Miközben a junior fejlesztők iránti kereslet talán kicsit enyhült az informatikai piacon, a tapasztalt, magasabb szintű tudással rendelkező szakemberekből, például szoftverarchitektekből továbbra is hiány van. Most összefogott két cég és egy egyetemi kutatóintézet, hogy pótolja ezt a hiányt. A hamarosan induló NextARCH képzésről a kezdeményező evosoft operatív igazgatója, Zombori Péter, illetve Csősz Ildikó, a Valoro Consulting cégvezetője és Molontay Roland, a BME HSDSLab vezetője beszélt lapunknak.
◼︎ Mi fán terem az architect?
– Honnan jött az ötlet, hogy architekt képzéseket indítsanak?
Zombori Péter (ZP): Az ötlet annyiban nem új, hogy házon belül már közel tíz éve tartunk ilyen jellegű képzéseket, több mint 200 kollégánk végezte el ezeket. Korábban is már többször elgondolkodtunk azon, hogy ez olyan értékes tudás, amire minden bizonnyal a piacon is lenne kereslet. Már csak azért is, mert hasonló átfogó képzésről mi nem tudunk. Az architektek többnyire a munkájuk során, évek alatt szerzik meg mindazt a tudást és tapasztalatot, ami alkalmassá teszi őket a feladatkör betöltésére. Ezt a folyamatot jelentősen felgyorsítjuk azzal, hogy alaposan átgondolt, jól strukturált formában adjuk át a szükséges tudást. Ezzel együtt komolyabban nem foglalkoztunk az ötlettel egészen 2024-ig, amikor alaposan átszabtuk és kibővítettük a belső architekt képzésünket is. Úgy éreztük, hogy most van itt a pillanat, amikor érdemes volna ezt kivinni az evosofton kívülre is.
– Mennyiben tudták hasznosítani a belső képzés anyagait, módszereit, elveit?
ZP: Amikor tavaly átalakítottuk a képzést, az egyik változtatás az volt, hogy modulárissá tettük, és ezeknek a moduloknak egy jó részét be tudtuk építeni a NextARCH-ba is. Ugyanakkor figyelnünk kellett arra, hogy a Siemens szellemi tulajdonát képező kódokat, amelyeket szabadon használhatunk a saját tanfolyamainkon, nem vihetjük ki a piacra. A másik oldalról azt vizsgáltuk meg, hogy melyek azok az elemek, amelyek jól érthetők és felhasználhatók egy tetszőleges iparági környezetből érkező kolléga számára. No és természetesen nem hagyhattuk ki a mesterséges intelligenciát sem a tananyagból, muszáj volt, hogy az AI-tudás is megjelenjen az architekti képzésben.
– Az is újszerű elem, hogy nem egyedül, hanem partnerségben indítják el a képzést?
ZP: Már a legelején, amikor még csak kezdtük felépíteni a belső képzést, rájöttünk, hogy a szakmaiságot be tudjuk hozni a tréningbe, de az kevés, mert kellenek azok a személyes elemek, soft skillek, amelyekben nincs akkora oktatói tapasztalatunk. Ezért megkerestük az ezen a téren szerintünk legerősebb partnert, a Valorót, és velük kezdtünk együttműködni. Adta magát, hogy a NextARCH kidolgozásából és működtetéséből is kivegyék a részüket. Az AI-hoz szintén olyan partnert kerestünk, aki mély szakmai tudást épített ki ezen a területen, és így jutottunk el a BME-n a HSDSLab-hoz. Pont az lesz az izgalmas a NextARCH képzésben, hogy három különböző terület és nézőpont egymást erősítve hoz létre valami teljesen újat, egyedit, mert hasonló képzésről nincs tudomásunk a magyar piacon.
– Miért fontosak a soft skillek, a szociális és interperszonális készségek egy olyan technológia-fejnehéz területen, mint az architektek képzése?
