Infotér 2019

Jászai Gellért, 4iG
Jászai Gellért, 4iG
Forrás: 4iG
A jövőbe néztek az iparági vezetők

Egyre fontosabb az MI az üzleti sikerhez és a biztonsághoz

Az 5G érkezése, a kiberbiztonság jövőbeni kihívásai, a mesterséges intelligencia, a felhőtechnológia és a big data alkalmazásának lehetőségei egyaránt terítékre kerültek a nagy ICT-cégek vezetőinek előadásaiban az Infotér konferencián. Az ismert topmenedzserek saját vállalkozásuk és iparáguk következő éveibe is bepillantást engedtek az érdeklődőknek.

Amanda Nelson, Vodafone Magyarország
Amanda Nelson, Vodafone Magyarország
Rendkívül érzékletesen mutatta be Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, hogy mi is a szerepük a nagy ICT-szolgáltatóknak: megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy tehetséges emberek olyan dolgokat hozzanak létre, amivel segítenek másoknak. A mobilcég vezetője előadásában már jelezte azt a fontos mérföldkövet is, amit lényegében az Infotér Konferencia ideje alatt ért el a társaság: Budapest belvárosában elindították a kereskedelmi 5G szolgáltatásukat.

A prezentáció igazi különlegességét azonban az szolgáltatta, hogy Amanda Nelson egy vendéget is színpadra szólított: bemutatkozott a Vodafone Digital Award pályázatának egyik nyertese, az OnkoVR projekt. Erdős Sándor, a csapat képviselője ismertette a daganatos megbetegedéssel küzdő gyermekek helyzetének megkönnyítését szolgáló kezdeményezést, amelynek keretében egy virtuális játékot hoztak létre – ebben a gyerekek egy mesebeli környezetben szállhatnak szembe a betegséggel és győzhetik le azt. A kiosztott VR-szemüvegeknek köszönhetően az előadás hallgatói is megismerkedhettek a fejlesztéssel, ami 2020 januárjától lesz majd elérhető.

 

Halad a fúzió

Rékasi Tibor, Magyar Telekom
Rékasi Tibor, Magyar Telekom
A hazai ICT-piac jelentős cégeit képviselő vezetők között Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója és többségi tulajdonosa is részt vett a konferencián, és egy tájékoztató keretében beszélt a társaság helyzetéről, a T-Systems Magyarország felvásárlásáról és a terveikről. Elmondta, hogy a nemzetközi porondra kilépni képes, több ezer embert foglalkoztató, 200-250 milliárd forintos éves árbevételt elérő, a technológiai szektor egyéb ágazataiban organikus, illetve akvizíciókkal fejlődő vállalatot kíván létrehozni a 4iG-ból. Jászai Gellért jelezte azt is, hogy nem tartja a politikától függő vállalatnak a társaságot, de azt látni kell, hogy az állam az IT-piac legnagyobb vásárlója, egymaga több mint felét adja a szektor megrendeléseinek – ez nagyjából 500 milliárd forintot tesz ki. Így egy magát komolyan vevő cég nem teheti meg, hogy ne legyen jelen ezen a piacon, ne szolgálja ki az állami megrendeléseket. A hosszú távú fenntarthatósághoz és az észszerű növekedéshez az kell, hogy a piaci és az állami megrendelések aránya 50–50 százalék legyen a cég bevételeiben.

További terjeszkedés

A 4iG elnök-vezérigazgatója cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint megrekedt a T-Systems felvásárlásának folyamata, és hangsúlyozta, hogy az akvizíció volumenének és a létrejövő vállalatcsoport méretének megfelelő ütemben halad. „Egy 100 milliárd forintot meghaladó árbevételű, 1600 főt foglalkoztató, a maga területén piacvezető vállalatot nem lehet ennél gyorsabban felvásárolni. Most a tranzakció kellős közepén vagyunk, az átvilágítás már lezárult, így az ügylet egy érzékeny szakaszába értünk, mert most zajlik az akvizíció véglegesítése” – fogalmazott Jászai Gellért.

