Egy kutatás szerint az európai cégek már feladataik 40 százalékát teszik ki felhőbe, de túlnyomó többségük csupán költségmegtakarításra alkalmas, nyilvános, megosztott adatközpontot lát benne. Az elmúlt időszakban az ellátási lánc menedzselését ellátó és a munkavállalók elégedettségét mérő felhőmegoldásokra is megnőtt a kereslet.
Költségmegtakarítás, esetleg sávszélesség-bővítés – sok európai cégnél az elmúlt bő egy évtizedben lényegében ezek a tényezők indokolták a felhőalapú megoldások bevezetését, így leginkább az adattárolást és a hálózati működést érintette a technológia alkalmazása az Accenture elemzése szerint. Bár a fejlődés folyamatos volt, az igazán nagy áttöréshez, ahhoz, hogy a kontinens cégei tömegesen kezdjenek használni felhő rendszereket, egy járványra volt szükség.
Mint az élet és a digitális ipar sok más területén, a felhőalapú megoldások piacán is katalizátorként hatott a Covid megjelenése, még a legkonzervatívabban gondolkodó vállalatoknál is felismerték azt, hogy a felhőre való áttérés elengedhetetlen. Ez egyben azzal is járt, hogy a felhőbe költözési világméretű verseny fordulóponthoz ért, és 2020-ban az európai vállalatok globálisan is élen jártak az alapszintű felhőmigráció megvalósításában a tanulmány szerint.
Korlátozott ismeretek
A mintegy 4000 cégvezető bevonásával készült, globális felhőkutatás európai trendekre fókuszáló része rámutat arra, hogy míg az európai cégek a feladataik 40 százalékát helyezték át a felhőbe, addig az észak-amerikai vállalatok csupán 30 százalékára jellemző ugyanez. Az európai társaságok nem évek, hanem hónapok alatt valósították meg az átállást a járvány alatt, ugyanakkor hiába értek el komoly eredményeket ezen a fronton, a felhőmaratonban még vesztésre állnak. Az Accenture kutatása szerint ugyanis az európai vállalkozások korlátozott ismeretekkel rendelkeznek a felhőről, sokan nehezen igazodnak ki az adatszuverenitás és -megbízhatóság bonyolult szabályozási környezetében, ami visszatartja őket a nagyobb szabású felhőprojektek elindításától.
|
Elégtelen fejlesztések Az európai cégek nem fektetnek eleget a felhőbe az üzleti célok szélesebb körű eléréséhez – többek között ez volt az egyik fontos megállapítása az Accenture globális felhőkutatásának. Az észak-amerikai és a kínai vállalatok arra számítanak, hogy több mint kétszeresére bővül felhőberuházásuk 2020 és 2024 között. Ezzel szemben Európában a cégvezetők úgy látják, hogy az előző négy évhez képest 25 százalékkal kevesebbet fognak költeni a felhőre. |
Bár a felhő által generált értékek kihasználása terén sok európai cégnél fennáll a lemaradás veszélye, azonban a vállalatok egy kis része (10 százalékra tehető az arányuk) nemcsak helyi szinten, hanem globálisan is versenyképesek tudnak majd maradni: ők azok, akik folyamatosan megújuló képességek és lehetőségek tárházaként tekintenek a felhőre. Ezek az európai „folytonosságra törekvő versenytársak” (Continuum Competitors) amellett, hogy a pénzügyi célok eléréséhez szükséges fejlett digitális képességek kritikus fontosságú támogatóját látják a felhőben, Európa klímasemlegességi célkitűzéseinek eléréséhez is hozzásegíti őket.
Ezek a cégek abban különböznek társaiktól, hogy fejlett gyakorlatot követnek a felhővel kapcsolatos folytonosság szempontjából. Ennek köszönhetően háromszor akkora költségmegtakarítást és kétszer akkora karbonlábnyom-csökkenést érnek el a felhő révén, mint versenytársaik.
Többszörös forgalom
„Egyértelműen növekedett a felhőszolgáltatások iránti igény, nem csak globálisan, de itt Magyarországon is. Igaz, a nyugat-európai piacokhoz képest még mindig követő üzemmódban vagyunk, még szükség van piaci edukációra, de a pandémia hozzájárult ahhoz, hogy felgyorsuljon a transzformáció. A helyzet változását jól mutatja, hogy a felhőmegoldások értékesítéséből származó bevételünk a 2019-eshez képest 2021-ben 4-5-ször nagyobb volt, 2022-ben pedig az SAP magyarországi forgalmának több mint felét ez a szegmens adja majd”, mondta el Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
Szerinte a dinamikus fejlődés annak is köszönhető, hogy a piac, az ügyfelek nyitottak a felhőrendszerekre. A versenyszférában ez egyértelműen érezhető, de az állami vállalatok körében is komoly érdeklődés van, és bár az államigazgatás esetében kicsit nehezebb elfogadtatni ezeket a megoldásokat, de ahogyan Pintér Szabolcs fogalmazott, vannak már pozitív jelek.
Nagyobb biztonság
A növekvő elfogadottság, valamint a járvány miatt is megugró igények és elvárások természetesen a felhőmegoldások területén is hoztak új trendeket. Az egyik ezek közül, hogy főleg gyártóvállalatok részéről megnőtt a kereslet az ellátási lánc teljes körű menedzsmentjére alkalmas rendszerek iránt. „Szintén komoly érdeklődés mutatkozik a beszerzést megkönnyítő lehetőségek iránt, amilyen például az Ariba Network üzleti piactér. Az ügyfél-elégedettség mérése mellett felértékelődött az is, hogy a cégek arról képet tudjanak alkotni, hogy a munkavállalóik hogyan érzik magukat, és a távmunka miatt erre a célra is valamilyen felhőalapú megoldást kerestek a vállalkozások”, számolt be a tapasztalatokról az ügyvezető.
„Azt gondolom, hogy a felhő iránti kereslet a jövőben is dinamikusan nőni fog. Az ügyfelek felől érkező igények mellett a nagy technológiai cégek fejlesztései is ebbe az irányba tolják a piacot. Ha nem is 1-2 év alatt, de belátható időn belül teljesen általánossá válik ez a technológia. A pandémia alatt megtapasztalhattuk, hogy akár pár nap alatt le lehet szerződni felhőszolgáltatásra, és néhány héten belül már használható is lesz az új rendszer, vagyis a vállalkozások időt, pénzt takarítanak meg, és még az üzemeltetés is gazdaságosabb lesz. Gyakran felmerül a biztonság kérdése a felhő kapcsán. Vajon egy sok ezer főt foglalkoztató, de nem IT-fókuszú nagyvállalatnál mekkora lehet a kiberbiztonsági csapat? Viszont a felhőszolgáltatók több száz biztonsági szakértővel dolgoznak, vagyis az adatok biztonságosabb helyen vannak a felhőben, mintha házon belül kezelnék azokat”, mondta el Pintér Szabolcs.
Kalocsai Zoltán
