Munkaerőpiaci szempontból már hosszú évek óta pont az informatika számít az egyik legizgalmasabb szegmensnek. Szakemberhiány, folyamatosan és dinamikusan növekvő fizetési igények, agyelszívás Nyugat felé, a távmunka egyre növekvő aránya – nincs könnyű helyzetben senki, aki ezen a területen érdekelt.
◼︎ IT-munkaerőpiac 2023 tavaszán
Súlyos munkaerőhiánnyal kell szembenéznie a vállalatoknak, legyen szó a startupokról vagy a legnagyobb multicégek magyarországi leányvállalatairól is, ez régen ismert tény. Pedig van hova fejlődnie mind a hazai gazdaságnak, mind a társadalomnak: ne felejtsük el, hogy a 2022. évi DESI (Digital Economy and Society Index) szerint Magyarország a 27 uniós tagállam között mindössze a 22. helyen áll. Ez a számos mutató alapján összesített értékelés meglehetősen egyértelműen mutatja meg, hogy hol tart az ország digitalizációja, és azt is, hogy mekkora távolság választ el minket az első helyen végzett Finnországtól.
A hazai IT-munkaerőpiaci helyzetet sajátos problémák is nehezítik, mint például a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) adónem 2022-es, jelentős megváltoztatása és szűkítése, vagy éppen a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulása, illetve az atipikus formák térnyerését távolról sem követő hazai jogszabályi környezet. Márpedig mint az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért is leszögezte: az informatikai és digitális munkaerőhiány ma már az ország digitális fejlődését fenyegető egyik legjelentősebb korlátozó tényezőnek nevezhető. A szaktárca, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés eredményei szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya – ami önmagában örvendetes hír. Az azonban már jóval kevésbé az, hogy ezt a kínálati oldal nem képes követni, így tovább nő a munkaerőhiány, szögezte le a szakmai szervezet 2022. júliusi közleménye is. Az informatikus mérnökök és IT-szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések szerint két éven belül a 26 ezer fő lesz, tették hozzá az IVSZ szakemberei.
Keresni sem könnyű
Nem könnyű az IT-specialisták és vezetők kiválasztásával foglalkozó fejvadászok élete sem, tette hozzá Vidus Anett, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. IT-toborzási vezetője. „Az igen jelentős mértékű munkaerőhiány miatt komoly kihívásokkal szembesülünk minden nap. Ráadásul gyorsan és dinamikusan változik a piaci helyzet is: a Covid-19 járvány megérkezésekor például a cégek jó része »behúzta a kéziféket«, így a toborzás lelassult vagy meg is állt. A járvány csillapodását követően viszont már azt látjuk, hogy az új lendületnek köszönhetően folyamatosan növekszik a nyitott pozíciók száma. Tapasztalataink szerint Magyarország ebből az újrakezdésből profitált, mert rengeteg informatikai pozíciót hoztak ide a vállalatok. Ugyanakkor 2022 év végével kezdőden 2023-ra kifejezetten érezhető egy elbizonytalanodás, döntéshozatali tétovaság a vállalatok részéről, amely a jelölteknél még fokozottabban igaz, így a jelenleg tapasztalható visszafogottabb toborzás ellenére még sokkal több idő- és energiabefektetést igényel egy-egy nyitott pozíció betöltése. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy soha ennyire küzdelmes nem volt a keresés-kiválasztás, mint most”.
Persze az sem mindegy, ki milyen képességekkel, befejezett tanulmányokkal érkezik a munkaerőpiacra. „Egyértelműen azt látjuk, hogy az egyetemi végzettség döntő versenyelőnyt jelent mondjuk egy féléves gyorstalpalóval rendelkező munkavállalóval szemben”, emelte ki Vidus Anett. „De az is elmondható, hogy jelenleg akkora a hiány, hogy az alacsonyabb szintű végzettséggel rendelkezőket is felszívja a munkaerőpiac. Azt látjuk, hogy a munkaerőpiacra érkező pályakezdőkért is óriási a harc, sokszor egymásra licitálnak a cégek, így a frissen végzettek is szinte kivétel nélkül azonnal el tudnak helyezkedni.”
