Egy tanulmány megállapította, hogy egy mesterségesintelligencia-modell, amely arra összpontosított, hogyan használják az emberek az egerüket és a billentyűzetüket, pontosabb volt, mint az emberek pulzusszámára összpontosító modell.
A mesterségesintelligencia-modell segítségével kimutatható a stressz az irodai dolgozókban az alapján, ahogyan használják az egeret és a billentyűzetet. „Láttuk, hogy azok a modellek, amelyek csak az egeret és a billentyűzetet használták, jobban teljesítettek, mint azok, amelyekben szívadatok voltak”, mondta Dr. Mara Naegelin az ETH Zürich (Svájci Szövetségi Technológiai Intézet) hallgatója, a tanulmány egyik szerzője. Naegelin és kutatótársai gépi tanulási modellekkel elemezték a gépelési aktivitásra, az egérmozgásokra, a szívműködésre vonatkozó adatokat, valamint a két vagy mindhárom elem kombinációját, hogy meghatározzák, melyik teljesített a legjobban a stressz mérése szempontjából. Megállapították, hogy az egér- és billentyűzetadatokon betanított modell jobban teljesített, mint az egér, a billentyűzet és a szívritmus adatait használó modell. „A tesztet olyan környezetben végezték, amely egy irodai környezetet szimulált, így az eredményeket még meg kell erősíteni a valós forgatókönyvekben”, mondta Naegelin.
A kísérletben 90 diák végzett munkával összefüggő feladatokat, többek között számokat gépelt be egy táblázatba, számításokat végzett, valamint beszkennelt dokumentumokból a kárigények adatait vitte be az adatbázisba. A résztvevőket három csoportra osztották. A kontrollcsoport további munka nélkül hajtotta végre a hozzárendelt feladatokat, mint például a tervezési értekezleteket és az adatok összesítését; egy második csoport időnként személyesen válaszolt a vezetők kérdéseire egy álinterjú forgatókönyvében, miközben más kijelölt feladatokat teljesített; és egy harmadik csoport tagjait bizonyos pontokon megzavarták egy online csevegésen keresztül elküldött további kérdésekkel a más csoportokhoz rendelt feladatokon felül.
A kísérlet során a résztvevőket rendszeres időközönként arra kérték, hogy értékeljék stresszszintjüket egy számítógépes kérdőív segítségével. A kutatók rájöttek, hogy a dolgozók hosszabb, kevésbé pontos mozgásokat végeztek az egérrel, és több gépelési hibát is elkövettek, ha stresszesek voltak. Az egérrel végzett rövidebb, közvetlenebb mozgások alacsonyabb stresszszinthez voltak kötve.
A tanulmány nem foglalkozott azzal, hogy a megnövekedett stressz miért befolyásolja a motoros készségeket. A kutatók úgy vélik, hogy egy stresszérzékelő rendszer, amely naplózza a billentyűzet és az egér mozgását, hasznos lehet az alkalmazottak önsegítő eszközeként a munkahelyi mentális egészség javítását célzó egyéb kezdeményezések mellett. De a munkavállalói részvételnek opcionálisnak kell lennie, és tájékozott beleegyezésen kell alapulnia, a vállalatoknak pedig el kell kötelezniük magukat a felhasználók adatainak védelme mellett – teszik hozzá. „Minden egyes alkalmazottat, aki használja, meg kellene kérdezni, hogy meg akarja-e osztani ezeket az információkat. Ki kell találni az aggregációs szintet úgy, hogy egy adott alkalmazott vagy alkalmazotti csoport ne legyen azonosítható”, mondta Raphael Weibel, az ETH Zürich doktorandusza és a tanulmány egyik szerzője. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a laboratóriumi kísérlet eredményei megerősíthetők-e egy olyan svájci biztosítótársaság olyan alkalmazottjaitól gyűjtött adatokkal, akik hozzájárultak a kísérletben való részvételhez.
