A távmunka, a home office aránya a koronavírus-járvány, a lezárások idején, 2020-ban nőtt meg jelentősen, és napjainkban is sokkal elterjedtebb, mint a járvány előtt volt, a felmérések szerint azonban lassanként visszaszorul. Hogy ez jó vagy rossz hír, azt mindenki maga döntse el. Ehhez nyújt segítséget körképünk.
◼︎ 21. századi osztályharc
Az Amazon májustól visszarendelte dolgozóit az irodákba, legalább heti három napra. A cég vezérigazgatója szerint a visszatérés erősíti a kommunikációt, a karrierfejlődést és a vállalati kultúrát, valamint támogatja az együttműködést, a kreativitást. Az alkalmazottak természetesen nem lelkesedtek egyhangúan a döntésért: a határozat kihirdetése után petíciót tettek közzé, amelyben elutasítják az intézkedést. „Azáltal, hogy önkényesen visszaerőszakolják a dolgozókat az irodákba – pedig egyértelműen bizonyított, hogy ez rossz döntés –, az Amazon nem tudja többé betölteni a Föld legjobb munkáltatójának szerepét”, írják. A petíció a döntés elutasításának indokaként számos adatot és tanulmányt idéz, amelyek a távmunka előnyeit hangsúlyozzák.
Tengerentúli trendek
Az Amazon ugyanúgy járt el, ahogy néhány héttel korábban a Disney: ott márciustól a munkatársaknak legalább heti négy napon kell az irodában tölteniük. Az Apple-nél pedig már tavaly szeptember óta kötelező heti három napot a munkahelyen töltenie a korábban otthon dolgozó alkalmazottaknak. A Teslánál és az X-nél Elon Musk teljesen megszüntette a távmunkát: tavaly novemberben kötelezővé tette a heti 40 órás irodai jelenlétet – erre reagálva többen fel is mondtak. Egy felmérés szerint a válaszadók 80 százaléka azt mondja, hogy másként közelített volna a pandémia utáni irodai visszatéréshez, ha a döntést megfelelő adatok segítették volna.
A Zoom korábban teljes szabadságot adott munkavállalóinak: ha akarták, akár minden munkanapjukat home office-ban tölthették. A munkatársak 1 százaléka járt be minden nap, 75 százalékuk dolgozott teljesen otthonról, a többiek pedig hibrid munkarendben. Szeptembertől azonban azok, akik az iroda 50 mérföldes körzetében laknak, hetente legalább két napot kötelesek a munkahelyükön tölteni. A cég stanfordi központjának közel 8400 alkalmazottja van, és közülük csak minden második él az Egyesült Államokban.
A kompromisszum érdekében sok amerikai cég hibrid munkarendre tért át, ami meglehetősen bonyolulttá teszi a munkaszervezést: a vezetők nem mindig tudják, hogy másnap hány ember tartózkodik az irodában, és hogyan lehet számukra optimálisan kiosztani a rendelkezésre álló munkahelyeket.
Európai eredmények
A járvány hatására a rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgozók aránya az Európai Unióban is jelentősen nőtt 2019-hez képest: 2020-ra 15-ről 21 százalékra, majd 2021-re 24 százalékra. A rangsort Svédország és Hollandia vezeti: 2021-ben a holland és a svéd munkavállalók több mint fele végezte otthonról (is) a munkáját – a sort pedig Bulgária és Románia zárja.
2022 óta tapasztalható némi visszaesés: a hivatalos statisztikák szerint jelenleg az Unióban a munkavállalók nagyjából 25 százalékának van lehetősége távmunkára. Az Unió home office-ra vonatkozó adatai azonban rendkívül hiányosak. A valóságban jóval többen, a becslések szerint a munkavállalók mintegy 35 százaléka dolgozhat a munkahelyén kívül.
Magyar morgolódások
Magyarországon nem aratott osztatlan sikert az otthoni munkavégzés. Amíg 2021-ben a KSH adatai szerint még közel 158 ezren dolgoztak rendszeresen home office-ban, addig 2022-re számuk 96 ezer fő alá csökkent: ez az összes munkavállaló 2,1%-a. Van olyan cég, ahol a teljes távmunkáról az idei év elején átálltak a heti egyszeri bejárásra, máshol heti két napra rendelték be a munkatársakat. De 2019-hez képest még mindig jelentős a rendszeresen home office-ban dolgozók száma.
Egy friss felmérés szerint Magyarországon a munkavállalók 9 százaléka dönthet arról, hogy honnan dolgozik. Ugyancsak 9 százalék azoknak az aránya is, akik, bár rugalmasan választhatnak az iroda és a home office között, de meghatározott napokon be kell járniuk. Csak a megkérdezettek 4 százaléka jelezte, hogy teljes egészében otthonról dolgozhat, és csak akkor kell személyesen jelen lennie, ha egy konkrét feladat ezt indokolttá teszi. A távmunka lehetőségét biztosító munkahelyek alkalmazottai – a válaszadók négytizede – minden második esetben hibrid rendszerben dolgoznak: bizonyos napokon az irodában, máskor pedig azon kívül. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarországon tízből hat munkavállalónak nincs lehetősége távmunkára, minden nap be kell mennie a munkahelyére.
Munkahely a megmondhatója
Egy-egy cégen belül sem egységes a távmunka elérhetősége: előfordul, hogy eltérő szabályok vonatkoznak a munkavállalókra. A dolgozók negyede nyilatkozta azt, hogy a beosztás függvényében választhatják a távmunkát: a felső- és a középvezetőknek van erre lehetőségük, 9 százalékuk számára pedig egyéni elbírálás alapján határozzák ezt meg. A kisgyerekes munkavállalóknál vagy a munkahelytől távol lakóknál rugalmasabbak a munkaadók a home office kérdésében.
Jellemzően a szolgáltató szektor ad lehetőséget a távoli munkavégzésre. Ezen belül az információ és kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint a pénzügyi szolgáltatás területén dolgoznak legnagyobb arányban home office-ban. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaságban dolgozók végzik a munkájukat legkisebb arányban távmunkában: a dolgozók mindössze 0,8 százaléka.
A kutatásból az is kiderül, hogy a rugalmas munkavégzés pozitívan hat a hatékonyságra: saját értékelésük szerint a kitöltők harmada jobb eredményeket ér el otthonról dolgozva, 43 százalék pedig ugyanolyannak érzi az eredményeit az irodában, mint távoli munkavégzéssel. A távmunka hatékonysága függ a dolgozó és a vezető személyiségétől is. Az introvertált munkatárs szívesen dolgozik home office-ban, de egy erős kontrollt gyakorló vezető jobban szereti a dolgozók jelenlétét, amikor mindegyiküket látja.
A dolgozók differenciálnak
Magyarországon jelenleg tehát alacsony azon cégek aránya, ahol lehetőség nyílik távmunkára. Sok munkáltató szerint a home office-ban magasabb a hanyag munkavégzés kockázata. A tapasztalatok ennek ellenkezőjét mutatják: a home office túlórára ösztönzi az dolgozókat, sokan hajlamosak a túlmunkára. Ezt hátrányként említik a távmunkában dolgozók: reggel leülnek a laptopjuk elé, és estig ott is maradnak, azaz nehéz keretek közé szorítaniuk a munkát.
A home office visszafogása ugyanakkor nem mindenki számára büntetés: lehet a dolgozóktól érkező igény is. Sok dolgozó igényli a munkaidő kereteit és az irodai „hangulatot”. Sokan, főleg a kevéssé kényelmes körülmények között élők, megunták az otthoni magányt, és szívesen bejárnak a munkahelyükre már csak a találkozások öröméért is.