Hozzátette, hogy vannak kiemelten nagy felszívóhatással rendelkező területek. Ilyen a járműipar: ez igen jellemzően egy olyan terület, ahol rengeteg informatikus, illetve villamos- és gépészmérnököt tudnak felvenni. Elsősorban budapesti jellegzetesség emellett a startup-világ, amelyben szintén erős kereslet alakult ki az informatikai szakemberek iránt. Szintén elsősorban a fővárosra jellemző, hogy számos külföldi nagyvállalat nyitott szolgáltatóközpontokat, tanácsadó cégeket, ahol gyakran ezernél is több informatikust foglalkoztatnak, és ahol a szervezet nagysága miatt szintén folyamatos a munkaerő-felvétel.
„Nem szabad elfeledkezni arról sem”, emlékeztetett Vidus Anett, „hogy a magyar IT-munkaerőpiac egyik kiemelt kockázati tényezője a külföldre való távozás. Ez gyakran nem is jelent fizikai kiköltözést: a Covid-19 járvány óta hazánkban is elterjedt az országhatárokon átnyúló távmunka jelensége. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon maradva akár külföldi cégek számára is képesek a megfelelő kompetenciákkal és tapasztalatokkal rendelkező informatikusok távmunkát végezni, saját otthonukból. A külföldi vállalatok jelentette konkurenciát erősíti, hogy gyakran lényegesen magasabb béreket kínálnak az IT-szakembereknek, mint amennyire a hazai cégek képesek, hiszen Nyugaton is óriási problémát jelent a megfelelően képzett szakemberek alkalmazása, bár jelentősen árnyalja a képet a hazánkban szinte ismeretlen, ám Nyugat-Európában és Észak-Amerikában erőteljes IT-szektort érintő elbocsátási hullám.”
A jövőben sem várnak kisebb kihívások a fejvadászokra, illetve informatikusokat felvenni szándékozó vállalatokra sem, tette hozzá Vidus Anett. „Marad a munkaerőhiány, hiszen hiába látjuk azt, hogy a cégek egy része óvatosabbá válik fejlesztési terveik összeállításánál és végrehajtásánál, de ez nem jelenti azt, hogy a nyitott pozíciók száma érezhetően csökkenni fog, ugyanakkor töretlen tendencia évek óta, hogy egyre küzdelmesebb egy-egy jelöltet akár csak egy online interjúra elcsábítani. Emellett várhatóan továbbra is elkerülik a magyar piacot azok a nagyarányú, csoportos leépítések, amelyek a nemzetközi IT-nagyvállalatokat jellemezték az elmúlt hónapokban.”
Dokumentumok – papíron és digitálisan
A könyvtári szolgáltatások ma már elképzelhetetlenek megfelelő informatikai rendszerek – és az azokat működtető szakemberek – nélkül. Az ország legnagyobb és legismertebb ilyen intézménye, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSzK) szerencsés helyzetben van, hiszen stabil IT-csapat üzemelteti rendszereit, így az OSzK-t nem érinti a piacon tapasztalható munkaerőhiány, emelte ki Schirilla Tamás, az informatikai üzemeltetési és szolgáltatási főosztály vezetője. Mint hangsúlyozta, az 1802-ben alapított intézmény vezetése mindent megtesz azért, hogy a megfelelő szaktudású informatikai szakembereket foglalkoztassa. Az informatikai csapatba olyan üzemeltető szakembereket keresnek, akik könnyen és gyorsan beletanulnak a nemzeti könyvtár rendszereibe.
A tapasztalatok alapján a legfontosabb képességek közé elsősorban a jó problémamegoldás és a helyi infrastruktúrához alkalmazkodás tartozik. „A komplex rendszerek működésének egyik feltétele az információk szabad áramlása, ezért elvárásaink között kiemelt helyen szerepel a csapatban való együttműködésre, a közös munkára való alkalmasság”, mondta el Schirilla Tamás. „Természetesen azt is értékeljük, ha valaki kreatív és követi a szakmai újdonságokat, majd azokat integrálja a könyvtár speciális informatikai környezetébe. A szakmai tapasztalatot tekintve mind a kezdő, mind a gyakorlott informatikusokat örömmel foglalkoztatjuk – csupán az elhivatottságot várjuk el a jelentkezőktől. Cserébe igyekszünk olyan légkört és körülményeket teremteni, amilyenben szívesen dolgoznak a kollégák: ez biztosítja a megtartóerőt. Az elgondolás helyességét bizonyítja, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján kifejezetten alacsony a fluktuáció az intézmény informatikai csapatában”, tette hozzá.
