Gavin Dai: Milyen fejlődési trendek várhatók hazánkban a következő években a szélessávú vezetékes elérési hálózatok terén?
Az elérési hálózatokban, vagyis a közvetlenül az előfizetőket elérő vonalakban is erőteljesen teret nyer az igazán nagy átviteli sebességet lehetővé tévő optikai technológia.
– A jövőt az optikai hálózatok jelentik?
– Az egyik legjelentősebb mindenképpen az optika lesz, de természetesen nem lesz kizárólagos. Szintén komoly sávszélességeket lehet elérni a különféle digitális kábeltévés (tipikusan a DOCSIS 3.0 szabványon alapuló) hálózatokkal, amelyekkel már több kábelszolgáltató is rendelkezik Magyarországon. De emellett ne megfeledkezzünk meg a mobiltechnológiákról sem, hisz igen gyors ütemű a 3g, 4g hálózatok fejlődése is, amelyek fejlesztésére meglehetősen sok pénzt költenek a magyar szolgáltatók is.
– Ha minden a mobil előretöréséről szól, megéri még vezetékes hálózatba beruházni?
– Úgy gondolom, hogy a vezetékes és a mobil szélessávú internetelérés nem kizárja, hanem sokkal inkább kiegészíti egymást. Az otthonokban és az irodákban még jó darabig – belátható időtávon belül mindenképpen – a vezetékes technológiák jelentik a hatékonyabb megoldást. Nem véletlen, hogy a vezetékes és mobilüzletággal egyaránt rendelkező szolgáltatók igyekeznek ajánlataikban is kombinálni a két technológiát; ahol pedig ilyen nincs, a szolgáltatók szövetségben igyekeznek kihasználni a kombinációban rejlő lehetőségeket.
– A minden végpontot elérő optikai hálózat építése igen költséges beruházás, az igazán fizetőképes kereslet viszont nem a sűrűn lakott területeken van, hanem inkább a kertvárosi övezetekben.
– A fizetőképes kereslet csak egy eleme az egyenletnek, és nem szabad elfelejteni, hogy az új lakóövezetekben is épülnek olyan társasházak, ahova például az internetet napi szinten használó fiatalok költöznek. Azzal is lehet beruházási költségeket csökkenteni, ha már az építkezés során kialakítjuk a hálózatot; és arra is van példa, hogy – együttműködve az ingatlanok építőivel – a lakás árában már benne van egyévnyi szolgáltatás előfizetési díja. Mindezek mellett fel kell térképezni a konkurenciát is, elsősorban a kábelszolgáltatókat, és őket figyelembe véve kell kiszámolni a megtérülési időket, tervezni a beruházások gazdaságosságát. A tervezéshez a technológia szerencsére enged némi rugalmasságot, hiszen lehetőség van például a lakóövezet széléig elvinni az optikát és onnan már hagyományos – de nagysebességű – rézkábeles technológiával kiszolgálni az igényeket.
| Bakos Béla, az Invitel műszaki igazgatója |
|---|
|
Családommal az Invitel szolgáltatási területén lakom, így a saját szolgáltatásainkat veszem igénybe. Nincs kivételezés, ugyanazt a hálózatot használom, mint bárki más! Ez azért is nagyon hasznos, mert így érzékelni tudom a saját szolgáltatásaink és hálózatunk minőségét. Ez még nem tisztán optikai hálózat, legalábbis nem a lakásokig: egy elosztóközpontig optikai szál megy, onnan tovább pedig hagyományos réz érpárok futnak. Ezen keresztül egy 12 megabites internetelérésre és azonfelül IPTV-szolgáltatásra van előfizetésem. A család internetezési szokásainak ez tökéletesen elegendő. Nagyon könnyű volt megszokni és megszeretni az IPTV-t. Az otthonomtól meglehetősen messze dolgozom, így sokszor nem érek haza az engem érdeklő műsorok kezdetére. Számomra óriási előnyt jelent, hogy rögzíteni tudom a műsorokat, vagy akár rögzítés nélkül később is visszanézhetem azokat. De mobilinternetet is használok, telefonon és a noteszgépen egyaránt. Nem vagyok egyik mobilplatformnak vagy gyártónak sem az elkötelezett híve, mert számomra nem az a lényeg, hogy divatos legyen a készülék, vagy hogy sokféle alkalmazást tudjak rá letölteni. Inkább az, hogy egyszerűen használhassam, és stabilan, zökkenőmentesen, minden körülmények között működjön. |
– Milyen sávszélességet kínál az otthoni optikai hálózat?
– Technológiailag könnyedén megoldható a 100 Mbps-os sebesség is, de azt hiszem, hogy Magyarországon és a régióban ma inkább a 30–50 megabit közötti sebességekre lenne (és van) piaci kereslet. De változnak az ügyféligények is: ma már nem annyira a puszta adatátviteli sebesség számít az internetszolgáltató kiválasztásánál, hanem az általa kínált többlet, elsősorban a különböző televíziós műsor- és multimédia szolgáltatások.
– A felhasználók és az alkalmazások képesek kitölteni a rendelkezésükre álló sávszélességet. Mire elég 30–50 megabit?
– Ezen például már minden gond nélkül átvihető két-három, teljes felbontású tévéadás, és közben még azért a hagyományos internetezésre is bőven marad sávszélesség. Hacsak nem történik megint valamilyen, jelenleg még nem látható technológiai ugrás az internetes alkalmazásokban, ez a sávszélesség egy darabig még bőven elég lesz az ügyfelek döntő többségének. Arról nem is beszélve, hogy jól méretezett gerinchálózatok esetén még az sem jelent teljesítménycsökkenést, ha egy időben sokan használják a hálózatot.
