Az IT-szektor továbbra is az egyik leggyorsabban növekvő terület Magyarországon, ahol a szakemberek versenyképes fizetésekre számíthatnak. 2025-re azonban a korábbi dinamikus béremelkedést visszafogottabb időszak váltotta fel, mivel a gazdasági bizonytalanság miatt a cégek óvatosabban terveznek.
◼︎ Kinyílt az olló a munkaerőpiacon
Az elmúlt években Magyarországon gyakorlatilag minden szektorban jelentősen nőtt a dolgozók bérigénye, amit elsősorban a magas infláció és a munkaerőhiány hajtott. A munkavállalók egyre magasabb fizetést várnak el, hogy fenntartsák életszínvonalukat, ez pedig komoly kihívás elé állítja a munkáltatókat. A vállalatok egyre óvatosabbak a toborzásban és sok esetben inkább a meglévő munkavállalók megtartására fókuszálnak. Ennek egyik eszköze az ellenajánlatok adása, amely több szektorban is bevett gyakorlattá vált.
Érdekes módon az informatikai szektor számos tekintetben kilóg a sorból. Míg a gazdasági bizonytalanság és a munkaerőpiac változásai miatt a bérek 2025-ben minden várakozás szerint stagnálnak vagy csak minimálisan emelkednek, a jelöltek elvárásai nőnek. Az IT-iparágban az aktív megtartási stratégia is kevésbé jellemző, a cégek sokszor inkább elfogadják, ha a munkavállaló távozni kíván.
Bruttó átlagkeresetek a magyar IT-piacon (ezer Ft)
Forrás: HumanField |
Ez a hozzáállás hosszabb távon új kérdéseket vet fel a szektor versenyképessége és a tehetségek megtartása kapcsán. A munkaerőhiány és a növekvő bérigények tehát továbbra is kulcsfontosságú tényezők a magyar munkaerőpiacon, amelyekre a vállalatoknak rugalmas és stratégiai megoldásokkal kell reagálniuk – mondja Vidus Anett, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. üzletág-igazgatója.
Bérfeszültség: elvárások és realitások
Ahogy utaltunk rá, jelentős szakadék tátong a munkavállalók bérigénye és a vállalatok lehetőségei között. Míg a munkavállalók – különösen az informatikai és a mérnöki szektorban – gyakran magasabb fizetést várnak el, addig a cégek gazdasági mozgástere korlátozott, ami folyamatos feszültséget eredményez a munkaerőpiacon. A vállalatok számára komoly nehézséget jelent az egyensúly megtalálása a piaci realitások és a munkavállalói elvárások között. A gazdasági bizonytalanság miatt a cégek óvatosak a béremelésekkel, és átlagosan mindössze 5 százalékos fizetésemelést terveznek 2025-re.
Ezzel szemben azok, akik munkahelyváltásban gondolkodnak, jellemzően 20-30 százalékos növekedést szeretnének elérni a váltás során – ezt a szakmai körökben „váltási felárként” emlegetik. Ezek a magas igények nem kis részben közvetlen pénzügyi okokkal magyarázhatók. A magas (vagy magasnak érzékelt) infláció növeli a megélhetési költségeket, mint ahogy a különösen a nagyvárosokban elszálló albérleti és ingatlanárak miatt növekvő lakhatási költségek is a magasabb bérigények felé terelik az álláskeresőket.
Ez az eltérés komoly kihívást jelent mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára: míg a cégek költségkerete szűkös, a munkavállalók az inflációs nyomás és növekvő életszínvonal-igény miatt nem szívesen engednek elvárásaikból. A kérdés az, hogy a piac hogyan találja meg a kompromisszumot ebben a feszült helyzetben.
Amivel kiváltható a bér
A legnagyobb eltérés a munkavállalók bérigényei és a munkáltatók által kínált fizetések között az informatikai és a mérnöki szektorban – különösen a gyártás területén – tapasztalható. A mérnöki pályán dolgozók esetében ez a különbség kifejezetten szembetűnő: sok szakember csak akkor váltana munkahelyet, ha legalább 30-40 százalékos bérnövekedést érhetne el.
