Hiába az irodával egybekötött wellnesscentrum, az extra juttatások vagy a városi panorámával bíró futópálya a tetőtéren, a munkavállalók jó része, de különösen az IT-sek nem engednek a home office-ból, sőt, a jelen gazdasági helyzet ellenére sem bánnak akár tíz százalékos fizetéscsökkentést se, csak ne kelljen bezötykölődni a munkába. A munkaadók azonban egyre inkább az irodában látnák a dolgozókat. Hova vezet a szembenállás az iszonyatos munkaerőhiánnyal sújtott piacon, van-e win-win megoldás, és hol gyűrűzik be mindeközben a recesszió?
◼︎ Idejétmúlt vagy szükséges az irodába járás?
A home office jött, látott és győzött, legalábbis az otthonról is végezhető pozíciók esetében a munkavállalók semmi pénzért nem válnának meg a távmunka előnyeitől. Ezzel szemben egyre több munkaadó preferálná, ha a beosztottak az iroda falai között töltenék a napi nyolc órát, ami az egyébként is hektikus munkaerőpiaci helyzetben további feszültségeket okoz.
Az elmúlt időszak legnagyobb újítása a globális home office, azaz a remote munkavégzés és távmunka volt, a gyorsan és kényszerből jött mannát azonban egyre több nagyvállalat igyekszik visszavenni a dolgozóktól, csakhogy ezt sem itthon, sem az országhatáron túl nem veszik jó néven. Olyannyira, hogy a HR területén széles rálátású amerikai ADP „People at Work 2022: A Global Workforce View” című, idén áprilisban megjelent felmérése szerint a válaszadók nem kevesebb, mint kétharmada megfontolná a munkahelyváltást, ha a munkaadója újra bevezetné a bejárást, a heti negyven órás irodai bentlétet.
A 17 országban, mintegy 33 ezer dolgozó részvételével készült, több mint fél éven át zajló felmérés arra is rámutatott, hogy a home office oltárán a fizetésük 11 százalékát is feláldozná a válaszadók 52 százaléka, ugyanis ennyien fogadnák el a fizetéscsökkenést a rugalmas vagy hibrid munkavégzésért cserébe. Különösen a fiatalabb generáció képviselői nem hajlandók lemondani az otthoni munkavégzésről, a fentiekből pedig az is körvonalazódik, hogy a pénz sem akkora motiváció, hogy a home office adta flexibilis munkavégzést szögre akasszák. Fontos megjegyezni, hogy a rugalmas munkavégzés nem feltétlenül egyenértékű a semmittevéssel, hanem azokat az előnyöket is jelentheti, amelyek az akár több órás munkába járásból, a zaj- és megszakításmentes munkavégzésből, a hatékonyabb feladat-végrehajtásból származnak. Ugyanakkor nem minden munkaadó nézi jó szemmel a távmunkát.
„Hiszem, ha látom”, az irodai munkavégzés vesszőparipája
A home office vált az irodai pozíciók jó részénél evidenciává az elmúlt években, azonban úgy tűnik a piac egy része – főként a hazai vállalatok – trendfordulót hirdetett, és inkább visszaterelné az irodába a dolgozókat. Az attitűdváltás mögött meghúzódó okok azonban egy irányba mutatnak.
„Mi is tapasztaljuk, hogy ma Magyarországon a munkaerőpiacon sok cég próbálja visszacsábítani a kollégáit az irodába, míg Európában tovább hódít a home office és a remote munkavégzés. Egyesek számára az irodába való visszatérés csak plusz teher lenne. Bár sokaknak hiányoznak a személyes interakciók a munkatársakkal, de az otthoni munkavégzésnek köszönhető lazább időbeosztással jobban be tudnak kapcsolódni a családi életbe, több idő marad a sportolásra, barátokra és egyéb magánéleti tevékenységekre. A munka- és magánélet egyensúlya a svéd vállalati kultúra egyik alappillére, ezért mi is igyekszünk maximálisan figyelni erre. Tudjuk, hogy egy lelkileg és testileg feltöltődött kolléga sokkal hatékonyabban látja el a feladatait. Ezt hívják win-win szituációnak. Attól tartok, hogy ez a szemléletmód még a járványhelyzet hatására sem ért el megfelelőképpen minden felső vezetőhöz, és továbbra is a »hiszem, ha látom« elvei szerint kívánják ellenőrizni munkavállalóikat”, fogalmazta meg saját tapasztalatait Farkas Zsófia, a Sigma Technology Hungary Recruitment Team Leadere.
