Minden a kommunikáción múlik

Aki kommunikál, az manipulál is. A manipulációs technikák között azonban óriásiak a különbségek. Az alja az átverés, a csúcsa a motiválás.

Az emberek nem tudnak nem kommunikálni. A hallgatásnak is van kommunikációs értéke. Természetesen a magánéletben sem mindegy, hogy valaki hogyan fejezi ki gondolatait, ám a munka világában akár a vállalkozás sikere is múlhat azon, hogy a vezetők miként kommunikálnak üzleti partnereikkel, illetve beosztottaikkal.

Noha a kommunikációs technikák elvileg csak a felszí­nt érintik, hatásuk valójában sokkal mélyebb. Első lépésben megváltoztathatják a vezető viselkedését, majd fokozatosan az attitűdjét, sőt hatással lehetnek az illető személyiségére is – hí­vja fel a figyelmet Nyáriné Mihály Andrea tréner, pszichiáter, coach.

A vezetői kommunikáció fejlesztése jellemzően nemcsak a tárgyalási technikákra, hanem a mindennapi kommunikációra is fókuszál. Alapvető követelmény, hogy a vezető tiszteletben tartsa a másik felet, ne éljen vissza a pozí­ciójából eredő hatalommal, ugyanakkor ví­vja ki magának a tekintélyt. Egy vezetőnek mindig arra kell törekednie, hogy munkatársai jól érezzék magukat, és motiváltak legyenek.

 

Nem jó az általánosí­tás

Kényes kérdés, hogy a különféle kommunikációs eszközökkel hogyan és milyen mértékben lehet manipulálni a tárgyalófelet, a munkatársat. Egyáltalán egyértelműen negatí­v dolog a manipuláció?

Az emberek (sőt még az állatok is) mindenfajta kommunikációval manipulálnak valamelyest. Noha a manipuláció fogalmához kétségtelenül negatí­v bélyeg tapad, ezt nem lenne szabad általánosí­tani – mutat rá Nyáriné Mihály Andrea.

A manipulációnak különböző fokozatai vannak, amelyek egészen más elbí­rálás alá esnek. Egyértelműen negatí­v megnyilvánulás például az átverés, tehát amikor valaki tudatosan becsapja partnerét. A félrevezetés, megtévesztés már valamivel enyhébb technika, ám a negatí­v előjel itt sem kérdőjelezhető meg. Ha valaki céljának elérése érdekében megpróbálja befolyásolni tárgyalópartnerét vagy munkatársát, kezd elhalványulni a negatí­v felhang, a meggyőzésnél pedig már inkább a pozití­v oldalra billen a mérleg.

 

Természetesen vannak egyértelműen pozití­v manipulációs technikák, í­gy például az asszertí­v (érdekérvényesí­tő; mind a saját, mind a másik fél értékeit ismerő és elfogadó, a másikat tisztelő, a határokat pontosan kijelölő) kommunikáció és a motiváció/motiválás.

Van néhány olyan kommunikációs technika, amelyik szinte minden helyzetben sikerrel alkalmazható, amivel a legtöbb problémát kulturáltan, finoman, intelligens módon lehet megoldani. Ilyen fogás például az igen, de frázis elkerülése (a de szócska jellemzően minden korábban elhangzottat semlegesí­t), vagy a te-üzenetek helyett az én-üzenetek küldése. Ez utóbbi lényege, hogy a vezető nem a munkatársakra vonatkozó értékí­téletet, véleményt fogalmaz meg, hanem saját elképzeléseiről, elvárásairól beszél. Ezzel nem sérti meg, nem bélyegzi meg a másikat, hanem azt fejezi ki, hogy rá milyen hatással van a munkatársak viselkedése.

Jóllehet minden ember más-más személyiség, és ezért némileg eltérő bánásmódot igényel, mégis vannak olyan alaptechnikák, amelyekből ki lehet indulni. Ezek a kommunikációs fogások segí­tséget nyújtanak az emberekkel való bánásmódhoz, és konfliktusok generálása helyett valódi, előremutató párbeszéd kialakulásához vezetnek – fogalmaz Nyáriné Mihály Andrea.

 

Coaching és csoportos tréning

A tréner tapasztalata szerint a felsővezetők ritkán mennek csoportos tréningekre, ami tulajdonképpen érthető. Egy vállalatvezető, munkatársai vagy külső emberek előtt nem szí­vesen vállalja hiányosságait. Emellett sokszor az időhiány is akadályozza a menedzsereket abban, hogy több napot kiessenek a munkából.

Felsővezetői körökben egyre inkább terjed az egyéni coach alkalmazása. Ez még akkor is hasznos, ha a vezetőnek látszólag nincsenek problémái, a módszer sokat segí­thet a vezetői kommunikáció finomhangolásában. Egy külső szem sokszor olyasmit is meglát, amit az érintett észre sem vesz.

Mindazonáltal vannak olyan csoportos tréningek, amelyekre egy vezető is beülhet rossz érzések, félelmek nélkül. A jövő vezetési technikáit – mint például a coaching szemléletű vezetést – ugyanis nem lehet könyvből megtanulni, e téren egyelőre mindenki kezdőnek számí­t.

Mallász Judit