Az elmúlt két év alaposan átformálta a munkaerőpiacot is: a technológiával és informatikával kapcsolatos pozíciók felértékelődtek, míg más iparágakban munkahelyek milliói szűntek meg. A következő évtizedben azonban az átalakulás folytatódik: munkahelyteremtő szektorok, új készségek, kialakuló pozíciók – ez várható 2030-ig.
Az „Európa új hajnala – az iparág új alapokra helyezése a jövőbeni versenyképességhez” (Europe’s new dawn – Reinventing industry for future competitiveness) címmel közzétett jelentés szerint, bár Európa lépést tartott más régiókkal növekedés és piaci részesedés szempontjából a világjárvány előtt, azóta letért a növekedési pályáról. Az európai vállalatok úgy látják, hogy legalább hat hónappal hosszabb idő alatt lábalnak ki a járvány okozta nehézségekből, mint Ázsia és a Csendes-óceáni térség vagy Észak-Amerika cégei. Jól mutatja az európai munkaerőpiac és gazdaság átalakulását az is, hogy az erőteljes szabadságolási programok ellenére 2020-ban a világjárvány 3,5 millió munkahely nettó megszűnését okozta.
A kutatás arra is rámutatott, hogy ugyanakkor vannak olyan stabil és válságálló ágazatok, amelyek lehetővé teszik a felzárkózást, ami pedig a jövőt illeti, az elemzés szerint a munkahelyek száma 2023-ra visszaállhat a válság előtti szintre, a digitalizáció és a fenntarthatóság terén végrehajtott gyors beruházások pedig 5,7 millió új munkahelyet teremthetnek a régióban 2030-ig.
Robogunk az automatizálás felé
A 700 európai felső vezető bevonásával készített felmérésre épülő jelentés szerint a technológiai beruházásoknak a mesterséges intelligenciára (66 százalék), az 5G és 6G technológiára (58 százalék), a felhőre (52 százalék) és a következő generációs akkumulátorokra (34 százalék) kell összpontosítaniuk. A gyorsan növekvő területek közül az európai üzleti vezetők az „intelligens gyártást” említették a legnagyobb arányban (55 százalék), majd a „digitális egészségügy” (50 százalék), az „intelligens mobilitás” (46 százalék) és az „energiarendszer átalakítása”, a fosszilis alapú széndioxid-kibocsátásból a karbonsemlegesség felé (33 százalék) következett.
Az európai vállalatok zöme a munkatársak átképzésére is nagy hangsúlyt fektet. Több mint háromnegyedük (86 százalék) arra készül, hogy tovább- vagy átképezi a dolgozói állomány 25 százalékát a következő három évben, hogy lépést tudjanak tartani a cégnél megjelenő új igényekkel.
Ami pedig az automatizálást illeti, a McKinsey Global Institute 2017-es kutatása beigazolódni látszik. Publikációjában arra mutatott rá a vállalat, hogy 2030-ra a jelenlegi pozíciók közel fele automatizálhatóvá válik, ahogy tízből hat foglalkozás is automatizálható a meglévő technológiák kiaknázásával. Mindösszesen a globális pozíciók öt százalékát nem fenyegeti az automatizáció.
A munkakörök automatizációját illetően nem véletlen az ezzel kapcsolatos publikációk óvatos megfogalmazása, hiszen annak ellenére, hogy a technológia többé-kevésbé elérhető ennek megvalósítására, a folyamatot mégis több tényező befolyásolja. Az automatizálás bevezetésének üteme és mértéke attól is függ, hogy milyen előnnyel jár a munkahely- és feladatkör-specifikus megoldás kifejlesztése, bevezetése, továbbá a ráfordítás költség-haszon elemzése is sokat nyom a latban. Persze a digitális társadalmi érettség mellett sem lehet elmenni szó nélkül.
Fejlődni kell, az irányok pedig kirajzolódtak
„Az Európa új hajnala…” című fenti publikáció azokat a területeket is azonosította, ahol az európai vállalatok beavatkozást, intézkedést várnak a kormányok és az EU intézményeitől a változások adaptív lekövetéséhez.
Az egyik legfontosabb a terület a következő generációs munkaerő megteremtése: az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése tehetséggondozó inkubátorházak támogatásával, az oktatás a legkeresettebb készségek iránti kereslethez igazításával, valamint a digitális kompetenciák, az élethosszig való tanulás és a szakképzés ösztönzése. (Lásd a „LinkedIn szerint a jövő” című táblázatot!)
Szintén hangsúlyos a digitális átalakulás és a fenntartható gazdaságra való átállás ösztönzése: a közös technológiai infrastruktúra megtervezése és bevezetése (AI, 5G, Cloud, IoT) és a széndioxid-mentesítési törekvések támogatása. Szintén elvárás a befektetés- és „innovációbarát” szabályozói környezet létrehozása.
A harmadik legfontosabb a vállalatok szerint a nagy potenciállal rendelkező iparágak fejlődésének támogatása, a hagyományokkal szakító és áttörő jelentőségű kutatásokat és innovációkat célzó befektetések, az innovatív iparági ökoszisztémák létrehozását támogató szabályok bevezetése, valamint az állami és a magánszektor közötti partnerkapcsolatok létrehozása.
Kiss Franciska
