Nem újdonság, hogy egy sopronnyi ember hiányzik az informatikai szektorból, az viszont már igen, hogy egyre többen váltanának digitális nomád üzemmódra, azaz dolgoznának itthonról külföldre. Az amúgy is ezer sebből vérző IT-munkaerőpiac és gazdaság számára ez adhatja meg a kegyelemdöfést. A munkaadók lépéskényszerben vannak, de vajon itthon tartható-e egyáltalán a magyar munkaerő és ha igen, mivel?
◼︎ Ami külföldön gazdasági többlet, az itthon súlyos deficit
Akárhány munkaerőpiaci kutatást, elemzést olvas végig az ember, egy dolog minden esetben jól körvonalazódik: nincs elegendő informatikus Magyarországon. Annak ellenére sem, hogy évente több ezer informatika-diplomás kerül ki az egyetemről, és annak ellenére sem, hogy a bootcampek ontják magukból az átképzett munkaerőt. Némi reményt ad, hogy idén többen jelentkeztek az informatikához kapcsolódó képzésekre, mint az azt megelőző években, ám a hazai munkaerőpiac fekete lyukként nyeli el az IT-s képzettségű munkaerőt, és egyelőre nem látszik, hogy a hol 40, hol 60 ezerre taksált munkaerőpiaci űrt valaha ki lehetne tölteni.
A helyzeten az sem segít, hogy négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadónak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést – derült ki az IVSZ friss kutatásának eredményeiből. Az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő digitális munkaerőpiac szempontjából ez egy újabb figyelmeztetés: ha a hazai munkáltatók nem találnak megfelelően felkészült IT-szakembereket, az mind az érintett cégek és ágazatok, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából súlyosan fenyegeti a versenyképességet, tekintve, hogy a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát.
A kutatás rávilágít arra is, hogy már a pandémiát megelőzően végzett felmérések is 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizáltak Magyarországon, és a frissebb számadatok azt mutatják, hogy a járvány időszakában bevezetett home office megoldások tovább növelték a digitális munkakörökben dolgozók körében a távmunka és a digitális nomaditás vonzerejét.
Minden informatikus digitális vándormadár?
Ha szigorúan csak e kutatás számainál maradunk, akkor is nagy érvágás a hazai munkaerőpiacra nézve az, hogy a válaszadók csaknem 75 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő 20 év során lesz olyan időszak, amikor távmunkában alkalmazottként külföldi munkaadó számára fog dolgozni. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy mit mutat a gyakorlat, valóban ennyien mennek-e el, és ha igen, mi a „digitális kivándorlás” oka?
„Úgy gondolom, hogy egyelőre jellemzően inkább csak szándék szintjén jelentkezik a munkavállalók többségénél a külföldi távmunka iránti érdeklődés. Az euró alapú fizetések rendkívül vonzóak a jelöltek számára, gyakorlatilag ez a legerősebb motivációs faktor, ami miatt távmunkában dolgoznának, ezt erősíti a bizonytalan gazdasági helyzet és az extrém magas infláció. Sok jelölt első körben kifejezetten csak külföldi munkaadóval interjúzna és teljesen elzárkózik a hazai lehetőségektől, leginkább a magasabb bér miatt választanák ezt a lehetőséget. Jelenleg azonban arányaiban mégis csak kevés olyan szakembert látunk, akinek már sikerült elhelyezkednie külföldi cégnél relokáció nélkül. Több jelöltünk is számolt már be arról, hogy hosszú hónapok óta, akár fél éve is aktívan keres külföldi lehetőségeket, de még nem járt sikerrel. A keresést megnehezítik a szigorú munkajogi és adózási szabályok, mellyel jobb tisztában lenni, ugyanis komoly következményei lehetnek, ha nem veszik figyelembe a szabályokat”, osztotta meg tapasztalatait Vidus Anett, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. szenior IT-toborzási vezetője.
Kétféle IT-s van: aki már dolgozott külföldre és aki fog
Ki nem költözne, de külföldi cégnek dolgozna az IT-szakemberek háromnegyede. Az IVSZ felmérésének eredményei szerint a hazai informatikusokra a leginkább az jellemző, hogy életpályájuk során hazai és külföldi (nem magyarországi székhelyű) megbízóknak egyaránt dolgoznak, méghozzá általában úgy, hogy nem költöznek el Magyarországról. Sőt, a legtöbb szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést.
