A távmunka a világjárvány idején kirobbanó forradalmának példaképe nemrég azt a meglepő lépést tette, hogy heti két nap benndolgozást követel meg az irodától 50 mérföldnél közelebb lakó alkalmazottaktól. Ezt azzal hangsúlyozza, hogy megnyitja londoni „elkötelezettségi központját”, amely a hibrid, irodai és távmunkások igényeit is kiszolgálja.
Vannak akik ezt úgy értelmezték, hogy a távmunka trendje már nem létezik, a Zoom mégis megpróbál új lendületet adni neki: a Holbornban található 15 000 m2-es telephelyet „többcélú, összetartó központként” hirdetik meg, amely „együttműködő teret” biztosít. Ez zónákra lesz felosztva, és 75 „munkapontot” tartalmaz majd, amelyek kialakítása a „könyvtárszerű padoktól, érintkezési terektől, az együttműködéshez szükséges agilis asztaloktól a hagyományos asztalokig” terjed. A munkatársaknak egy munkaterület-foglalási eszközön keresztül kell lefoglalniuk ezeket. A Zoom brit főnöke, Phil Perry szerint „teljesen újragondoltuk londoni irodánkat a modern, digitálisan összekapcsolt korszak számára”.
Az irodában „kreatív bútorok” (feltehetően inkább modern dizájnú, mint szokatlan formájú ülések és asztalok), közösségi terek, formális gyülekezőhelyek és csendes sarkok is lesznek. Kézenfekvően minden területet Zoom Rooms technológiával és digitális táblákkal szereltek fel, hogy „együttműködést és egyéniességet préseljenek bármilyen térbe”. Ez nyilvánvalóan súrlódásmentessé teszi a megbeszéléseket, és ki ne szeretne kevesebb súrlódást az életében?
A Zoom Virtual Kiosk lehetővé teszi az „irodán belüli” szerepek, például a recepciósok számára, hogy távolról irányítsák az irodát, „üdvözölve a vendégeket és kezelve az adminisztratív feladatokat, lehetővé téve mindenki számára, hogy bárhonnan a legjobb munkáját végezze”.
Ha mindez úgy hangzik, mintha a Zoom túl keményen próbálkozna, talán azért van, mert a munkaadók hozzáállása a távmunkához az elmúlt 12 hónapban megkeményedett, nem utolsósorban a technológiai iparágban, ahol számos nagyvállalat, például a Meta, a Dell, a Google, a Salesforce és mások arra kérik alkalmazottaikat, hogy heti két-három napra térjenek vissza személyesen dolgozni. A Zoom londoni központi telephelyét tavaly márciusban jelentették be, amikor a vállalat a létszám és a bevételek folyamatos növekedésére számított. Azóta a bevételek növekedése a három számjegyű százalékos növekedésről alacsony egyszámjegyűre lassult, és a Zoom az év elején megerősítette, hogy a munkaerő 15 százalékát elbocsátja.
„A szervezeteknél világszerte megfigyelhető visszatérés a legalább hibrid munkavégzéshez hatással volt a Zoom számaira, mivel kevesebb kereslet mutatkozik az egykoron mindenütt jelenlévő szolgáltatásai iránt”, mondta a héten Crain Wentworth, a TechMarketView elemzője. Rámutatott, hogy a Microsoft Teams és más cégek rontották a Zoom üzletmenetét: a nettó nyereség a közelmúltban látott csúcsokhoz képest visszaesett. A részvényárfolyam pedig a 2020 októberében elért 559 dolláros pandémiás csúcsról e hét elejére 69 dollárra esett.
„A távmunka nem halott (éljen a hibrid!), de a Zoom lépése példaértékű, hogy még a saját embereit is vissza akarja küldeni az asztalukhoz legalább a hét egy részében. Kétséget ébreszt a távoli együttműködési technológiák azon képességei ellen, hogy képesek a szétszórtan dolgozó csapatokat összekapcsolva tartani és hatékonyan dolgozni”, mondta Wentworth. „A hatékonyság nemcsak a termékekről szól, hanem az irányelvekbe, a gyakorlatba és az emberekbe való befektetésre is szükség van”, mondta.
(A járvány alatt és utána rengeteg olyan írás és elemzés jelent meg, hogy a távmunka nem befolyásolja a hatékonyságot, és bár többletképességeket követel meg a vezetőktől a „szétszéledt” állomány összetartása, a feladat igenis megoldható. Végül is, az „egyterű” irodákról is kimutatták hogy nem tesznek jót a hatékonyságnak, a főnök szeme előtt levés, és az olcsóbb építés – kevesebb fal és nyílászáró – miatt mégis egyre több ilyen születik. – A szerk.)
