Emberi kiszervezés

Viszonylag könnyű motiválni egy dolgozót, ám ezt a cégvezetőnek is fel kell ismernie. A legjobban akkor cselekszik, ha stabil munkahelyet teremt. Juhász Lajost, a Navigator Informatika vezérigazgatóját kérdeztük.

– Vissza tud emlékezni, mi volt a legfontosabb motivációja, amikor először munkába állt?

– Az informatikában rejlő kreativitás, illetve az ágazatnak az a tulajdonsága, hogy viszonylag hamar old meg problémákat. S ez hozzájárul az ember sikerélményéhez is.

– Első munkahelyén sikerült megtalálnia a vezetésnek az í–n motivációs pontjait?

– Igen, nekem mint fejlesztő-rendszergazdának szerencsém volt. Egy logisztikai cégnél kezdtem, s ez egyike azoknak a területeknek, ahol az it viszonylag korán kezdte támogatni az értékteremtő folyamatokat. A cég vezetője is felismerte ezt a lehetőséget, s együtt sok kreatí­v dolgot hoztunk létre.

– Melyik munkahelyén tudott a legjobb légkörben dolgozni? Miben tért el az összes többitől?

– Nehéz kérdés… í–sszességében talán a jelenlegit, a Navigatort emelném ki. Jó a csapat, több sikert érek el, s ez nálam hangulatbefolyásoló tényező. Az előző helyemen, a WalliTrade-nél viszont családias volt a légkör.

– í–n szerint 2013-ban mivel lehet leginkább motiválni egy dolgozót?

– Egyértelműen a kiszámí­tható, stabil munkahellyel. A pénz és a továbbképzés azért nem játszik szerepet, mert egy informatikusnak alapból jár a piaci szintű juttatás és az oktatás. Különben máshová megy.

– Hisz í–n a rövid távon alkalmazott demotiváció sikerében?

– Az outsourcing ágazat, amelyben dolgozunk, félkatonai szervezetet kí­ván. Nálunk is ennek megfelelő mennyiségben léteznek demotiváló tényezők. S hiszem, ennek tartósan í­gy is kell lennie. S az emberek ezt el is fogadják. Ha valaki nem illeszkedik be, a csapat maga veti ki.

– Tud olyan területet emlí­teni, ahol a túlzott csapatmunka már-már negatí­v hatású lehet?

– Eddig nem találkoztam túlzott csapatmunkával. Túlbonyolí­tott adminisztrációval viszont igen, s ezen bukott is el projekt.

– Mennyit változott a lojalitás í–n szerint az elmúlt 10–15 évben a dolgozók körében?

– Már nem jelent értéket, legfeljebb a régi munkatársak körében. A munkaviszony üzleti érdekkapcsolattá vált.

– Mit gondol a generációs ütközésekről?

– Nálunk ilyesmi nincs, mivel a munkatársak azonos generációhoz tartoznak. Egyébként kerülöm az ilyen helyzeteket, mert az it-ben nehezebb dolgozni az idősebb generációval a fontolva haladásuk miatt.

– A dolgozók magánéletét hermetikusan elzárják a munkától, vagy í–nök törekednek arra, hogy a cég arra is pozití­v hatással legyen?

– Szűkebb csoportokon belül mindenki tud a másik magánéletéről, gyakran együtt is szórakoznak. Ugyanakkor megkértem a kollégákat, ne terheljék egymást magánéleti gondjaikkal. Nyí­lt napokat sem rendezünk.

– Mit emelne ki, miért érdemes egy meglévő vagy leendő dolgozónak í–nöknél dolgoznia?

– Három dolgot: rögzí­tett karrierút, amely komoly fejlődést biztosí­t; összetartó, lehetetlent nem ismerő csapat; kiszámí­tható fejlődés.

– Ma, 2013-ban mi az í–n legfontosabb motivációja?

– A növekedés ugyanezen a piacon. Apró, megfontolt lépésekkel egyre biztosabb távolba kerülni a válságtól.

Mártonffy Attila