociális lelkiismeretének is, az ilyen tevékenységüket előtérbe helyező cégeket pedig köztudatos vállalatoknak.
A Magyar Menedzser Szövetség meghatározása sokkal lényegre törőbb, szerintük a CSR egy olyan egységes és általános vállalatirányítási és működtetési filozófia, amely a kimerülő természeti és gazdasági erőforrások helyett a humánerőforrás mozgósítására helyezi a hangsúlyt a jelen és legfőképpen a jövő fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében.
Manapság egy magára valamit is adó vállalat igyekszik minél színesebben és részletesebben bemutatni társadalmi felelősségvállalási tevékenységeit és fenntarthatósági jelentését, hiszen ennek nemcsak imázs-, de bevételnövelő hatása is van. Hiánya és negligálása már nemcsak kevesebb vásárlót és partnert, de a márka kopását is eredményezheti.
A fenntarthatóság a CSR harmadik generációjának eredménye, amikor is a vállalatok már a globális problémák megoldásában is szeretnének tevékeny részvevők lenni. Így ma már a CSR rövidítéséből elhagyják az „S”-t, ugyanis a CR (corporate responsibility) fejezi ki plasztikusan, hogy a vállalkozások nemcsak a társadalom, de a környezet és a fenntartható fejlődés felé is köztudatosak kívánnak lenni. A CR növeli a szervezet jó hírnevét, versenyképességét, és elősegíti a társadalmi bizalom megerősödését a vállalattal szemben. Növeli a termelékenységet és az erőforrás-hatékonyságot, megtakarításokat eredményez, csökkenti az energia- és hulladék-kibocsátását. Egyúttal erősíti a munkavállalók lojalitását és morálját, munka- és egészségbiztonságát is.
Összességében a CR ma már megkerülhetetlen a vállalati innovációs folyamatok és hatékonyság megvalósításában.
Fenntarthatóság a gyakorlatban
A fenntarthatósági menedzserek a társadalmi szerepvállalási osztályokon dolgoznak, a vállalat társadalmi felelősségével foglalkoznak. Általában maga a fenntarthatósági menedzsment kétféle megközelítését különböztethetjük meg: a közvetlen, avagy explicit menedzsment a vállalati döntéshozók számára dolgozza fel a releváns háttér-információkat, amelyekből az adott iparág vállalati fenntarthatósági jelentései készülnek. A másik változat az implicit, avagy közvetett fenntarthatósági menedzsment, tagjai a cégben javasolt fenntarthatóságra irányuló tényleges változásokat meg is valósítják a dolgos hétköznapokban (környezetbarát és „zöld” megoldások, jogsértések kiküszöbölése, rossz munkahelyi környezet megelőzése stb.)
A fenntarthatósági osztály létrehozásával még nem lesz egy vállalat „alternatív és zöld”. A fenntarthatósági menedzserek legnagyobb kihívása, hogy nehezen szabadulnak meg attól a kihívástól, hogy a munkatársaik és vevőik „zöld agymosásnak” tekintsék ezeket a fenntarthatósági célokat. A „greenwashing” fogalma a gazdasági szereplők és fogyasztók megtévesztését jelenti az adott vállalat környezetvédelmi teljesítményével kapcsolatban.
Az autógyártóknál találkozhatunk manapság a zöld célok látványos megvalósításával és a fenntarthatósági menedzsment eredményeivel. Itt a kitűzött környezetvédelmi és klímasemlegességi célok már nemcsak a gyártóknak, de a teljes ellátási lánc számára jelentenek kihívást. Erre az egyik legjobb példa a Renault Csoport, ahol a közép- és hosszú távú zöld célokat az ellátási láncok fenntarthatóvá tételével alapozzák meg. Az OEM 2040-re el szeretné érni Európában a karbonsemlegességet, 10 évvel korábban, mint globális szinten. Ezzel párhuzamosan 2025-re 65, 2030-ra pedig 90 százalékban szeretnének már hibrid és elektromos gépjárműveket forgalmazni.
Ide tartozik a Siemens kísérleti okosváros-projektje is, amely a 2020-as Dubaji Világkiállításon mutatkozott be, és a rendezvény által szeretné bebizonyítani a hálózatba kötött települések előnyeit. A helyszínen telepített Mindsphere IoT-operációs rendszer valós időben volt képes összegyűjteni a kiállításon lévő 21 000 szenzor és adatpont információit, így ennek segítségével a kiállítás víz- és az energiafogyasztását, szemétszállítását tudták fenntartható módon menedzselni.
Tölgyes László