Adódik a kérdés, hogy milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak a cégre nézve a home office-nak, a munkaadó szemszögéből, hogy mindent latba vetve mégis inkább az irodába járás felé billen a mérleg nyelve? Farkas Zsófia szerint a munkaerőpiac szereplőinek az irodai munkavégzésben sok évtizedes tapasztalata van, így annak már a legtöbb buktatóját ismerik, és rengeteg rendszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy fenntartható és működőképes folyamatok legyenek. A személyes interakciók mindenképpen erősíthetik a csapatszellemet, ami az employee engagementre is pozitív hatással van.
De a fentiekhez sorolható a korábban említett „hiszem, ha látom” elv is, amely azonban nem minden esetben előremutató.
„Azt nem szabad elfelejteni, hogy a járványhelyzettel a home office és a remote munkavégzés sok szektorban már alapértelmezett és munkavállalói oldalról feltétel, ezt a kesztyűt minden cégnek fel kell vennie. Ha mindenáron szeretnénk a kollégáinkat az irodaház falai között tudni, akkor egy erős felmondási hullámot kockáztatunk a vállalatunknál. Véleményem szerint a munkavégzés helyének szabad megválasztása a kulcsa a munkavállalók megtartásának”, hangsúlyozza Farkas Zsófia.
Durva munkaerőhiány sújtja a piacot, az pedig szinte axióma, hogy az informatikusok a remote munkavégzést preferálják. Mi lesz így azokon a területeken, ahol amúgy is iszonyatos a munkaerőhiány, például az IT-ban? Azoknak a vállalatoknak is szükségük van IT-sekre, ahol a jelenléti munkavégzést részesítik előnyben.
Miként lehet átvágni a gordiuszi csomót?
„Egyre több partnerünknél tapasztaltuk az utóbbi időben, hogy a »vissza az irodába« policy lépett életbe, emiatt sok jó jelöltet veszítettünk el, ugyanis az IT-s szakemberek nagy többsége elutasítja a nagyobb arányú bejárást. A jelöltek hozzászoktak a korábbi kényelmesebb életvitelhez, melyet nehezen adnak fel. Tapasztalatunk alapján a jelölteknél az alapbéren felüli juttatások fő eleme a home office napok nagy aránya vagy a full remote munkavégzés. Gyakorlatilag, ha ez az elem nem adott, akkor hiába foglalkozik a legmodernebb technológiákkal a cég, hiába az olyan extra juttatások, mint a korlátlan reggeli/ebéd lehetősége, egy wellnesscentrumot is üzemeltethetünk az irodában, akkor is sok munkavállalótól eshetünk el, hiszen továbbra is sokan a remote munkavégzést preferálják”, fogalmazta meg tapasztalatait Vidus Anett, a HumanField IT-toborzási szenior részlegvezetője.
Véleménye szerint az arany középutat az jelenti, hogy újra kell gondolni szervezet munkamodelljét, ennek mentén fontos figyelembe venni, hogy a csapat mit vár el, mit preferál. „A cégeknek lehetőséget kell biztosítani a full remote munkavégzésre is és az irodai jelenlétre is, ugyanis van, aki kedveli az irodai környezetet, van, aki pedig inkább otthonról dolgozna. Érdemes megvizsgálni az egyéni élethelyzetek is, az utóbbi időben kitárultak a lehetőségek országhatáron belül, nem ritka, hogy egy debreceni vagy pécsi munkavállaló budapesti cégnek dolgozik, az ő esetükben sokkal nehezebb az irodába való visszatérés. Sok cég az ilyen jelölteknek eleve távmunka szerződést biztosít”, mondta Vidus Anett.
Karcosabb véleményt fogalmazott meg Csatádi János, az Atlas Soft CEO-ja: „amióta világ a világ, az emberek igyekeznek az egyszerűbb utat választani, ez itt és most sincs másképpen. Ugyanakkor a foglalkoztató mérlegelési köre, hogy milyen szabályokat hoz a vállalkozás stabilan és hosszú távon fenntartható működése érdekében. Bizonyos szabályokat világosan és érthetően meg kell fogalmazni még akkor is, ha azok nem lesznek népszerűek. Meg kell vizsgálni továbbá az adott munkakörnek megfelelően is, hogy milyen mértékben van szükség bejárásra, milyen mértékben fogadható el a home office”, mondta el.