„A jó bites katonának de jól megyen dolga”
Így aktualizálta a népdalt Pozderka Gábor ezredes, a Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnokság megbízott parancsnoka. Az átlagos állampolgár fejében talán nehezen kapcsolható össze az informatikus és az egyenruha: pedig már évek óta folyik a Honvédség informatikai és kiberműveleti képességeinek kiépítése. És mint az ezredes büszkén hangsúlyozza: bizony nagyon sokan a civil világból érkeznek a katonák közé, még ha nem is mindenki húzza fel az egyenruhát. Sokan ugyanis maradnak civilek, és így kezdenek el dolgozni informatikusként, egy részük pedig később maga is a szerződéses vagy hivatásos katonai pályát választja.
Nem egyszerű feladat a megfelelő munkaerőt bevonzani a megfelelő beosztásba, de nem lehetetlen. A jelentkezők különféle tudáskészletekkel, skillekkel érkeznek, és az már a fogadó szakemberek feladata és felelőssége, hogy pontosan felmérjék: kire lehet építeni hosszabb távon is, ki milyen területen tudja magából a legtöbbet kihozni vagy éppen az informatika melyik szegmense érdekli leginkább.
Ez csapatmunka, hiszen olyan jövőképet kell kialakítani mindenkivel, gyakorlatilag személyre szabott szakmai karriert felvázolva és elindítva, amelynek segítségével a frissen érkező IT-szakember és a Magyar Honvédség elképzelései hosszú távon is találkoznak. Ennek egyik fontos eszköze, hogy a jelentkezőket alaposan tesztelik, többek között egy szigetrendszerként működő „kiberjátszótéren”, ahol biztonságosan szimulálhatók a rájuk váró feladatok, kihívások, stresszek és munkaterhelések. Pozderka Gábor ezredes tapasztalata szerint a jelentkezők sokszor alá- vagy fölébecsülik saját képességeiket, ami egyébként polgári állásinterjúk esetben is gyakori jelenség. A rutinos szakemberek segítségével azért pontosan meg lehet határozni az egyéni képességkészleteket, tudásszintet. Az sem baj, ha valaki inkább lelkes, mint „kiberkész” IT-szakember: a csapatmunka, a szakmai alázat és a tanulni vágyás a lényeg.
A visszatérésre is nyitott a „sereg”
A bevonzás mellett legalább ilyen fontos képesség a megtartás is. A Magyar Honvédség – bár az elmúlt időszakban az illetmény-, illetve a kiegészítő juttatási rendszer elemei már összességükben megközelítik a piaci béreket – nem képes ráígérni a (nagy)vállalati szférában elérhető munkabérekre. Vannak azonban olyan „extrák”, amelyek az ezredes tapasztalatai szerint segítenek a fluktuáció kezelésében. Ilyenek például a már említett, személyre szabott karrierutakra épülő oktatások, továbbképzések, a csapatmunka, a projektszemléletű munkavégzés, vagy éppen az, hogy az elmúlt évek jelentős összegű beszerzéseinek köszönhetően ma már a Honvédségben is az informatikai technológia csúcseszközeivel is dolgozhatnak a szakemberek – akár hadműveleti területen is, nemzetközi környezetben.
„Jelenleg is vannak olyan kollégáink, akik kipróbálták magukat a civil szférában is, de később mégis úgy döntöttek, hogy visszatérnek hozzánk. Ettől függetlenül, aki esetleg a polgári életben találja meg új számítását, azzal is csak nyerünk: a nagyvállalatnál vagy éppen az állami szektor adott szervezeténél olyan IT-szakemberrel tudjuk tartani a kapcsolatot később is, aki ismer minket és ismeri a munkánkat is”, tartja Pozderka Gábor ezredes.
