Kutatás-fejlesztési projektekről is lehet igazolást kérni az SZTNH-tól

Javul a szellemi tulajdonvédelmével kapcsolatos tudatosság a hazai vállalkozások körében Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke szerint. A szakember az IT-cégeknek azt javasolja, mérjék fel, milyen szabadalmakkal, oltalmakkal rendelkeznek, ezek megfelelően beárazva jól jöhetnek tőkebevonásnál is.

– Milyen feladatokat lát el a SZTNH?

– Az egyik nagy terület a hatósági tí­pusú feladatok. Ennek keretében adjuk ki a különböző oltalmakat, illetve a közhatóság, kiemelt közhatóság jellegű feladatok is ide sorolhatók. A másik fontos terület a kutatás-fejlesztési innovációs minősí­tések kiadása. Ez több szempontból is hasznos lehet, egyrészt a NAV elfogadja adókedvezmény igazoláskor, másrészt uniós, vagy állami forrásra kií­rt pályázatokon is gyakran elegendő igazolásnak számí­t. A harmadik nagy feladatcsomag a szellemi tulajdonhoz kötődő jogokkal kapcsolatos tudatosság növelése, hiszen a fent elmondottakat sokan nem ismerik. A negyedik feladatkörünk a jogalkotói funkció, a nálunk dolgozó szakemberek a jogalkotás, jogértelmezés, jogharmonizáció folyamatában is aktí­van részt vesznek.

– Milyen tí­pusú oltalmakat szerezhetnek a magyar vállalkozások, szervezetek?

– Az SZTNH a szolgáltatásaival a szellemi tulajdon teljes életpályáját le tudja fedni hoz az ötlet megszületésétől annak piaci érettségéig. Nagyon fontos megszerezni azokat a jogokat, amelyeknek köszönhetően oltalom alá kerül a létrehozott szellemi tulajdon. A folyamat meghatározó része annak eldöntése, hogy egyáltalán mit lehet és érdemes oltalom alá helyezni. Azt ugyanis, hogy a különféle lehetőségek – szabadalom, használatiminta-oltalom, védjegy stb. – közül melyiket érdemes választani, az határozza meg, hogy milyen feltételeknek felel meg az adott újdonság. Egy új termék kapcsán érdemes azt vizsgálni, hogy annak nemcsak technikai tartalma, de formája, megjelení­tése is oltalmazható, ami a piacra jutás feltétele, sőt, versenyelőny lehet.

– Mennyire aktí­vak a szabadalom-szerzésben a magyarok?

– Az itthon beadott szabadalmi kérelmek száma az elmúlt tí­z évben jelentősen csökkent, viszont jó hí­r, hogy 2018 óta megfordulni látszik a tendencia. Tavaly 450 szabadalmi beadvány érkezett hozzánk, ennek fele magánszemélytől, a többi pedig a gazdasági szereplőktől, egyetemektől, kutatóintézetektől. Ez a szám nem teljesen tükrözi az aktivitást, mivel sokan nemzetközi szintre viszik a szabadalmi kérelmet. Úgy gondolom, az elmúlt években nőtt a tudatosság a szabadalmak kapcsán a hazai vállalkozások körében. Ez nemzetgazdasági szempontból is fontos, hiszen ha gondoskodnak a megfelelő oltalomról, akkor az adott innováció üzleti haszna nálunk jelentkezik, és nem külföldi cégek szerzik meg olcsón a jó ötleteket, amelyeket oltalom alá helyezve külföldön jókora nyereséggel hasznosí­tanak.

– Mit javasol az IT-cégeknek, hogyan gondoskodjanak szellemi tulajdonuk védelméről?

– Európában a szoftvert vagy alkalmazást nem lehet szabadalmaztatni, ezeket a termékeket a szerzői jog védi. De ha bármilyen eszköz kapcsolódik a szoftverhez, akkor együtt már szabadalomérettséget mutathatnak, és érdemes egyben oltalmat kérni rájuk. Soha nem elegendő egy termék egyetlen oltalmát megszerezni, akkor végzünk teljes munkát, ha egy szellemitulajdon-portfóliót hozunk létre hozzá, í­gy garantálhatjuk, hogy nem lehet kiforgatni a jogtulajdonost. Azt javaslom, hogy mérjék fel, milyen szellemi tulajdonnal rendelkeznek, ehhez a hivatal honlapján találják a szolgáltatásainkat. A megfelelően beárazott szellemi tulajdon olyan érték, amely például tőkebevonásnál garanciát, vagy pluszt jelenthet a befektető számára. Sokkal jobban hangzik, ha úgy megyünk oda egy befektetőhöz, hogy van néhány oltalmam, mintha azt mondjuk, van egy ötletem.