Nem a T-Systems az egyetlen vállalat, amely a 4iG akvizíciós fókuszába kerül. Az ehhez szükséges összegeket kötvénykibocsátásból, illetve tőkeemelésből kívánja előteremteni a vállalat. Több hazai akvizíciós célpontjuk van, és a régióban is tervezik a terjeszkedést, már ott is megkezdték a lehetséges célpontok feltérképezését. De a nemzetközi jelenlétet más módon is erősíteni kívánja a vállalat. Jövőre nemzetközi roadshow-t terveznek, hogy a további terjeszkedéshez a nemzetközi tőkepiacokról is bevonjanak forrásokat – erre 2020-ban talán már sor kerülhet. A cél az, hogy az organikus fejlődéssel és az esetleges felvásárlásokkal 3-5 éven belül 200-250 milliárd forgalmú vállalattá váljon a 4iG.

Értékelt stratégia

Christopher Mattheisen, Microsoft Magyarország
Christopher Mattheisen, Microsoft Magyarország
Az ICT-cégek vezetőinek előadásaiban visszatérő elem volt a hatalmas változás, ami nemcsak az infokommunikációs szektort, de az egész üzleti világot és a társadalmat is érinti. Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője többek között arról beszélt, hogy milyen jelentős átalakuláson ment át a cég, és bár sokan még mindig úgy gondolnak a vállalatra, mint egy dobozos szoftvert fejlesztő és értékesítő társaságra, ma már egészen más a helyzet. A Microsoft számottevő mértékben csökkentette függését a ma is vállalkozások milliói és magánszemélyek százmilliói által használt operációs rendszerétől, és hatalmas energiákat fordít a felhőalapú megoldások, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Ezt jól érzékelteti az is, hogy a Forbes magazin felmérése szerint a világon elsők az MI-re fordított összeg tekintetében, kiberbiztonsági fejlesztésekre pedig több mint egymilliárd dollárt költenek évente.

„A felhő, az MI, a kiberbiztonság mind ugyanannak a puzzle-nek a darabjai, amelyek az új stratégiánkat jelentik, és a tőkepiacok is kezdik felismerni és értékelni ezt a változást. Az elmúlt három évben háromszorosára nőtt a vállalat piaci értéke, a közelmúltban átlépte az ezermilliárd dolláros határt is” – számolt be az eredményekről Christopher Mattheisen. A Micosoft hazai vezetője saját felmérésükre hivatkozva beszélt arról is, hogy a 10 százalék feletti bevételnövekedést felmutató cégeknél kétszer nagyobb valószínűséggel használnak MI-re épülő megoldást, mint a lassabb fejlődést mutató társaságoknál. „Azt látjuk, hogy ez a technológia az, ami megkülönbözteti a legjobbakat a többi piaci szereplőtől. Mi pedig partnerei szeretnénk lenni mindenkinek abban, hogy a digitális korban is sikeres legyen” – hangsúlyozta Christopher Mattheisen.

 

MI-vel sikerülhet

Kaszás Zoltán, T-Systems Magyarország
Kaszás Zoltán, T-Systems Magyarország
A cégvezető előadásában kitért arra is, hogy az MI hatalmas lépést jelenthet az esélyek kiegyenlítése felé. „A mesterséges intelligencia nemcsak a nagyobb cégeknek segít abban, hogy még nagyobbak legyenek, hanem a kisebb társaságok is hozzáférhetnek ehhez a technológiához, hogy ezáltal újításokat vezessenek be és fejlődjenek. A Gartner kutatása szerint világszinten a kis- és középvállalkozások 55 százaléka már alkalmaz, vagy egy éven belül kezd használni MI-t. A jövőt nem feltétlenül azok alakítják majd, akik most erősek, hanem sokkal inkább azok, akik megértik a változásokat és elég bátrak ahhoz, hogy lépjenek. Ez egyaránt igaz a vállalkozásokra és az országokra is, gondoljunk csak arra, milyen eredményeket ért el Észtország vagy Szingapúr, amelyek nagyon gyorsan kezdik el használni az új technológiákat. A jó hír, hogy a magyar cégek is kezdik ezt felismerni, és míg pár éve még azt tapasztalhattuk, hogy félve költöznek a felhőbe, ma már azon túl, hogy számos hazai vállalat használja a felhőalapú megoldásokat, több társaság erre alapozott szolgáltatásokkal lett nemzetközi szinten is sikeres. A cégek mellett a kormányzat is aktív szerepet vállal a digitális transzformációban, például az MI Koalíció megszervezésével” – fűzte hozzá Christopher Mattheisen.

