A felhőszolgáltatások és újabban a mesterséges intelligencia gyors terjedése alaposan átalakította az IT-munkaerőpiacot és a hosszabb távú kilátásait. A felmérések szerint a hazai informatikai szakemberek kereslete még stabil, de a gazdasági kilátások korlátozzák a munkaadók lehetőségeit.
◼︎ Folyamatosan alakul az IT-munkaerőpiac
A pandémia idején sokan arra számítottak, hogy a korlátozások feloldásával a gazdaság meglódul, és ha nem is hetek alatt, de rövid távon helyreállnak a jövedelmek, megszaporodnak a munkahelyek. Ez persze a „ha minden jól megy” forgatókönyv volt, mert azóta minden rosszul ment. A már 2021 őszén felgyorsult infláció növekedését nem sikerült megfékezni, és az ukrajnai háborúval sem számolt senki. Tavaly nyáron már látszott, hogy a várt növekedés belátható időn belül nem fog bekövetkezni, de a nemrég publikált Intrum-GKI felmérés ennél még rosszabb képet mutat.
A felmérés a családok fizetőképességét vizsgálta a tavalyi adatokhoz képest, és az eredmények szerint 2022 első negyedévéhez viszonyítva jelentősen romlott a magyar családok pénzügyi helyzete. Az infláció, a foglalkoztatottság, a jövedelmek és hasonló adatok alapján számított Intrum Fizetőképességi Index (IFI) egy év alatt öt régióban 44–58 százalékos mértékben csökkent, míg a gyengébben fejlett Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön 19, illetve 18 százalékkal. A jelentős különbség oka, hogy ebben a két régióban a közelmúltban (2022 4. negyedévéhez képest) javult a lakosság fizetőképessége.
Meglepőnek tűnhet, hogy a fejlettnek tartott nyugati régiókban jóval 50 százalék fölött csökkent a lakosság fizetőképessége, de keleten az alacsonyabb megélhetési költségek és más tényezők miatt magasabb a fizetőképesség, a lakosság könnyebben tudja teljesíteni fizetési kötelezettségeit.
Ami a perspektívákat illeti
Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója szerint több rendszerszintű strukturális probléma áll fenn, többek között a rossz külső kereskedelmi egyensúly és a magas államadósság. „Emiatt most nem várható gyors korrekció, hanem elhúzódó válságra, hosszas stagnálásra és lassú kilábalásra számíthatunk”, mondta.
Mivel a fizetőképesség szorosan összefügg a családok jövedelmével, ez pedig a munkaadókéval, a vállalatok helyzete nem tűnik túl biztatónak, és ezt mutatja a szintén Intrum által végzett nemzetközi felmérés, a „European Payment Report”. Az idei első negyedévben több mint 10 ezer cégvezető válaszai alapján készült jelentés szerint „a magas infláció Európa-szerte arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy a költségcsökkentést részesítsék előnyben a növekedés rovására. A növekvő árak és a magas hitelkamatok felemésztik a vállalatok profitját, és az általános likviditáshiány az ellátási láncokat is megterheli.” Magyarországon minden második cégvezető mondta, hogy most rosszabb pénzügyi helyzetben van a cége, mint egy évvel ezelőtt és csak 22 százalék számolt be növekedésről.
Így nem meglepő, hogy a hazai munkaadók kevesebb, mint egyharmada, 31 százaléka tervez munkaerő-bővítést az idei harmadik negyedévben, azaz ősszel. A ManpowerGroup 511 munkáltató megkérdezésével készült felmérése eredményei szerint a cégek fele nem tervez változtatást, és 18 százalék készül leépítésre. Regionálisan ezen a területen is jobb a helyzet az Észak-Alföldön, ahol 22 százalékban terveznek bővítést, szemben a Nyugat- és Közép-Dunántúllal, ahol 7, illetve 9 százalékos az elbocsátási szándék.
A tudáspiac helyzete
A legkeresettebb szaktudás sorrendben az IT, a logisztika és autóipar, valamint az energia és közmű. Az autóipar egyébként nincs könnyű helyzetben. A májusban lezajlott Automotive Hungary kiállításon a Trenkwalder felmérést végzett a műszaki felsőoktatásban részt vevő hallgatók között, és ebből kiderült, hogy ők igen mobilisak. Olyannyira, hogy kétharmaduk külföldi munkakeresést tervez a diploma megszerzése után. De ha itthon is maradnak, nem lesz könnyű megtartani őket, nagy többségük minimum nettó 650 ezer forintos kezdőbérre tartanak igényt, de negyedük akár 850 ezret sem tartana soknak.
A piaci realitás persze nem egyezik az elvárásokkal, a mérnökök kezdőbére 450 ezer körül mozog, de az adatok szerint a külföldi bérekre vonatkozó elvárások is inkább az álom kategóriába tartoznak. A hallgatók szerint őket Nyugaton megillető nettó 3500 eurós fizetés átlag felettinek számít.
Visszatérve a hazai piacra, bár az IT-munkaerő továbbra is a keresési listák csúcsán van, ez változhat. A Világgazdasági Fórum „Future of Jobs Report”-ot elemezve az IVSZ úgy látja, hogy „a hazai vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk az MI és más diszruptív technológiák alkalmazásával”, és elkerülhetetlen a jelen munkavállalóinak képzése ahhoz, hogy Magyarország ne kerüljön behozhatatlan lemaradásba.
A jelentés főbb megállapításai közé tartozik, hogy az új munkahelyek legnagyobb hányada a big data elemzési, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítási és kiberbiztonsági területeken jön majd létre.
Tanulni, tanulni, tanulni
Ugyanakkor ahhoz, hogy valamilyen új pozícióban folytathassa munkáját, tízből hat munkavállalónak átképzésre lesz szüksége még 2027 előtt. Az egyik legfontosabb készség a jövőben az analitikus gondolkodás elsajátítása, a második legfontosabb a kreatív gondolkodás előmozdítása, illetve a mesterséges intelligencia és a big data megoldások használata lesz. Négy éven belül várhatóan már 47 százalékra emelkedik az automatizáció részesedése ebben a szegmensben, főként a generatív MI és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével. Sok ehhez hasonló prognózis jelenik meg mostanában, de Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára szerint ezeket helyükön kell kezelni. „A munkahelyek elvesztésével való riogatást, amellyel az MI kapcsán gyakran lehet találkozni, nem tartjuk sem szerencsésnek, sem ösztönzőnek ebben a folyamatban, azon vagyunk, hogy arra hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy más típusú munkavégzésre kell felkészülniük, más készségeket kell elsajátítaniuk a jövő munkahelyén való helytálláshoz”, mondta.
Valamivel hosszabb időtávra, de hasonló következtetésekre jut az IDC tanulmánya. A következő öt évben jelentősen átalakulnak az IT-szakemberek feladatai. Azok, akik most kifejezetten üzemeltetést végeznek, át kell állniuk olyan területekre, amelyek bizonyos fokú szoftverfejlesztést is igényelnek. Ez azt jelenti, hogy a rendszergazda-szerű állások visszaszorulnak, és felértékelődik az adatokkal és agilis szoftverfejlesztéssel, illetve a gépi tanulással kapcsolatos tudás.
