Régen keltett informatikai újdonság akkora szenzációt, mint az alig két hónapja bemutatott ChatGPT. Az izgalom nemcsak szakmai körökben óriási, de a nagyközönség fantáziáját is megmozgatta. A mesterséges intelligencia a szemünk előtt lett a távoli jövő ígéretéből szó szerint mindenki számára elérhető valóság. De mekkora szerep juthat a kisebbeknek és hol van mindebben az üzlet?
◼︎ Demokratizálódik a mesterséges intelligencia
2022. november 22-e sorsfordító napként kerülhet majd be a technika történelmével foglalkozó könyvekbe. Pedig igazából nem történt más, mint hogy az OpenAI nevű, addig inkább csak szűk szakmai körökben ismert szervezet az interneten elérhetővé tette a GPT-3 nyelvi modellen alapuló, ChatGPT-re keresztelt szolgáltatását. (Fontos a különbségtétel: a GPT-3 egy általános modell, amelynek egyik konkrét felhasználási formája és eszköze a ChatGPT.) A felhasználó beír egy kérdést, egy feladatot, a ChatGPT pedig a kívánságnak megfelelően legenerálja a szöveget: dolgozatot, esszét, mesét, verset ír számos nyelven, de akár futtatható kódot is generál, vagy csak válaszol a legkülönfélébb kérdésekre – szinte mint egy ember.
Ez utóbbi tulajdonsága miatt a ChatGPT rohammal vette be az internetet. Két hónap alatt újságcikkek, elemzések, videók ezrei, tízezrei születtek róla; a szolgáltatás néha elérhetetlen, olyan sokan vetették rá magukat; a Google két legendás alapítója, Szergej Brin és Larry Page válságtanácskozást hívott össze, hogy megbeszéljék, milyen válaszlépésekre lenne szükség; Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója pedig egyenesen az internet létrejöttének fontosságához hasonlította a ChatGPT megszületését. (Igaz, ez utóbbi megjegyzésben benne lehet annak alátámasztása is, hogy miért fektet a Microsoft több mint 10 milliárd dollárt – az eddigi 1 milliárd után – az OpenAI-ba.) Ha pedig már a reggeli rádióműsorokban is szóba kerül a technológia, biztosan megállapíthatjuk: közkinccsé vált dologról van szó.
De tényleg ekkora durranásról van szó, vagy csak megint felült az internet népe a legújabb divathullámra?
Sok mindent újra kell gondolni
Igazán korszakváltó pillanathoz érkeztünk, még ha elsőre nem is tűnik annak – teszi le a garast egyértelműen Georgiu Achilles innovációs szakértő. „Olyan eszköz került a kezünkbe, amelyről korábban csak álmodtunk, most viszont már a kőkemény valóság, és bárki hozzáférhet a világon, ráadásul ingyen. Elsőre biztos csak szórakozásnak fogjuk fel, de ha kritikusan átgondoljuk a helyzetet, rájöhetünk: olyan korszakba léptünk, amikor a robotok nemcsak az egyszerű ismétlődő fizikai vagy szellemi feladatokat fogják átvenni tőlünk, hanem a leíró, összefoglaló, de akár az elemző feladatokat is”, mondja.
A ChatGPT kikényszerítette, hogy azok is foglalkozzanak a mesterséges intelligenciával és annak hatásaival, akik eddig igyekeztek ellenállni neki. Ahogy Georgiu Achilles fogalmaz: nem az MI és az általa vezérelt robotok fogják kiváltani az embereket és az általuk végzett feladatokat, hanem azok az emberek, akik saját képességeiket kiegészítve használják a fejlett technológiákat, és ez a legtöbb szakmára igaz lesz a világon.