Véleménye szerint kétféle embertípus létezik e tekintetben: az egyik típus szívesen jár be, és pár nap home office elfogadható a számára, a másik típus semmi módon nem motiválható, számára csak az olyan cég nyújt alternatívát, ahol a bejárás az opció. Ez utóbbi a ritkább.
Az érem másik oldala: megéri visszakényszeríteni?
Egyértelművé vált, hogy a home office-t kedvelik a munkavállalók, sőt vannak olyan típusú személyiségek, akik sokkal hatékonyabban és eredményesebben dolgoznak otthonról. A versenyképességet szem előtt tartó cégek pedig hajlanak rá, hogy olyan ajánlatot adjanak a munkavállalóknak, hogy win-win szituáció alakuljon ki.
Mindezek ellenére érdekes eljátszani azzal a gondolattal, hogy miként lehet úgy visszaterelni a dolgozókat az irodába, hogy ne legyen belőle felmondás, illetve, megéri-e minden áron visszarendelni az irodába a munkavállalókat még akkor is, ha láthatóan jól teljesítenek otthonról?
„Azt gondoljuk, hogy mint a legtöbb esetben, így itt sem célszerű általánosítani, ugyanis ahány munkavállaló, annyi jó megoldás létezik. Kollégáink nagy része szívesen jár be az irodába, mert jó közösség alakult ki, és hatékonyabb is a munkavégzés bentről. Nem praktikus ugyanakkor bárkit is kényszeríteni, inkább úgy fogalmaznám meg, hogy az ésszerű és érvelő gondolatokkal a legtöbben tudnak azonosulni. Több kollégánk remote dolgozik évek óta, ugyanakkor mindannyiuk kiváló teljesítményt nyújt, az ő esetükben kontraproduktív lenne a bejárás”, osztotta meg tapasztalatait Csatádi János.
De akár váltási ok is lehet az irodába való visszatérés. „Sajnos, hallottunk már olyat, hogy a jelöltnél mentális problémát okozott a személyes irodai jelenlét, de persze a kényelmi faktor még mindig sokkal jellemzőbb indok. A folyamatos visszacsatolás nagyon fontos a munkavállalóktól, ami a hibrid munkavégzéssel kapcsolatos stratégia alapja lehet. Érdemes helyi szinten felméréseket készíteni, hogy szervezeti, csapat szinten mit választanak az ott dolgozók, ezzel egy komolyabb felmondási hullám is megelőzhető”, mondta Vidus Anett.
Vonzerő-kérdések
„Nehéz visszatéríteni a munkavállalókat. Felmerül a kérdés, hogy tényleg szükséges-e a kollégáinkat visszacsábítani az irodába, főleg ilyen áron? Nálunk már több mint két éve jól működik a hibrid munkavégzés, amelyben szabadon dönthetik el a kollégák, hogy otthonról vagy az irodából dolgoznak. A csapat nagy része túlnyomóan továbbra is home office-ból dolgozik, de vannak, akik szinte teljes munkaidejüket az irodában töltik. Köztes megoldás lehet, ha csapatszinten kijelölnek 1-2 napot hetente, amikor mindenki bent van, és személyesen zajlanak a meetingek, a brainstormingok. Ha mindenáron az a cél, hogy a kollégák visszatérjenek az irodába, akkor az első és legfontosabb, hogy őket kérdezzük meg a felmerülő igényeik kapcsán. Mi az, ami miatt visszajönnének? Nekik mitől lesz jobb bentről dolgozni, mint otthonról? Mi mit tehetünk értük, hogy az irodából kedvezőbb legyen dolgozni? Tényleg szeretnének-e visszatérni?”, tette fel a gondolatébresztő kérdéseit Farkas Zsófia.
Ugyanakkor egy jövőbeni recesszió újra megváltoztathatja a home office-hoz való hozzáállást. Külföldi kutatások azt mutatják, hogy az emberek képesek lennének feladni a home office-ot annak érdekében, hogy megtartsák az állásukat. Bár jelenleg az IT-piacon ez a veszély nem áll fenn, ugyanis rengeteg a nyitott lehetőség, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a két évvel ezelőtti koronavírus okozta gazdasági válság kezdetén több IT-s munkáltató kényszerült leépítésre, fizetéscsökkentésre. Felmerülhet tehát a kérdés, vajon meddig diktálnak az IT-szakemberek a munkaerőpiacon?