Csősz Ildikó (CsI): Pont azért, mert technológiailag fejnehéz, miközben kimondottan vezetői pozícióról és feladatról van szó. Az architektek csapatot irányítanak, feladatokat delegálnak, ellenőriznek. Ilyenkor nagyon nem mindegy, hogy mindezt miként teszik, hogyan kommunikálnak, hogyan ismerik fel a másikban a különféle viselkedéstípusokat, tudnak-e változtatni a saját kommunikációjukon, vezetői stílusukon annak megfelelően, ahogy a csapat vagy a helyzet megkívánja.
| Így születik egy architekt
A NextARCH egy összesen 12 napos, de több hónapon át tartó prémium képzés. Három fő pillérre épül:
Két szintje van a képzésnek: egy alapszint (foundation level) és a specializáció. Előbbi 9 napos, ebben van a soft skill képzés 4 napja és az egynapos AI-oktatás; a maradék négy napban az architekt szerepkört érintő szakmai témákat dolgoznak fel. A specializáció három napos, és a jelentkezők három irányzatból választhatnak: szoftver architekt, teszt architekt és szolgáltatás (service) architekt. |
– A Valoro kínálatából miért pont azokat a képzési elemeket választották ki, amelyek bekerültek a NextARCH-ba? (A képzés részleteiről lásd az Így születik az architekt című keretes írásunkat.)
CsI: Természetesen az architektek szerepéből, igényeiből indultunk ki. Alapvető fontosságúak a kommunikációs készségek, legyen szó akár feladatok delegálásáról, akár visszajelzés adásáról. Rendkívül lényeges az ügyfelekkel való kommunikáció, még akkor is, ha belső ügyfélről van is szó – gyakran tapasztalom, hogy mintha nem egy nyelvet beszélnének. Ilyenkor jól jön a kérdezéstechnika: ki kell szedni a másik félből minden olyan információmorzsát, ami az igények megértéséhez kell.
De a megértésen túl fontos az érdekérvényesítés képessége is. Az informatikus, különösen a domináns személyiségű üzleti felhasználókkal szemben, sokszor érzi úgy, hogy nem is érdemes elmondani a véleményét. Ezt kell „kinevelni” belőle: legyen képes érvekkel alátámasztva a megrendelő felé képviselni a szakmai álláspontját és érdekeit, mondja el, ha valamit nem lehet úgy megvalósítani, ahogy az ügyfél akarja. Szintén nem szabad kihagyni a vezetői készségeket, benne olyan elemekkel, mint a munkatársak motiválása vagy a visszajelzések fogadása.
– Milyen formában zajlik a soft skillek átadása? Feltételezem, erre nem a klasszikus tantermi előadás a legmegfelelőbb módszer…
CsI: Négy napot vesz igénybe a soft skill képzés. Az első nap némiképp az együttműködés fejlesztéséről szól, hiszen valószínűleg egymást nem ismerő, más-más cégektől érkező emberek verődnek össze; belőlük kell olyan csapatot kovácsolni, amelyik együtt megy végig az úton. Része az első napnak az ember- és önismereti blokk is, majd előjönnek a kommunikációs technikák, amelyeket gyakorlunk is. Mindeközben nagyon sok helyzetgyakorlatot alkalmazunk, valós, akár a résztvevők által behozott szituációt játszunk el, az utolsó napon már valódi színészek bevonásával. Ez az egyik lényege a NextARCH képzésnek: nem egy sablon, „dobozos” tréning, hanem kimondottan a résztvevőkre szabott, az ő problémáikat, helyzeteiket dolgozzuk fel.
– A mesterséges intelligenciára egy nap jut a képzésben. Mire elegendő ez?
Molontay Roland (MR): Sok mindenre elég, de természetesen nem az a cél, hogy MI-mérnököket képezzünk ki 8 óra alatt. Mivel gyakorlott szoftverfejlesztőkről, informatikusokról van szó, feltételezzük, hogy az alapokkal már tisztában vannak, ezért ezt az egy napot arra szánjuk, hogy egy kicsit bekukkantsunk a motorháztető alá, a résztvevők megértsék az MI működésének a jellemzőit, tisztában legyenek a fogalmakkal, az esetleg eltérő terminológiával. A cél a nagy kép felvázololása, olyan struktúra kialakítása, amelyben el tudják helyezni a már meglévő és a később elsajátított tudást is. A technológia amúgy is rendkívül gyorsan változik, folyamatosan kell az új dolgokat megtanulni, de sokkal könnyebb lesz, ha már tudják, hogyan rendszerezzék a tudást.
A NextARCH AI-moduljának egyik fontos aspektusa, hogy miként segítheti a mesterséges intelligencia a fejlesztők munkáját. De legalább ilyen fontos az is, hogy a megrendelők egyre többször szeretnének olyan szoftvert, megoldást, amelyben az AI mint eszköz megjelenik. Az architektnek pedig ilyenkor tudnia kell, hogy hol húzódnak az AI korlátai, alkalmazható-e az ügyfél adott problémájára, vagy más megoldást kell keresni?