A számtalan lehetséges terület közül a szakértő az oktatást emelte ki. A ChatGPT is képes arra, hogy házifeladat-szintű fogalmazásokat, dolgozatokat írjon. A plagizálást még lehet valahogy ellenőrizni, de az összefoglalt, átírt, más szövegkörnyezetbe helyezett gondolatokat gyakorlatilag lehetetlen észlelni (még ha vannak is olyan megoldások, amelyek azt ígérik, hogy kiszűrik a chatbotokkal létrehozott szövegeket). „Talán ez a változás rákényszerít bennünket, hogy újragondoljuk az oktatási módszereinket”, vet fel egy másik aspektust Georgiu Achilles, aki több egyetem MBA-képzésein is oktat. „Már nemcsak a lexikális tudás sulykolásának nincs értelme, de az elemző-leíró házi feladatoknál sem lehetünk biztosak abban, mennyit dolgozott vele a diák. A jövőben ezért a tudást sokkal inkább a készségek és képességek fejlesztése mentén kellene csiszolni és értékelni. Ez önmagában nem új gondolat, de most itt a kényszerítő erő, és már nem lesz lehetőség tovább fenntartani a több száz éves oktatási módszereket.”
Az MI versenyképességi kérdés
Az általunk megkérdezett piaci szereplők is egyetértenek azzal, hogy valami új kezdődik a mesterséges intelligencia világában a ChatGPT színre lépésével. „A technológia körüli felfokozott figyelem is ékes bizonyítéka annak, hogy jó irányba indultunk el, amikor másfél-két éve saját nyelvi modell kifejlesztésébe vágtunk”, mondja Kaszás Zoltán, az OTP Bank ügyvezető igazgatója. (A vállalat az amerikai SambaNova céggel és a magyar állammal együttműködésben kezdte el a nyelvi modell fejlesztését, bevonva több egyetemi kutatócsoportot is.)
Ahogy Kaszás Zoltán fogalmaz, sokat köszönhetnek az OpenAI eszközének és a körülötte támadt extra figyelemnek. A ChatGPT egyrészt rámutat számos jövőbeli felhasználási lehetőségre, másrészt beemelte a köztudatba a mesterséges intelligencia hétköznapi használatát, így most már nekik is sokkal kevesebbet kell magyarázni, hogy mire és miért akarja használni a pénzintézet a fejlesztés alatt álló technológiát. „A mesterséges intelligenciával a következő tíz év során ilyen vagy olyan módon, felhasználóként vagy szolgáltatóként, de mindenki kapcsolatba fog kerülni. Transzformatív technológiaként akkora változást hoz majd az életünkbe, mint az okostelefon vagy előtte az internet. Az MI megértése, annak készségszintű használata egyértelműen versenyképességi kérdés, szükséges ahhoz, hogy felkészüljünk a jövőre. Lényeges az OTP Bank versenyképessége, de az ország, sőt, az egész Európai Unió versenyképessége szempontjából is.”
Ha a nyelvi modellekre épülő MI-eszközökre versenyképességi tényezőként tekintünk, rögtön érthetővé válik, miért fontos, hogy az irdatlan erőforrásokkal rendelkező OpenAI (Google, Meta, a sor szabadon folytatható…) mellett saját nyelvi modell szülessen Magyarországon. Valóban, a ChatGPT tud magyarul (is), nyelvileg helyes válaszokat ad magyar (és számtalan más kisebb) nyelven. Ugyanakkor a fejlesztésére, a tanítására semmilyen hatással nincsenek a magyar szereplők, a kontroll teljes egészében másik kontinensen van.
| Mi a GPT-3 nyelvi modell?