Leginusz László, az Asura Technologies alapítója és CTO-ja szerint, mivel az angol nyelvtudás alapvető ebben a szakmában, és a munka jellege nem igényel napi szintű személyes kapcsolattartást, valid modell lehet a számukra. „A home office nem volt ismeretlen a pandémia előtt sem, de az elmúlt két és fél évben ennek a teljes kiterjesztését láttuk. Megszűntek a határok, sosem volt ennyire könnyű és elfogadott a munkaerőpiacon a világ bármely pontjára dolgozni otthonról. Ennek megfelelően inkább az a meglepő, ha valaki egy IT-s életpályán nem végez külföldre munkát. Az elszámoltathatóság leegyszerűsödik, de a tapasztalat azt mutatja, hogy csak ideig-óráig éri el a kívánt hatást. Kecsegtető külföldi fizetést kapni itthonra, amiből nagyon kellemesen meg lehet élni, de előbb-utóbb ez más szemszögből lesz kevés, a valahova tartozás érzése elmarad. Felértékelődik az, hogy közösen alakítható a csapatkohézió és olyan környezetben tevékenykedhetnek, ahova szívesen járnak be, néha akkor is, amikor dolgozhatnának otthonról, például péntekenként”, fejtette ki.
Gazdasági ösztönzők, immateriális javak – mi tartja itthon a jó szakembereket?
„Ha valamit nem tudsz megoldani pénzzel, oldd meg sok pénzzel.” Emil Kusturica kultikus „Macskajaj” filmjének második legismertebb mondata röviden meg is válaszolta a fenti kérdést. Egyelőre ugyanis a pénz a legfőbb motiváció, persze van más is, ami meg tudja mozgatni a külföldön vagy külföldre dolgozókat.
„Izgalmasabbnál izgalmasabb szakmai kihívások itthon is akadnak bőven, egyre több külföldi cégnek van itthon leányvállalata, ahol változatosabbnál változatosabb projekteken lehet dolgozni a legmodernebb technológiákkal. Egyre több tudásintenzív területről hoznak át projekteket Amerikából vagy Nyugat-Európából a külföldi leépítések miatt, amelyekhez most érdemes igazán csatlakozni, hiszen sok esetben teljesen új csapatokat építenek fel, részt lehet venni a folyamatok kiépítésében. Sok jelöltünk számol be arról, hogy a teljesen remote munkavégzésnél elmarad a valahová tartozás élménye, a közösség élménye. Sokkal hamarabb szürkévé válnak a hétköznapok, egy közösség mindig színesíti és feldobja az ember napját. Az ember alapvetően társas lény, a kollégák társaságának teljes hiánya hosszú távon a legtöbb embernek nem optimális, előbb-utóbb komoly hiányérzet alakulhat ki, ami negatívan hathat a mentális egészségre és a teljesítményre is”, mondta Vidus Anett.
| Mire vágynak a dolgozók?