 

Elavult védelem

Peter Kovalčík, Check Point
Peter Kovalčík, Check Point
A változások fontosságáról beszélt többek között Peter Kovalčík, a Check Point regionális igazgatója is, aki előadásában hangsúlyozta, hogy elérkezett az informatikai transzformáció ideje, vagyis a régóta használt, örökölt nagy IT-rendszereket egyre több vállalkozásnál cserélik le. Ez persze hatalmas kihívást, de komoly lehetőséget is jelent a kiberbiztonsági megoldások esetében is. Eddig jellemzően a cégek, intézmények által használt informatikai rendszerek „fölött” helyezkedtek el a védelmi alkalmazások, eszközök, most azonban adott a lehetőség arra, hogy már az új megoldások fejlesztési fázisa során beépítsék a biztonsági elemeket. A jövőről szólva Peter Kovalčík kiemelte, hogy intelligensebb, egyszerűbb, integráltabb biztonságra van szükségünk.

A regionális vezető szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésre, illetve a biztonsági megoldások fejlesztése során is fontos szempont, hogy azok támogassák a folyamatos üzletmenetet.

A kiberbiztonsági helyzet egyébként a szakember előadása alapján korántsem kedvező, amit az is jól mutat, hogy miközben napjainkban már az ötödik generációs támadásokkal kell szembenézniük a szervezeteknek, ám legtöbbjük védelmi rendszere valahol a második, harmadik generáció között van, vagyis egyáltalán nincsenek felkészülve az újfajta fenyegetésekre. A Chek Point rendszerei naponta átlagosan 25 ezer új rosszindulatú kódot fedeznek fel, amelyek között mintegy hétezer olyan van, melyek ellen a piacon elérhető antivírus-megoldások nem nyújtanak védelmet. Peter Kovalčík szerint a rendelkezésre álló adatok elemzése a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia alkalmazásával jelentheti az egyik hatékony megoldást a jövő biztonsági kihívásaira.

 

Tárcátlan idők

Somkuti András, Docler Csoport
Somkuti András, Docler Csoport
Az adataink védelme, a biztonságos tranzakciók és a pénztárca sorsa egyaránt terítékre került Somkuti András, a Docler Csoport elnökének, az e-aláírás specialista NETLOCK ügyvezetőjének előadása során. A cégvezető rámutatott, milyen komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy az okostelefonját szinte mindig, mindenki magánál tartja. A fizetéseknél már egész jól működik, hogy ezzel az eszközzel helyettesítjük a papírpénzt és a bank- vagy hitelkártyát, de az ügyvezető szerint ennél jóval tovább is mehetünk, és az azonosító okmányokat is lecserélhetjük, vagyis a hagyományos, fizikai pénztárca kora lassan lejár és jöhetnek a digitális tárcák.

Somkuti András bemutatta, hogy a NETLOCK-nál hogyan valósították meg ezt a koncepciót, és hangsúlyozta, hogy a digitális tárca szabadságot és kontrollt adhat, visszahozhatja a szuverenitást az életünkbe. „Egyre fontosabbak az adataink, mégis egyre többet kiadunk belőlük. A digitális tárca alkalmazásával ennek vége, nincs szükségtelen adatmegadás. Ha pedig mégis átadtam a szükséges, minimális információt, egy digitális tárca megoldással arra is lehetőségem van, hogy bármikor visszavegyem azt, és szerintem ez az igazi GDPR” – részletezte Somkuti András.


Globális IT-piac számokban (milliárd dollár)

 

2019

2020*

2021*

Adatközponti rendszerek

205

210

212

Nagyvállalati szoftverek

457

507

560

Eszközök

675

683

685

IT-szolgáltatások

1031

1088

1147

Kommunikációs szolgáltatások

1364

1384

1413

Összesen

3732

3872

4017

*előrejelzés

Forrás: Gartner