„A GPT-3 (Generatív Elő-képzett Transzformátor, [Generative Pre-Trained Transformer] 3) egy OpenAI által fejlesztett állapot-a-művészeti [state-of-the-art] nyelvi feldolgozó modell. Nagyméretű internetes szöveges adatbázison képzik és széles körű témákban képes emberi szerű [human-like] szöveget generálni. A GPT-3 175 milliárd paraméterrel rendelkezik, így az egyik legnagyobb, jelenleg elérhető nyelvi modell. Többféle természetes nyelvi feldolgozási feladatokhoz, mint például a nyelvfordítás, a kérdés-válasz és a szövegösszefoglalás, finomhangolható.” (A leírás a címben feltett kérdésre a ChatGPT által adott angol nyelvű válasz szintén a ChatGPT által magyarra fordított szöveg; kapcsos zárójelben az eredeti angol kifejezések olvashatóak.) Némi kiegészítés a fentiekhez: a 2020 júniusában elkészült GPT-3 betanításához 570 gigabájtnyi, az internetről származó szöveget használtak fel; összesen 300 milliárd szót tápláltak a rendszerbe. (Elődjét, a GPT-2-t 40 gigabájt szöveggel tanították és 1,5 milliárd paramétert tartalmazott.) |
„Nem csak azért indítottuk ezt a kutatás-fejlesztési projektet, amelyben a kutatáson is óriási hangsúly van, hogy a végén legyen egy felhasználható termékünk. Az egyik legfontosabb prioritásunk az volt, hogy a folyamat során új, a jövő szempontjából általunk fontosnak tartott képességekre tegyünk szert. Ha a megoldásunkat majd a saját pénzügyi területünkön szeretnénk alkalmazni, akkor megtaníthatjuk neki, hogy mi a babaváró hitel vagy a CsOK – ha a ChatGPT-t használjuk, erre nem feltétlenül lennénk képesek”, hoz egy egyszerű példát Kaszás Zoltán. De ugyanez igaz más felhasználási területekre: a saját rendszert akkor, arra és úgy tanítják be, ahogy szeretnék, míg a külső rendszernél erre nem lenne lehetőség.
Te mire fogod használni az asszisztenst?
Hasonlóképpen látja a ChatGPT jelentőségét Deliága Ákos, a Talk-a-Bot alapítója és ügyvezetője. Ahogyan a magyar piacot – akár az informatikait, akár a gazdaság egészét – átalakította a Google kereső vagy a Facebook megjelenése és elterjedése, hasonló változások várhatóak a csevegőrobotok elterjedésétől is. A magyar kisvállalkozások jelentős része sokáig nemhogy a saját Facebook-oldalt, de sokszor még a weblapot sem tartotta fontosnak. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy asztalos vagy fodrász ne tartsa a kapcsolatot a meglévő vagy leendő vevőivel, ne reklámozza termékeit, szolgáltatását a közösségi médiában.
Mint minden technológiát, a chatbotot is lehet jól vagy rosszul is használni. Némiképp leegyszerűsítve a dolgot: mindenki, aki billentyűzettel és képernyővel (is) dolgozik, kapott egy közepesen okos, de nagyon szorgalmas és magyarul is beszélő asszisztenst. Ezt néhány éven belül megszokja és magától értetődőnek fogja tartani a fiatal diákgeneráció, amely öt év múlva megjelenik majd a munkaerőpiacon is. Ők lesznek azok, akik fizető ügyfélként a különböző szolgáltatóknál, cégeknél el fogják várni, hogy legyen csevegőrobot – miért kellene telefonálgatni, „liftzenét” hallgatni és a rengeteg buta kérdés miatt gyakran már eleve frusztráltan bejelentkező ügyfélszolgálatos munkatárssal élőszóban beszélni, ha mindezt meg lehet oldani egy online csevegőfelületen, ahol a feltett kérdésekre releváns válaszokat kapna? Ez Magyarországon, magyar nyelven ugyanúgy elvárás, a hiánya pedig ugyanolyan versenyhátrány lesz, figyelmeztet Deliága Ákos.
A ChatGPT most számtalan embernek adta meg az élményt, hogy a technológia bizony működik, mégpedig magyarul is. Vagyis nem az lesz a kérdés, hogy működőképes-e a technológia, hanem az, hogy miként működik, és jó-e, ahogy működik? „A magyar vállalkozások igényeit pedig minden bizonnyal jobban kiszolgálja egy, a hazai igényekre szabott, hazai tanítású csevegőmegoldás, mint egy olyan nemzetközi rendszer, amelyet ugyan óriási, de az adott cég számára nem releváns, ráadásul külföldi tudásbázissal töltöttek fel”, hozza fel Kaszás Zoltánhoz hasonlóan a hazai fejlesztés mellett szóló érveket Deliága Ákos.
