A Covid-19 világjárvány nyilvánvalóvá tette azt, amit a szakértők már régóta hajtogattak: azok a szervezetek rendelkeznek a legjobb túlélési és növekedési esélyekkel, amelyek képesek gyorsan átalakítani üzleti folyamataikat és a mögöttük álló informatikai rendszereket. Ezt az elméletet a járványhelyzet bizony „éles” tesztelésnek vetette alá.
◼︎ ITBUSINESS Club – Felhőtechnológia
A 2020-as esztendő a felhőtechnológia szempontjából is rendkívüli volt. Számos olyan történetet ismerhettünk meg, ahol az online munkafolyamatok villámgyors bevezetése és ehhez kapcsolódóan a felhőszolgáltatások igénybe vétele biztosította egy cég számára az üzletmenet fenntarthatóságát.
A változó idők egyértelmű jele volt az is, hogy az IDC jelentése szerint 2020-ban már 312 milliárd dollár értékűre nőtt a nyilvános felhőszolgáltatások piaca – ez 2019-hez képest 24,1 százalékos növekedést jelentett. Magyarországon azonban még továbbra is a hagyományos, on-premise informatikai beruházások vannak túlsúlyban. A júniusi ITBUSINESS Club központi témája éppen a hibrid felhőmegoldások voltak, mint az informatikai rugalmasság ma már alapvető eszközének számító megoldás. A hibrid felhőbe vezető út azonban korántsem egyszerű vagy sima: a buktatókról és azok elkerülésének lehetőségeiről Berecz Sándor, a Magyar Telekom szenior Microsoft felhőszolgáltatás-szakértője és Németh László, a vállalat Hybrid IT vezetője beszélt.
Nem meglepő, hogy a vállalatok túlnyomórészt a felhő költéseinek optimalizálására fókuszálnak, emelte ki Berecz Sándor. A tapasztalatok szerint azonban sok esetben nincsenek arról megfelelő információik, hogy ezt pontosan hogyan is tudják elérni, tette hozzá.
Több felhő jobb, mint egy
Azt is el lehet mondani, hogy a döntéshozók többsége a multicloud megközelítésben hisz és ez többségében a hibrid felhőmegoldások alkalmazását jelenti. Egy nemrég elvégzett, 750 hazai nagyvállalatot érintő felmérés adatai szerint 11 százaléka támaszkodik csak egyetlen nyilvános felhőmegoldásra – azaz valóban a multicloud az egyértelmű trend, és ennek megfelelően a Magyar Telekom és a Microsoft is ilyen ajánlatokat dolgozott ki vállalati ügyfeleinek. Érdekes adat, hogy a válaszadók alig két százaléka dolgozott kizárólag saját felhővel.
A sikeres felhőbevezetés alapja a széles körű csapatmunka, hangsúlyozta Berecz Sándor. Önmagában az IT nem lesz képes sikeres projektet lebonyolítani – sokszor még a HR-döntéshozók közreműködésére is szükség van. Az is elengedhetetlen, tette hozzá, hogy a változásban érintett kollégák támogatása, oktatása is megtörténjen. Nem szabad, hogy úgy érezzék: rájuk kényszerítettek valamit és ha tetszik, ha nem, azzal kell dolgozniuk. Fontos, hogy mindenki tudja, milyen eszközt kap, miért kapja és pontosan mi a célja a projektnek?
A felhő az nem csupán egy eszköz, hanem egy új modell, melyhez úgy kell hozzáállni, hogy stratégia legyen belőle, emelte ki Berecz Sándor. Ez nem könnyű folyamat, hiszen egy jól előkészített felhős projekt igen összetett lesz – már a tervezés első pillanatától fogva. Ráadásul mindezt úgy kell megvalósítani, hogy végig az ügyfél kezében maradjon az ellenőrzés, tette hozzá a szakember.
Fontos azt is tudomásul venni az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy nem minden adat vagy szolgáltatás tud a publikus felhőbe menni, figyelmeztetett Németh László. Maradnak és továbbra is fontos szerepet töltenek majd be a köztes adatközpontok: technológiai megszorítások, a szabályozói környezet, más megkötések miatt lesznek olyan adatok, melyeknek a földön, on-premise kell maradniuk.
Nem mindegy azonban, hogy milyen adatközpontok maradnak velünk: ma már alapvető kérdésnek számít például, hogy működésükhöz mennyi „zöld” energiát használnak. Mellettük azonban megvan a fontos helye és szerepe a felhőmegoldásoknak is, hiszen például manapság már egy levelezőmegoldást üzemeltetni, földi környezetben, méretétől függetlenül szinte biztosan nem lesz költséghatékony.
Legyenek tiszták a fogalmak!
Nem egyszerű rendet rakni a fogalmak területén sem: a hibrid felhőszolgáltatás vagy a multicloud megoldás gyakran keveredik, nem csak a fejekben, de a való működési környezetben is, tette hozzá Németh László. Van, amikor érdemes dedikált erőforrásokhoz dedikált felhőt használni – és van, amikor érdemes alaposan végiggondolni, hogy egy új erőforrás létrehozásakor vagy egy meglévő megváltoztatásakor a felhő vagy az on-premise megoldás a hatékonyabb. Ha mindkettőt egyszerre alkalmazzuk, az már bizonyos érettségi fokot jelent, tette hozzá a szakértő. Gyakran azonban külső tényezők, például a fokozott jogszabályi védelmet élvező, érzékeny adatok összegyűjtése és tárolása miatt esik a választás egy konkrét megoldásra. De bármilyen stratégiát is kövessen egy cég, alapvető elvárás marad, hogy egységes felületen legyen képes ellenőrizni és menedzselni a gépeit, az adatait – és pont erre (is) nyújt megoldást a Microsoft Azure Arc-környezet.
„Sok, sikertelen hazai cloud projektet láttunk már”, figyelmeztetett Németh László. Éppen ezért fontos eszköz a Cloud Journey metodológia: minden sikeres projekt alapja annak felmérése, hogy ki mit szeretne elérni. Lényeges azonban ismerni a pénzügy, a humánerőforrás, az informatika és persze a cégvezetés elvárásait – mindenkinek más lesz. De az is nagyon fontos, hogy a felmérések eredményeit az informatika nyelvéről le kell fordítani üzleti üzenetekké, tette hozzá.
Hibrid felhők az asztalon
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy mindig lesznek olyan cégek, amelyek bizonyos megkötések miatt nem lesznek képesek teljesen a felhőbe költözni – azaz a hibrid felhőmegoldásokra hosszú távon is számítani kell. Fontos a vélt és a valós félelmek kettéválasztása, a „vendor lock-in”, azaz a megoldásszállítókkal kialakuló kényszerkapcsolat elkerülése vagy a felhőszolgáltatóktól érkező adatbiztonsági elvárások pontos ismerete is, hangzott el a beszélgetések során.
Egyéb izgalmas kérdések is előkerültek: mi van például, ha egy hatóság jelentkezik be a felhőszolgáltatónál, hogy bizonyos adatokat szeretne elvinni? Mikor szerezhet erről az ügyfél tudomást? Elsősorban az ügyfél rendelkezik az adataival, hangzott el a határozott válasz: a Microsoft – megfelelve minden hazai jogszabálynak – a beérkezett hatósági megkeresések töredékénél (2022-ben a százas nagyságrendű esetből összesen kétszer) adott ki adatot, amikor a megfelelő bírósági végzések is rendelkezésre álltak az adatot kikérő hatóságnál.