A Scale Research kutatócég közreműködésével és csaknem 1500 fő megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatás, amely három munkavállalói csoport (fehér, rózsaszín, kék gallérosok) körében vizsgálta meg, milyen béren kívüli juttatásokat tartanak hasznosnak, és melyek azok, amelyekről könnyebben lemondanának. A Merlotworks és a Dialogue Creatives 2022 szeptemberében végzett kutatásából kiderült, hogy a fehér gallérosok számára a céges hitel, az egészséggel kapcsolatos juttatások és a szakmai fejlődéshez kötődő támogatást tartják leghasznosabbnak. A rózsaszín gallérosok számára pedig az egészséggel, a szakmai fejlődéshez kötődő és az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos támogatások a leginkább vonzóak. A kék gallérosok körében a céges hitel lehetősége és a szakmai fejlődéssel kapcsolatos támogatások bizonyultak a legnépszerűbbnek. A munkavállalók számára a munkaadók által leggyakrabban biztosított öt juttatás közül csak két elem, a továbbképzési és az iskolakezdési támogatás bizonyult igazán vonzónak, a másik hármat viszont a kevésbé hasznosak közé sorolták. Ugyanakkor a már nem annyira elterjedt ruhapénzt minden munkavállalói csoport szívesen látná a béren kívüli juttatási csomagjában, csakúgy, mint az egyszeri tréningeket vagy a bérlettámogatást. |
Hasonló megközelítésből fogalmazta meg válaszát Leginusz László, aki elárulta, hogy azokat nem is próbálják megfogni, „akik nem vágynak közösségre, és kerülik a valahova tartozás igényét, hiszen nekünk a csapatélmény az egyik legerősebb értékünk. Csak úgy tudunk hosszú távon gondolkodni cégszinten, ha nagyobb létszám mellett is az eredeti családias, biztonságos környezetet biztosítjuk, amelyet közösen építettünk és építünk fel, folytatva és fejlesztve az eddig jól bevált mentalitást. Minden egyes munkavállalónk hozzátesz a közösségünk erejéhez, és igyekszünk különös figyelmet fordítani arra, hogy így is maradjon. Nem »szabványosított alkatrészeket« keresünk egy gépezetben, hanem olyan kollégákat, akiknek az emberi értékek ugyanolyan fontosak, mint a személyes fejlődés és a lehetőségek kiaknázása. Nem hiszünk abban, hogy a piaci verseny a jó szakemberekért egyszerűen arról szólna, hogy mekkora az a bizonyos csomag. A másik, legalább ennyire fontos szempont, hogy nálunk olyan, szakmailag rendkívül izgalmas területeken történik a fejlesztés, amilyen például a gépi tanulás. Aki itt fejleszt, az garantáltan egy friss területen, jövőbe mutató technológiákkal foglalkozhat napi szinten”, folytatta. „Nem elég a Maslow-piramis szerinti hiányalapú szükségletek kielégítése, hanem teret és esélyt kell adnunk a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásának.”
A hazai körben végzett kutatás ezzel szemben azt mondja, hogy a szakmában dolgozó válaszadók szerint a már külföldön/külföldre dolgozókat hazacsábítani, illetve az erre készülőket maradásra ösztönözni csak versenyképes jövedelmekkel, illetve a külföldi munkavállaláshoz hasonló egyéb feltételekkel (például a munkavégzés formájával, rugalmasságával) lehetne.
Mindemellett a tréning és oktatás is meg tud jelenni, mint megtartó és csábítóerő, ugyanis komoly kihívást jelent az IT-ben dolgozóknak, hogy egyre inkább szakterületeken átívelő tudásra kell szert tenniük. Felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban mekkora megtartóerővel bír a tréning, mint juttatás?
„Nagyon fontosnak tartom, hogy mi a tréningre, mint közösségformáló eseményre gondolunk. Egyértelmű, hogy a szenior kollégák amolyan mentorként folyamatosan foglalkoznak a juniorokkal, a tréning a mindennapjaik része. A szenior kollégák pedig első kézből értesülnek a piac visszajelzéséről, így ismerik az irányokat, annak mentén tudják, miben kell fejleszteniük magukat. Ezen kívül céges szinten is több olyan programban veszünk részt, amelyeknek az IT-s ismeretek továbbadása, minél szélesebb körben elérhetővé tétele a célja, ezzel is népszerűsítve a szakmát és a különböző sztereotípiák lebontását”, mondta Leginusz László.
Még mindig a jelölteknél az irányítás
A gazdasági helyzet változásával párhuzamosan a munkaerőpiac kereslet-kínálat aránya is átalakulóban van, itthon viszont még nem történt látványos előremozdulás: a piac még mindig kínálati jellegű.
„Ha a magyar viszonyokat nézzük, továbbra is azt látjuk, hogy egyértelműen a jelöltek diktálnak, sokszorosan több a nyitott lehetőség, mint a váltásra nyitott pályázók száma. A korábbi évekhez képest is rekord magasan van a nyitott pozíciók száma, aki most nyitott új lehetőség irányába, biztosan talál a szakmai kompetenciájának megfelelő pozíciót itthon is, kimagasló bérezéssel. Piacvezető fejvadászirodaként a munkaerőpiac valamennyi területére rálátunk, és elmondhatjuk, hogy az IT-szektorban követték az inflációt a bérek a legnagyobb mértékben”, zárta gondolatait Vidus Anett.
