Blockchain, kriptovaluták, big data és a napjainkban feltörekvő mesterséges intelligencia – megkerülhetetlen fogalmak az IT világában. Mint a technológiák többsége, a fentiek is egyszerre jelentenek óriási fejlődési lehetőséget, és tartogatnak veszélyeket is a társadalomra. A kriptovaluták világában ránk leselkedő veszélyekről és a csapdákat azonosítani képes mesterséges intelligenciáról Hellner Gáborral, a CryptoSoft ügyvezetőjével beszélgettünk.
◼︎ A szerződés okosba’ még nem okosszerződés
Nukleáris technológia, mesterséges intelligencia vagy blockchain – az emberek többsége nem ismeri e modern technológiák tudományos alapjait, de azt mindenki tudja, hogy nagy hatással vannak mindennapi életünkre. A nukleáris erőművek által megtermelt energiával töltjük mobiltelefonunkat, blokklánc-rendszerekben tárolják diplomáinkat, a mesterséges intelligencia pedig már az orvosi diagnosztikában is képes segítséget nyújtani. A fenti technológiák árnyoldalát is sajnos sokáig lehetne sorolni az atombombától kezdve a mesterséges intelligencia által generált deep fake videókon keresztül a kriptovilág zavarosában halászó csalókig. A veszélyek enyhítésére azonban nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha visszaszorítjuk a technológia alkalmazását, hanem épp ellenkezőleg: a még fejlettebb technológiák védhetnek meg minket.
„Ennek a technológiai kettősségnek egyik ékes példája a kriptovaluták világa, amely körülbelül 15 éve kezdett teret nyerni, mára pedig a pénzügyi szektor és a fintech-világ megkerülhetetlen részévé vált. Míg a 2000-es évek elején technológiai érdekesség volt csupán a decentralizált fizetőeszközök koncepciója, addig ma már léteznek olyan országok, például Salvador, Közép-Afrikai Köztársaság, ahol hivatalos fizetőeszköz egy kriptovaluta, mégpedig a Bitcoin. Azonban olyan ellenzői is akadnak, akik szerint egyenesen be kellene tiltani őket”, jegyezte meg a szakértő.
Decentralizált platform – vagy mégsem?
Az elosztott főkönyvön alapuló blokklánc-rendszerek és kriptovaluták elterjedésében kulcsszerepet játszott a 2008-as pénzügyi- és bankválság, amely során megrendült a bizalom a centralizált intézményekben és szolgáltatókban, a folyamat pedig a legelső kriptopiaci hullámot indította útjára. Az elosztott pénzügyi világgal szimpatizálók feltették a kérdést: „Melyik a jobb számomra: megbízni egy központosított rendszerben, és ezáltal kiszolgáltatottnak lenni; vagy alkotó részévé válni ennek, és a közösséggel együtt irányítani azt?”
Ennek a megválaszolása viszont korántsem egyszerű, hiszen mint minden technológiai irányzatnak, így a központosított és az elosztott működésnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. „A kriptovaluták ökoszisztémájának kétségkívül előnye és hátránya is egyben az elosztott működésmód,” hívta fel a figyelmet Hellner Gábor. „Egyik oldalról ugyanis nem leszünk kiszolgáltatva egy adott pénzintézet döntéshozóinak, amit sokan pozitívumként élnek meg. Másrészt viszont a központi szabályozottság hiánya miatt könnyedén csalók áldozatává válhatunk, akik nap mint nap újabb és újabb kriptovalutákhoz kötődő átverésekkel próbálják behálózni a gyanútlan felhasználót.”
Az okosszerződés alapú kripto platformok (Ethereum, Binance) megjelenésével, amelyeken a felhasználók programozottan képesek kriptoeszközök, tokenek létrehozására, tovább bonyolódott a helyzet. Korábban csak a programozásban jártas szakemberek tudtak ilyen tokeneket létrehozni, mára azonban gyakorlatilag bárki számára elérhető ez a lehetőség mindössze néhány kattintással.
