Gyorsabban érkeznek be az adatok a cégekhez, mint ahogy képesek elemezni és felhasználni azokat, derül ki egy felmérésből. Paradigmaváltásra van szükség az adatok menedzselésében, és a jövőben sokkal több adatszakértőre lesz szükségünk.
A nagy kutatócégek piaci beszámolóit olvasgatva negyedévről-negyedévre visszatérő téma, hogy bár a piaci kereslet hatalmas, alkatrészhiány miatt nem tudnak elegendő okostelefont, személyi számítógépet, televíziót, vagy éppen autót gyártani a cégek. Egyre nagyobb az igény a felhőalapú szolgáltatásokra is, ami értelemszerűen további szerverkapacitásokat kíván, illetve a digitális átállás látványos felgyorsulásával a keletkező adatok mennyisége is hatalmas iramban nő. Ezeket pedig tárolni, illetve kezelni kell, ami egyrészt „vas” kérdése, hiszen szükség van megfelelő eszközökre ehhez, másrészt pedig „intelligencia” kérdése, legalábbis abból a szempontból, hogyan tudjuk kibányászni az óriási adatmennyiségből a valóban hasznos információt. Nem lehetetlen, hogy bár a szerverek és adattárolók esetében egyelőre kritikus problémákról nem érkeztek hírek, ezen a területen is lehetnek majd komolyabb gondok.
Ellentmondásos helyzet
A Dell Technologies megrendelésére a Forrester Consulting által készített kutatásból az derült ki, hogy éles ellentmondás van aközött, hogy mit gondolnak magukról a vállalkozások az adatok hasznosítása kapcsán, és mi a valóság. A felmérés során megkérdezettek közel kétharmada szerint a cégük működése adatvezérelt, és „az adat a szervezetük éltető eleme”. Azonban csupán 23 százalékuk kezeli az adatokat alapvető értékként, és használja ki a bennük rejlő potenciált a teljes vállalati működés során.
Az átláthatóság érdekében kidolgoztak egy objektív mérési módszert a vállalatok adathasználati felkészültségének vizsgálatára. Az eredmények alapján a társaságok 88 százaléka még fejlesztésre szorul az adatfeldolgozási technológiák és folyamatok, illetve az adatkultúra és a szükséges szakértelem megteremtése terén. Csupán a cégek 12 százaléka sorolható az „adatbajnokok” kategóriájába, vagyis az olyan vállalkozások közé, amelyek jelentős figyelmet szentelnek mindkét területnek (technológia/folyamatok és kultúra/szakértelem).
A kutatásban részt vevők 71 százaléka szerint az adatok gyorsabban áramlanak be, mint ahogy képesek lennének elemezni és felhasználni őket, ugyanakkor 66 százalékuk úgy látja, hogy a vállalatuknak állandó jelleggel több adatra lenne szüksége, mint amennyinek a begyűjtése jelenleg módjukban áll. Ez egyrészt abból adódhat, hogy a cég kétharmada az adatai jelentős részét az általa birtokolt vagy felügyelt adatközpontokban őrzi, annak ellenére, hogy közismertek az előnyei annak, amikor az adatokat az edge-en – az adatok létrehozásának helyén, a peremhálózaton – dolgozzák fel. További gondot okoz, hogy a megkérdezettek 69 százaléka arról számolt be, hogy a vállalatuk vezetősége továbbra sem támogatja jelentős mértékben a cég adathasználati és -elemzési stratégiáját. Emellett kihívást jelent az is, hogy a cégek felénél folyamatosan új adattavakat integrálnak ahelyett, hogy a meglévő adattárolóikat konszolidálnák.
Mindezekből adódóan a robbanásszerűen növekvő adatmennyiség inkább megnehezíti, mintsem megkönnyíti a munkát. A felmérés során megkérdezettek 63 százaléka számára a hatalmas mennyiségű beáramló adat ellehetetleníti a biztonsági és megfelelőségi előírások teljesítését, 62 százalékuk pedig arról számolt be, hogy a csapataikat már most túlterhelik a meglévő adatok.
Végvárak fejlődése
„Várhatóan 175 zettabájt lesz világszinten az adatmennyiség 2025-re, ugyanakkor azt látjuk, hogy jelen pillanatban a rendelkezésre álló adatok mindössze fél százalékát elemzik a cégek. Ráadásul rengeteg olyan adat van, amivel semmit nem kezdünk, mert bár gyűjtik őket a vállalatok, de nincs meg a képesség, vagy a kapacitás, hogy ezekből következtetéseket vonjanak le, hasznos információvá alakítsák őket. Azt látjuk, hogy itthon, de világszinten is, a kkv-k körében ugyan már megjelent a gondolat, hogy ne feltétlenül saját fizikai eszközökön próbálják meg tárolni, esetleg hasznosítani az adatokat, hanem konszolidáljanak, vegyenek igénybe felhőszolgáltatásokat, de még időre van szükség, hogy átálljon a gondolkodásuk”, mutatott rá Rakoncza Zsolt, a Dell Technologies Magyarország vezérigazgatója. „Mindenki dolgozik a digitális átálláson, amit korábban analóg, vagy félig digitálisan csinált, azt most átalakítja, ezért döbbenetes mértékben nő az adatmennyiség, hatalmas ütemben bővül az adatgeneráló végpontok mennyisége. Gyártói oldalról ki lehet szolgálni az ügyfelek növekvő igényeit a tárolási képesség és adatfeldolgozási sebesség kapcsán, az eszközök minden egyes generációváltása sokszoros kapacitásnövekedést hoz. Úgy gondolom, egyre inkább indokolt, hogy a végpontokon is megteremtsük az adatelemzés és -feldolgozás képességét. Jelenleg nagyjából a feldolgozott adatok 10 százalékát dolgozzuk fel adatközpontokon kívül, az előrejelzések szerint 2025-re már az adatok 75 százalékát a végeken, peremhálózatokon kezeljük majd, és csak az jut el az adatközpontba, aminek tényleg ott a helye”, tette hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az infrastruktúra kialakítása mellett fontos tényező, hogy legyenek olyan adatszakértők, akik képesek úgy optimalizálni egy vállalat működését, hogy az valóban adatvezérelt legyen. Mivel jelenleg kevés ilyen szakember van, várhatóan ezen a területen is az lesz a helyzet, hogy szolgáltatásként lehet majd igénybe venni a szaktudásukat.
Kalocsai Zoltán