Egyébként azért is veszünk szívesen részt a NextARCH képzésben, mert ezzel mi is tanulunk. Az egyetemen folyamatosan keressük az együttműködési lehetőségeket az üzleti élet szereplőivel, hogy jobban megismerjük a problémáikat, az igényeiket; ezeket a tapasztalatokat pedig utána beépítjük a tananyagainkba.
| Mit csinál egy architekt?
Még az informatikában dolgozók közül sem mindenki van tisztában azzal, hogy mi is egy architekt feladata, miben különbözik egy projektmenedzsertől vagy egy agilis squad leadertől. Zombori Péter, az evosoft operatív igazgatója röviden ezt úgy fogalmazza meg, hogy az architekt az a technikai vezető az agilisan működő szervezetekben, aki a rendszerszemléletet hozza be a fejlesztésbe. Ő figyel arra, hogy az elkészült szoftver időtálló, stabil, robusztus, jól skálázható és karbantartható megoldás legyen, hogy éveken, akár évtizedeken keresztül ellássa feladatát. A jó architekt képes magas absztrakciós szinten gondolkodni; előre látja a teljes rendszert, de képes azt komponensekre bontani; ismeri a létrehozásához szükséges technológiákat; figyeli az új megoldásokat, kipróbálja azokat, és eldönti, hogy illeszkedik-e ahhoz a fejlesztési környezethez, amellyel a csapata dolgozik. Mindezt a tudást pedig kamatoztatja a fejlesztőcsapatok koordinációjában. „Komplex szerepkörről van szó, amelynek hangsúlyosak a technikai elemei, de ezeken túl kiváló interperszonális készségek, szociális érzékenység is szükséges”, teszi hozzá Zombori Péter. |
– Az evosoft részéről kik lesznek az oktatók?
ZP: Saját munkatársaink, akiknek már komoly tapasztalata van az oktatásban. Másfél évtizedes múltra tekint vissza a kapcsolatunk a magyar felsőoktatással, és számos kollégánk hosszú évek óta tart kurzusokat egyetemeken. Egyrészt van rutinjuk az oktatásban, másrészt gyakorló szakemberek, akik nap mint nap a frontvonalban dolgoznak.
– Kiket várnak elsősorban a NextARCH képzésre, milyen előképzettséggel érdemes jelentkezni?
ZP: Azokat a legalább 3-5 év tapasztalattal rendelkező, a szoftverfejlesztés, a tesztelés vagy a szolgáltatásmenedzsment terén dolgozó szakembereket, akik szeretnének szintet lépni a karrierjükben. A mesterséges intelligencia megjelenése jelentősen átírja a szoftveres szakmát, és olyan képességeket, készségeket kell mindenkinek megerősítenie magában, amelyek eddig nem voltak nyilvánvalóak. Ezért aztán nemcsak azokra számítunk, akik jelenleg is architektként dolgoznak, vagy a közeljövőben azzá szeretnének válni, hanem mindenkit, aki haladni akar a korral.
Formális felvételi nem lesz, de bizonyos adatokat bekérünk tőlük, például milyen területen és milyen pozícióban dolgoznak. Fontos szempont ugyanis, hogy a résztvevő csapatok erősek, egységesek legyenek. Ehhez pedig az kell, hogy nagyjából azonos tudásszintű kollégák jöjjenek össze, akik egymást is tudják inspirálni a tanulási folyamatban.
– Amikor hiány van jó szakemberekből, mennyire jó ötlet az iparági konkurensek szakembereit továbbképezni?
ZP: Ezt a mi kollégáink is felvetették már. Mondhatnám azt is, hogy féljen a többi cég, hogy ideengedik hozzánk a dolgozóikat… De nem ilyen módon akarunk toborozni. Komolyra fordítva a szót, nincs abban semmi rossz, ha nálunk, tőlünk tanulnak a konkurenseink. Attól, hogy más szoftverfejlesztő cégeknél még nagyobb tudású, még tapasztaltabb szakemberek dolgoznak, az evosoftnak nem lesz kevesebb munkája. Viszont a szakma javára szolgál az, ha az általunk értékesnek gondolt tudást megosztjuk az iparág többi vállalatával, mert ezáltal az egész magyar informatikai ipar erősebb lehet, és az hosszú távon mindenkinek jó.
