Ausztrália arra készteti a Google és a Bing keresőit, hogy megakadályozzák a mesterséges intelligencia által készített, gyermekek szexuális zaklatására vonatkozó anyagok megosztását – közölte az ország internetes szabályozó hatósága.
Az iparági óriáscégek által a kormány kérésére kidolgozott új kódex megköveteli majd a keresőmotoroktól, hogy biztosítsák, hogy ilyen tartalom ne jelenjen meg a keresési eredmények között – mondta Julie Inman Grant, az e-biztonságért felelős biztos közleményében. Ez azt is megköveteli majd, hogy a keresőmotorokba épített mesterséges intelligencia funkciók ne állíthassanak elő ugyanabból az anyagból szintetikus változatot – mondta. Az anyag szintetikus változatait mélyhamisításnak is nevezik. „A generatív mesterséges intelligencia használata olyan tempóban nőtt, hogy azt hiszem, bizonyos mértékig az egész világot váratlanul érte”, mondta. A kódex példát mutat be arra, hogy az internetes platformokat körülvevő szabályozási és jogi környezetet hogyan alakítja át az automatikusan élethű tartalmat generáló termékek robbanásszerű terjedése.
Inman Grant elmondta, hogy a Google által korábban készített kód, amely az Alphabet és a Microsoft tulajdonában lévő Bing tulajdonában volt, nem fedi le a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat, ezért arra kérte őket, hogy térjenek vissza a rajzasztalhoz. „Amikor az iparág legnagyobb szereplői bejelentették, hogy a generatív mesterséges intelligenciát beépítik a keresési funkcióikba, egy kódtervezetünk volt, amely nyilvánvalóan már nem felelt meg a célnak. Megkértük az iparágat, hogy tegyen még egy lépést”, tette hozzá.
A Digital Industry Group Inc. ausztrál érdekképviseleti szervezet (amelynek a Google és a Microsoft is tagja) szóvivője örömmel fogadta, hogy a szabályozó jóváhagyta a kódex új verzióját: „Keményen dolgoztunk, hogy tükrözzük a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos legújabb fejleményeket, kodifikáljuk a legjobb gyakorlatokat az ipar számára, és további közösségi biztosítékokat szolgáltassunk”. Az év elején a szabályozó biztonsági kódokat regisztrált számos más internetes szolgáltatáshoz, például a közösségi médiához, az okostelefon-alkalmazásokhoz. Ezek a kódok 2023 végén lépnek hatályba. A szabályozó továbbra is dolgozik az internetes tárolásra és a privát üzenetküldő szolgáltatásokra vonatkozó biztonsági kódok kidolgozásán, amelyek világszerte ellenállásba ütköztek a magánélet védelmezőivel.
