Szellemes és hatékony adattárolási mód. De ha nincs mögötte érdemi információ, a felhasználók elfordulnak tőle.
Népszerű módszer
A QR kódok és egyáltalán a kétdimenziós vonalkód-technológia valóban népszerű, és elterjedőben van világszerte. Nemcsak kifejezetten azért, mert kitárja az automatikus azonosítás lehetőségeit, hanem azért, mert az azonosításon túl további szolgáltatásokat is el lehet velük érni.
A legfontosabb különbség a vonalkódhoz hasonlóan beolvasott QR kód és a vonalkód között, hogy előbbi nem vonalakból, hanem pontokból áll, ami sokkal nagyobb adatmennyiség tárolását biztosítja ugyanazon a felületen. Így nemcsak számokat, hanem különböző szövegeket, akár webcímeket vagy linkeket is el lehet tárolni bennük.
Kétdimenziós például a Han Xin kód is. Megjelenésében ugyan a QR kódhoz hasonlít, ugyanakkor olyan architektúrával látták el, mely segítségével nemcsak az angol abc betűit, hanem a kínai abc karaktereit is el lehet kódolni benne, ami sokkal több adatot jelent.
Mindemellett a kétdimenziós kódnak több megjelenési formája is lehet, ezért is használják egyre gyakrabban csomagolásokon. Például Japánban a csomagolások 90 százalékán található valamilyen formában QR kód, illetve egyre több helyen lehet vele találkozni, mint beépülő dizájnelem.
Szerintem nem is az a kérdés, hogy népszerű-e a QR kód, hanem az, hogy a felhasználók miként alkalmazzák őket, megmarad-e hagyományos adathordozóként, vagy meghódít-e a jövőben újabb alkalmazási tereket az életünkben.
Nem jól használjuk
Boraink leírásához vezet QR kód a palackok hátcímkéjén. Több borászat is használja már a technológiát, de az esetek nagy részében inkább saját honlapjukra mutat, többletinformációhoz nem lehetett azonnal hozzájutni. Valószínűleg az emberek előbb-utóbb elfordulnak tőle, ha nem ad plusztartalmat.
Az a legfőbb probléma a QR kódokkal, hogy a tartalomszolgáltatók közül sokan nem tudják, mire akarják használni, mit akarnak általa elérni a fogyasztónál. További problémának látom, hogy a mobiltelefonok maguktól nem ismerik fel, külön telepítendő alkalmazás szükséges hozzá. Ezt viszont senki nem kommunikálja a felhasználónak. Általában a felhasználók nem tudnak vele mit kezdeni, nem tudják kihasználni.
Amikor fesztiválokon kiraktuk a QR kódot, többször kaptunk már visszajelzést az érdeklődőktől, hogy bár korábban volt a telefonjukon QR-olvasó, de nem látták értelmét a használatának, így törölték. Ebből arra következtettünk, ha a tartalomszolgáltató nem adja a megfelelő tartalmat a kód mögé, akkor az embereket nem fogja érdekelni. Felgyorsult világban élünk, azonnal információkhoz szeretnénk jutni. Ezért nagymértékben rajtunk múlik, hogy népszerű lesz-e vagy sem, megkönnyíti-e az emberek életét avagy nem.
Elméletileg a QR kód a mobiltelefonok terjedésével jól kihasználható marketingeszköz lenne, de a lehetőséggel szerintem nem megfelelően élnek az alkalmazói.
Sebők Viktória
