Szívesen vesznek fel fiatal munkavállalókat a hazai vállalkozások, de a frissen végzettek sok esetben nincsenek tisztában munkaerő-piaci értékükkel. Nem ritkán hiányzik belőlük az együttműködési készség is, ami megnehezíti a beilleszkedést és a tanulást.
A hazai cégek a jelenleginél összehangoltabb, átgondoltabb változásokat szorgalmaznak az oktatási rendszerben. A keretszámok drasztikus csökkentésének negatív hatásait új képzési lehetőségek megteremtésével lehetne kompenzálni, ugyanakkor a jelenlegi államilag finanszírozott férőhelyek elosztásán is szükséges lehet módosítani az elkövetkező években – áll a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közelmúltban készített felmérésben.
Még nem elég
A munkaadók szerint a felsőoktatási keretszámok csökkentése összhangban van ugyan az egyre csökkenő munkaerő-kereslettel, de mindez önmagában nem elegendő a képzési rendszer és a munkaerőpiac igényeinek összehangolására, hiszen a képzések tartalmára is figyelmet kellene fordítani.
|
Kormányprogram lehetne |
|---|
|
Ha csökkentette a felsőoktatási keretszámokat, megfontolásokkal is kellene élnie a kormánynak. Például javítani a felsőfokú képzések minőségét, több figyelmet fordítva a gyakorlati oktatásra. A humán tudományágakkal szemben a természettudományokat kellene hangsúlyozni, beleértve a műszaki és informatikai szakterületet is. Egyidejűleg újra kellene gondolni a jogász- és közgazdászképzés keretszámait, mivel irántuk folyamatos a kereslet. A munkáltatóknak pedig új forrásokat kellene a rendelkezésükre bocsátani, ha tovább kívánják képezni friss diplomásaikat. Célszerű lenne szorosan együttműködni a gazdasági szereplőknek, az érdekképviseleteknek, a képző intézményeknek és az állami szereplőknek a versenyképes oktatási rendszer kialakítása érdekében. Csak így lehetséges a megfelelően képzett és motivált munkaerő megteremtése, a felsőoktatásból kimaradó fiatalok számára a megfelelő alternatíva biztosítása. |
Ami a fiatal munkavállalók elhelyezkedési lehetőségeit illeti, kiderült, hogy a vállalkozások ugyan nyitottak a fiatal munkavállalókra, de sok esetben tapasztalják, hogy a fiatalok részéről hiányzik az együttműködési hajlandóság. Negatívum az is, hogy gyakran túlzott elvárásokkal érkeznek a cégekhez, s ez megnehezíti a beilleszkedési és tanulási folyamatot. Ezekből következően az is felróható nekik, hogy sokan közülük nincsenek tisztában munkaerő-piaci értékükkel sem.
Középiskolás fokon
Az iskolából hozott tudás minőségét az esetek nagy részében kifogásolják a munkáltatók, hangoztatva, hogy az nem piacképes, és hiányoznak a gyakorlati ismeretek is. Ha azonban a friss diplomás magas szinten beszél egy vagy két idegen nyelvet, már szívesebben alkalmazzák, hiszen így a munkáltatók inkább hajlandók finanszírozni szakmai továbbképzésüket.
Szomorú ugyanakkor, hogy a gazdasági válság miatt a munkáltatók egyre kevésbé tervezik a foglalkoztatás bővítését, de ha igen, akkor is inkább a gyakorlattal rendelkező munkavállalókat részesítik előnyben a fiatal, szakmai tapasztalattal nem rendelkező diplomásokkal szemben. Ezért a diplomás pályakezdők közül sokan kényszerülnek alacsonyan kvalifikált állásokba – akár betanított munkás, jobb esetben technikusi munkakörökbe.
Összeállította: Mártonffy Attila
