Husi Géza: Lát-e arra lehetőséget, hogy az intelligens terek kutatása egyszer kapcsolódjon az intelligens épületek kutatásához?
Feltétlenül, hiszen ha egy épület belső terei intelligensek lesznek, akkor az épület is képes lesz értelmezni, mi történik az épületben és segíteni képes az ott tartózkodó embereket.
– Mi az „intelligens tér”, és mennyire kapcsolódik az épületekhez?
– Az intelligens terek mai koncepciója a robotikából indult ki, és annak köszönheti létét, hogy egyre több szenzort, beavatkozó szervet és számítási kapacitást tudunk összekötni. Az intelligens tér képes megfigyelni a környezetét, ezt leképezi a saját értelmezésébe, majd ez alapján döntéseket hoz. Ebből a definícióból az is következik, hogy az emberek mindennapi életterébe integrálódik, célja pedig az, hogy az adott térben felmerülő feladatokat minél jobban ellássa, az ott élő, dolgozó, megforduló embereket minél jobban kiszolgálja.
– Mi a szerepe ebben a robotikának?
– A robotokat klasszikusan olyan gépezetnek képzelik el, amely a saját érzékelőivel figyeli a külvilágot és azt a saját számítási kapacitásával dolgozza fel – pont úgy, mint az ember. Ez ugyan megoldható a mai technológiával, de gazdaságilag nem igazán előnyös. Ha zárt terekről beszélünk – legyen az raktár, iroda, kórház –, sokkal gazdaságosabb az érzékelőket [kamerákat] a térben strukturáltan elhelyezni, a feldolgozást pedig egy számítógépes hálózatra bízni. A feldolgozás eredményeként létrejövő információk alapján lehet például hatékonyan megtervezni és szabályozni a robotok mozgását, viselkedését, de közlekedési térképet is készíthetünk az adott térről.
– Hogyan kell ezt elképzelni a maga fizikai valójában?
|
Szemes Péter Tamás ügyvezető, EyEcom Mérnöki Kft. |
|---|
|
2000-től kezdve öt évet töltöttem Japánban, ahol robotikai kutatásokban, fejlesztésekben vettem részt, és ezzel kapcsolatban kezdtem az intelligens terekkel is foglalkozni. Az egyértelmű volt, hogy ha valaki komolyan akar foglalkozni robotikával, akkor Japánba érdemes elzarándokolnia. Ugyanakkor a szűken vett szakmai ismereteken kívül is nagyon sokra megtanítottak az ottani évek. Rendkívül tanulságos volt, hogy a japánok mennyire harmóniában tudnak együtt élni a természeti és kulturális környezetükkel, utóbbi alatt értve a hagyományaikat is, és mégis mennyire be tudják építeni életükbe a technológiai újításokat. Erre az egyensúlyra való törekvés generálja az újításokat: azok valamilyen módon mindig kapcsolódnak az értékeikhez, szokásaikhoz. Nagyon jó szintézist hoztak létre a társadalmi igények, valamint a technológiai fejlődés között. Az ottani tapasztalatokat itthon is lehet kamatoztatni. Hogy csak egy példát mondjak: Japánban arra törekszik a felsőoktatás, hogy az egyetemi kutatások 5-10 évvel az ipar előtt járjon. Így az onnan kikerülő hallgatók pont akkor kerülnek döntési pozíciókba, amikor az egyetemen megismert technológiák széles körben elérhetők és gazdaságilag használhatók lesznek. |
– Egy intelligens térben a számítógépekkel, robotokkal való kommunikáció nem a megszokott módon zajlik [monitor, billentyűzet], hanem az informatika adta funkciók a környezetbe, az élettérbe és az egyébként mindennapi feladatokra használt tárgyakba vannak integrálva. Fontos eleme az intelligens térnek, hogy a rendszernek folyamatosan dolgozza fel az érzékelőitől kapott adatokat és leképezi a saját tudatába [értelmezésébe]. Erre szolgálhatnak kamerarendszerek, de egyre nagyobb mértékben különféle szenzorhálózatok is. Az innen származó információk feldolgozása és hatékony leképezése egy tudatmodellbe az egyik nagy feladat az intelligens terekkel kapcsolatban, hiszen sokszor embereket, gesztusokat, mozdulatokat kell felismerni, történéseket értelmezni, komplex módon.
– Milyen funkciókkal bírhat egy otthon, amelyeket ez a technológia segít?
– Én nem feltétlenül a funkciókkal határoznám meg ezt. Egy otthon és az ott élő család igényei mindig változnak: más szükségletei vannak egy fiatal, gyermektelen házaspárnak, és mások lesznek az igényeik, ha megszületik az első és majd utána a második, harmadik gyerek. Az én elképzeléseimben az intelligens terekből felépülő intelligens otthon ezeket a változó igényeket szolgálja ki a lehető legnagyobb mértékben. Az igazi intelligencia az én értelmezésemben nem egy szűk feladatkör ellátását jelenti – hiszen azt a mai épületautomatizálási rendszerek is el tudják végezni –, hanem az alkalmazkodóképességet, a rugalmasságot is. Ezt segíti a tér tudatmodellje.
– Van üzleti jelentősége manapság az intelligens tereknek?
– Nagyon is! A tér eseményeit értelmező intelligenciát felhasználhatjuk arra, hogy energiafelhasználási szokásokat figyeljen és mérjen fel – ki mikor mennyi elektromos energiát, gázt, vizet, fűtést használ fel –, és aztán ezek alapján javaslatokat fogalmazzon meg az üzemeltetésre és felújításra, például milyen klímát és hova szereljünk. A folyamatos megfigyeléssel az is kideríthető, hogy a hűtő az utóbbi hónapokban túl sok áramot kezd fogyasztani – mert például megy tönkre a szigetelése –, de számszerűsíthető az is, hogy mennyi megtakarítást jelent, ha egy fokkal lejjebb vesszük a fűtést.