Érdekes paradoxon, hogy egy junior IT projektmenedzser fizetése ma már elérheti egy gyártásban tíz éve dolgozó gyártástámogató mérnök bérét. Ez jól mutatja, hogy az utóbbi évek dinamikus növekedése és a folyamatos munkaerőhiány az IT-szektorban gyors ütemű béremelkedést eredményezett, míg a mérnöki és gyártási területek nem tudták ezt a tempót követni. „Ez a bérdinamika komoly kihívás elé állítja a munkáltatókat, különösen a hagyományos iparágakban, ahol a fizetések kevésbé rugalmasak”, mondja Vidus Anett. A kérdés az, hogy hosszú távon hogyan lehet csökkenteni ezt a szakadékot, és milyen stratégiákkal tarthatók meg a tehetséges szakemberek.
| Zsugorodó piac, kevesebb állás
Az IT-szektorban tapasztalható álláspiaci visszaesés több tényező együttes hatásának eredménye. Magyarországon a technikai recesszió, amely a GDP csökkenésével és a gazdasági teljesítmény visszaesésével jár, jelentősen mérsékli a vállalatok beruházási kedvét és munkaerő-felvételi lehetőségeit. Emellett a globális gazdasági bizonytalanság és a nemzetközi IT-piacon zajló létszámleépítések is éreztetik hatásukat. Az amerikai munkaerőpiacról érkező friss adatok is ezt a tendenciát erősítik: 2025 márciusában az Indeed állásportálon a szoftverfejlesztői álláshirdetések száma az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett vissza, több mint harmadával kevesebb hirdetés érhető el, mint 2020-ban. Mindez arra utal, hogy az IT-szektorban világszerte óvatosabbá váltak a cégek, ami Magyarországon is érezhető hatással van a nyitott pozíciók számának alakulására. A kérdés az, hogy a piac milyen gyorsan képes alkalmazkodni ehhez az új helyzethez. |
A vállalatok a bérigények növekedésére egyre inkább nem pénzbeli juttatásokkal reagálnak. A rugalmas munkaidő, a szakmai fejlődési lehetőségek és a hibrid munkavégzés ma már kulcsfontosságú elemek a munkáltatók eszköztárában. Érdekes tendencia, hogy a home office nagyobb aránya bércsökkentő hatású: sok álláskereső akár alacsonyabb fizetéssel is beéri, ha cserébe távolról dolgozhat.
Menni vagy maradni?
Mindezzel együtt az is megfigyelhető, hogy az utóbbi időszak gazdasági bizonytalansága miatt a szakemberek kevésbé nyitottak az állásváltásra. A biztos munkahely egyre fontosabb szemponttá válik, sokan inkább a meglévő állásukat részesítik előnyben, mintsem egy új, kockázatos lehetőségbe ugorjanak bele, vagyis a munkahelyi stabilitás kiemelt prioritássá vált a munkavállalók számára. A bizonytalan gazdasági környezetben sokan inkább választják a biztos megélhetést és a hosszú távú munkaviszonyt, mint a gyors előrelépést vagy a jelentősen magasabb fizetést. Ez a trend különösen a tapasztalt szakemberek körében figyelhető meg, akik számára a kiszámíthatóság elsődleges szemponttá vált.
A fiatalabb generációk viszont jellemzően ambiciózusabbak a bérigények terén, hiszen számukra a karrierépítés és a gyors előrelépés kiemelten fontos. Ezzel szemben az idősebb munkavállalók gyakrabban választják a stabilitást, és kevésbé hajlamosak a váltásra. Érdekes trend, hogy egyre csökken a különbség a junior és szenior bérek között, ami hosszú távon új kihívásokat jelenthet a tapasztalt szakemberek számára.
