A digitalizáció önmagában még nem innováció, a versenyelőnyt nem a technológia jelenti, hanem hogy miként tudják értékteremtésre használni, a változások sebessége pedig a „most” – az ITBusiness & Technology 2022 konferencia első szekciója arra kereste a választ, hogy milyen stratégiát érdemes követni a hibrid világban.
Ha a Covid-járvány nem lett volna elég, az ITBusiness&Technology 2022 konferencia előtt egy héttel kitört orosz-ukrán háború végképp megmutatta, hogy mennyire gyorsan tud körülöttünk változni a világ és hogyan tudnak egyik pillanatról a másikra átalakulni a prioritások. „A sebesség új definíciója a ’most’, és ha beüt valamilyen változás, csak arra van idő, hogy a céges kapcsolót átfordítsuk egy másik állásba – már amennyiben van a helyzethez megfelelő állása”, fogalmazta meg ezt nyitóelőadásában Kaszás Zoltán, az OTP Bank ügyvezető igazgatója.
Ember és MI együtt
A változások olyan kiszámíthatatlanok, olyan gyorsan követik egymást, hogy néhány évre előre is szinte lehetetlen pontos üzleti stratégiát alkotni. Ezért nem is a követendő irányt kell minden ízében kijelölni, hanem azokat a képességeket, készségeket kell a szervezetben és a munkatársakban kifejleszteni, amelyek segítségével bármilyen irányba tudják fordítani a vállalat szekerét.
Ezeket a képességeket a technológiák is meghatározzák, folytatta Kaszás Zoltán. Ő három olyan technológiát emelt ki az elmúlt két évtizedből, amelyeknek igazi transzformatív ereje volt, amelyek túlléptek az informatikán, és nem csak új üzleti modelleket hoztak létre, de az emberek gondolkodását is megváltoztatták. Ilyen volt az internet, az okostelefonok és ilyen most a mesterséges intelligencia is. „Az MI révén exponenciálissá gyorsul a fejlődésünk, és olyan sebességgel tudunk majd adatokat feldolgozni, amit egyelőre modellezni sem vagyunk képesek. Hogyan számoljunk megtérülést az MI-hez, ha a business case-ek már 40 évesek?”, tette fel a kérdés az OTP ügyvezető igazgatója.
A következő évek olaja igazából nem az adat, hanem a már értelmezett információ lesz, folytatta. A végtelen mennyiségű adat feldolgozása csak akkor lesz lehetséges, ha a humán és a mesterséges intelligencia megtanul hibrid módon gondolkodni és együttműködni – és nemcsak az informatikában, hanem az üzleti területeken is. „A következő időszak nyertes stratégiája azon múlik, hogy a hibrid működést hogyan tesszük a mindennapjaink részévé és hogyan szerezzük meg az ehhez való képességet”, fogalmazott Kaszás Zoltán.
Mi van a naptáradban?
Következő előadóként Papp László, a Gartner magyarországi ügyvezető igazgatója is egyetértett azzal, hogy a stratégiákat már nem 3-5 évre, hanem a holnapi napra kell meghozni. Ilyen körülmények között kell a hibrid környezeteket, működési módozatokat megvalósítani. A tudatosan megtervezett és létrehozott hibrid környezet sokkal jobb lehet, mint azok, amelyekből összegyúrták – például a hibrid munkavégzés hatékonyabb tud lenni, mint akár a kizárólagos irodai munka, akár a kizárólagos home office. „A technológia ehhez már rendelkezésre áll, de a paradigmaváltáshoz bizalom is szükséges – el kell engedni a régit és merni kell belevágni valami egészen újba”, mondta.
A hibrid környezetek sikerének azonban van néhány előfeltétele. Így például biztosítani kell az üzletmenet-folytonosságot. „Amíg nem győződtünk meg arról, hogy a DR site megfelelően működik, ne is álmodozzunk hibrid működésre alkalmas környezetről”, figyelmeztetett Papp László. Meg kell vizsgálni azt is, milyen munkakört akarunk hibriddé tenni – ha két éven belül az adott munka kiváltható hiperautomatizációval, már nincs értelme belevágni. És végül a hibrid működésnek egészen a személyes szinten is meg kell jelennie. „Amíg a naptáradban csak a munkához kapcsolódó megbeszélések szerepelnek, az egyéb feladatokra félretett idő és a magánjellegű elfoglaltságok nem, addig nem vagy hibrid kész”, vonta le a tanulságot.
IT és üzlet kéz a kézben
Az elmúlt két évben számos hazai szervezet tudott gyorsan reagálni a változó környezetre, heteken belül adaptáltak új technológiákat. „Mostanra viszont eljött az ideje, hogy egy kicsit megálljanak, és megnézzék, hogy a hosszú távú jövőre nézve is jó technológiákat és jól adaptáltak-e”, mondta az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Georgiu Achilles innovációmenedzsment-szakértő. Ahogy fogalmazott, a digitalizáció önmagában még nem feltétlenül innováció. Az igazi innováció az, amikor az alkalmazott technológiák segítségével a vállalkozások újragondolják („újragombolják”) az üzleti folyamataikat is.
Egyetértett ezzel Svébis András, a MOL IT & Digital GBS vezetője is. A stratégiai versenyelőnyt nem a technológia hozza el, hanem az, hogy miként használják értékteremtésre – ehhez pedig pontosan azok a készségek kellenek, amelyekről Kaszás Zoltán is beszélt. A MOL már jó pár évvel a Covid előtt elindította digitalizációs programját, amelynek részeként a digitális készségek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektettek. „Mindenki számára elérhetők a technológiák, amelyeket bevezettünk, és nem is ez a nagy dolog. A nagy dolog az, hogy megmutattuk, miként lehet ezeket jól alkalmazni, például mire használhatja a Microsoft Teamset egy kútkezelő”, mondta.
A változások üteme egyre gyorsul, pedig már a mostani tempót sem tudja minden vállalat követni. Tresch András, a Quattrosoft ügyvezetője idézett egy általuk elvégzett nagyvállalati kutatásból. Ebből kiderült, hogy a vállalkozások alig negyede (26 százaléka) elégedett a digitalizációs projektek eredményével. Az informatika hiába képes biztosítani a technológiát, ha az üzlet oldaláról óriási ellenállással találkoznak.
Ezen a téren is szerepet kell kapnia majd a hibrid működésnek. Önmagában sem az üzlet, sem az IT nem tudja sikerre vinni a digitalizációt – értettek egyet a kerekasztal résztvevői. Ahogy Tresch András megfogalmazta, „egy IT vezérelt digitális transzformációs projekt egyenlő a bukással”. Ezek a változások az üzleti vezetők folyamatos, konzekvens erőfeszítését igénylik, partnerségben az informatikával. Elengedhetetlen az első számú vezető (vagy legalább egy igazgatósági tag) aktív bevonódása is, aki a hitet és az erőt adja a változások során, mert, ismét csak Tresch András szavaival élve, „az üzleti felhasználók hihetetlen átéléssel tudják a homokot szórni a fogaskerekek közé”.
Schopp Attila