„Az alacsony belépési küszöb miatt mára ezeken a kriptoplatformokon már több millió token és coin létezik, és minden nap több ezer új jön létre. Ez nyilvánvalóan teljesen felhígítja a kriptopiacot. A rengeteg kriptovaluta között találunk ártatlan és kedves mémcoinokat, de olyanokat is, amelyeket kifejezetten abból a célból hozták létre, hogy a gyanútlan laikusokat megkárosítsák”, figyelmeztetett a szakértő. „Annak ellenére, hogy ezek a kriptorendszerek protokolljukat tekintve elosztottak, a rájuk telepített okosszerződések nem feltétlenül azok, így ezek fejlesztője teljes kontrollt gyakorolhat a kibocsátott tokenek felett, és sokféleképpen visszaélhet velük. Ilyen például az árfolyam manipulációja a kereskedés felfüggesztésével vagy a kriptoeszköz elinflálásával.”
Vigyázat, csalók!
A Netflix dél-koreai sikersorozata, a „Squid Game” hype-ját felhasználva 2021-ben piacra dobtak egy mémcoint, amelynek a nevén kívül valójában semmi köze nem volt a népszerű sorozathoz. A FOMO (fear of missing out) tömegeket kerített hatalmába, akik egyetlen centről egészen több ezer dollárig hajtották fel az árfolyamot a vásárlásaikkal. Azt azonban a legtöbben nem is sejtették, hogy a tokent csak megvásárolni lehetett, eladni nem (kivéve keveseknek, akiket a komoly összeget befektetők közül sorsolt ki a rendszer véletlenszerűen). A felhasználók döntő többsége azonban az okosszerződésbe épített mechanizmus miatt soha nem tudta értékesíteni, dollárra váltani a tokenjeit. Így végül 2021. november 1-jén a rendszer és az árfolyam összeomlott, tömegek veszítették el befektetéseiket. A tokent kibocsátó csalók pedig egyszerűen megléptek több millió dollárral.
Ez az eset is jól mutatja, hogy a decentralizált platform ellenére lehetséges teljesen központosított működést elérni, és ez melegágya lehet a fentihez hasonló csalásoknak.
„A rossz hír az, hogy minden bizonnyal az ilyen értéktelen, hozzáadott szolgáltatást nem tartalmazó, illetve kifejezetten csalás céljából megalkotott kriptovaluták vannak többségben, így az átlag felhasználóknak egyre nehezebb eligazodni ebben a világban: eldönteni, hogy mi a valódi értékteremtés, mi pedig az átverés”, szögezte le Hellner Gábor. „A jó hír viszont, hogy szakértők számára az ehhez szükséges információ hozzáférhető és elemezhető, hiszen a publikus blockchain-rendszerek, így a kriptovaluták ökoszisztémája is teljesen nyílt, transzparens, mindenki számára elérhető, ellenőrizhető. Ezekben a rendszerekben az összes historikus adat, beleértve az okosszerződéseket, tranzakciókat és a blokklánc teljes előtörténetét, több terabájtnyi helyet foglal el az egyes blockchain-csomópontokon.”
Ezek az óriási adathalmazok pedig big data elemzési módszerekkel és az adattudomány eszköztárával elemezhetők, az eredményekből pedig értékes következtetések vonhatók le. Egyrészről forráskód szinten megvizsgálhatók az okosszerződések, amelyek már önmagukban nagyon sokat elárulnak a kibocsátott kriptovalutáról és annak potenciális veszélyeiről. Másrészről maguk a kereskedési adatok, tranzakciók, okosszerződés-események is olyan szinten analizálhatók, mint semmilyen más pénzügyi rendszerben (akár a banki rendszerekben vagy a tőzsdén).
Kutyaharapást szőrével
A technológiában rejlő veszélyt tehát nem a technológia betiltásával, hanem még több, még fejlettebb informatikai megoldásokkal lehet kiszűrni a szakértő szerint. „A blokkláncokból kinyert nagy mennyiségű adatra építve ma már a mesterséges intelligencia segítségével fejleszthetők olyan alkalmazások, amelyek képesek előre jelezni egy kibocsátott kriptovaluta potenciális veszélyességi faktorát, detektálni egy esetleges jövőbeni csalás kockázatát, valószínűségét. A mesterséges intelligencia így kulcsfontosságú szerepet játszhat a manapság kifejezetten megosztó területnek számító kriptopiac megtisztításában, kifehérítésében és a kriptoeszközök felhasználóinak támogatásában. A mesterséges intelligencia korában már nem álom, hogy az autonóm, decentralizált, önműködő, szabályozatlan rendszerekben felderítsük és előre jelezzük a potenciális veszélyforrásokat”, zárta gondolatait Hellner Gábor.
