Érzékeny kérdés, hogy az üzletmenet-kritikus rendszereknek nyíltnak vagy zártnak kell-e lenniük. Már az előbbiek is tartalmaznak minden biztonsági funkciót, költséghatékonyabbak is, kritikus rendszerekhez mégsem jönnek szóba.
Mindent tud a nyílt
A nyílt forráskódú megoldások ellen korábban két fő érv szólt: a funkciók és a támogatás körül sorakozott a legtöbb kérdőjel.
A közösség, amelynek tagjai többnyire szabadidejükben foglalkoztak a nyílt forráskódú megoldásokkal, gyakran nem tudtak minden funkciót beépíteni szoftvereikbe, amelyek a zárt megoldásokban szerepeltek, és szintén tudott teljes helpdesket és egyéb támogatási rendszereket felállítani, üzemeltetni.
Ma már léteznek olyan szoftverek, amelyek mögött „igazi”, nagyvállalati szintű rendszer áll, annak minden előnyével. Felhasználóik ugyanolyan funkcionalitást és támogatást élvezhetnek, mint a zárt szoftverek felhasználói, ám a nyílt forráskód előnyeit is kihasználhatják, élen a költséghatékonysággal.
Az egyik legjobb példa erre a SUSE Linux, amely számos különféle szervezet számára biztosítja a stabil alapokat, az autóipar legfontosabb szereplőitől kezdve, a légiközlekedési cégeken át, egészen a legnagyobb vállalatokig. A SUSE húszéves tapasztalattal rendelkezik az üzleti igények nyílt forráskódú megoldásokkal történő kiszolgálása terén, amelyből az ügyfelek rengeteget profitálnak. A széles szolgáltatáskészletű megoldás mögött folyamatos, színvonalas támogatás áll.
Pont Magyarországon működik a Novell közép-kelet-európai támogatási központja, amelyben vizsgázott szakértők dolgoznak, többek között a SUSE-termékek támogatásán is.
Zártan biztonságosabb
A nyílt forráskódnak megvan a helye – de nem az üzletileg kritikus rendszereknél, egyelőre. A ma használatban lévő ilyen rendszerek nagy része zárt forráskódú. Különösen igaz ez, ha kicsit távolabbról nézzük, mit is jelent az „üzletileg kritikus”. Például a repülőgépek robotpilótája, az erőművek vezérlőrendszere, a harckocsik célkövető szoftvere, no és persze a számlavezető rendszer, az adattárház, a crm-alkalmazás mind kritikus rendszernek számít, attól függ, kinek mi az „üzlet”.
Egy üzletileg kritikus rendszer létrehozása sokba kerül. Tovább tart, alaposabb munkát igényel a megtervezése, kifejlesztése, tesztelése és követése, mint a hagyományos üzleti szoftvereké. Speciális tudással rendelkező szakemberek készítik. Költségesebb a bevezetése, hosszabb ideig kell támogatni. Vagyis jelentős befektetést igényel, és tulajdonosa biztonságban szeretné tudni a megoldásban testet öltött intellektuális vagyont, így a zárt forráskódot választja.
Szakmai téren a nyílt forráskód hívei gyakran érvelnek azzal, hogy több szem többet lát, és a közösség segítségével könnyebben felderíthetők a szoftverek esetleges hiányosságai. De a közösség nem mindenható, tudunk a nyílt forráskódban évtizedes kort megérő hibákról is.
A kritikus rendszerek pedig általában bonyolultak, kevés szakember képes átlátni őket – ráadásul a profik többsége már egyébként is az adott gyártó alkalmazottja.
Sebők Viktória