Folyamatos kísérletezés
Az OTP Bank az infrastruktúra üzembe állítása után nagyjából egy éve kezdte meg a kutatás-fejlesztési projektet. Ennek alapja a GPT-3 szintű nyelvi modell, amely voltaképpen a mesterséges intelligencia betanításának módszertanát és kereteit határozza meg. A modellt a megfelelő korpusz mentén fel kell tölteni adatokkal. Az OTP Bank jelenleg egy 2019-es webes „aratásból” származó korpuszt használ, de az ELTE-vel való együttműködésnek köszönhetően idén nyárra várhatóan előáll egy még frissebb és teljesebb magyar nyelvi korpusz is.
| Mire jó a GPT-3?
Természetes nyelvi feldolgozás: fordítás, hosszabb szövegek összefoglalása, válaszok adása szabad szöveges kérdésekre |
Végül szükség van a modell paraméterszámának meghatározására is, amely definiálja azt a teret, amelyet a tanulás során használhat a modell. Ez lehet például a szavak adott kontextusban való előfordulásának valószínűsége vagy a modell neurális hálózatának súlyai és eltolásai. Alapvetően a paraméterek határozzák meg a nyelvi modell viselkedését a megbízhatóságát (az accuracy-t); a különféle beállításaikkal lehet a modellt a specifikus feladatokhoz igazítani. Lényeges, hogy a paraméterek számát jól állítsák be. Ha túl alacsony, korlátozottabb lesz a modell használhatósága, funkcionalitása; ha túl magas, óriási számítási kapacitás kell a működtetéséhez, és túlzott lehet az energiaigénye is.
Elsőként egy másfél milliárd paramétert tartalmazó magyar nyelvi modellt dolgoztak ki az OTP Banknál, majd a SambaNovától kapott angol nyelvi korpusszal is kipróbálták a modellt, például érzelemelemzésre. Ebből lehetett arra következtetni, hogy az adatokon, a modellen vagy éppen a korpuszon kell-e módosítani, javítani. Azért is volt érdemes kisebb paraméterszámmal dolgozni, mert így könnyebb és gyorsabb volt az újabb és újabb modellváltozatokat legenerálni, amit öt körben tettek meg a pénzintézet szakértői – még így is napokig tartott az erre a célra épített szuperszámítógéppel is.
| Mire nem jó a ChatGPT?
A ChatGPT-nek a saját bevallása szerint is van jó néhány korlátja, amelyeket nem árt figyelembe venni az eredményei felhasználásánál. |
A tanulás mostanra jutott el odáig, hogy a 2019-es korpusz bővített változatán létrehoznak egy 13 milliárd paraméteres modellt. Ezt is alaposan letesztelik, és az eredmények alapján döntik el, hogy a következő szinthez milyen paraméterszám lesz szükséges. A projektben részt vevő szakemberek szerint a 30 és 80 milliárd paraméter között lehet a szükséges méret. Ez már egy kiválóan használható általános nyelvi modell lesz, amelyet utána mindenki doménspecifikus irányokba fejleszthet tovább, a pénzügytől az államigazgatáson át az agráriumig. Könnyen meg lehet ezt majd tenni, hiszen a modell feletti kontroll magyar kézben lesz – nem csak az OTP kezében, hiszen a kutatást a magyar állam is finanszírozza, így a végeredményhez, az általános nyelvi modellhez az állam vagy az OTP Bank által kijelölt felhasználók is korlátozásmentesen hozzáférhetnek majd.
Jó (lesz) ez nekünk?
Hogyan fog ez kinézni a pénzintézeti gyakorlatban, hogyan fordíthatja ezt üzleti haszonra az OTP Bank (és a nyomában más gazdasági szereplők is)? A jelenlegi virtuális asszisztensek vagy éppen chatbotok egy előre definiált döntési fán viszik végig az ügyfeleket. Ha ebbe beleépítik a mesterséges intelligenciát, elég lesz annyit közölni telefonon a gépi ügyfélszolgálattal, hogy „XY vagyok, elhagytam a bankkártyámat, szeretném letiltani, az újat pedig egy hét múlva, hétfőn tíz órakor venném át az Erzsébet utcai fiókban”. A rendszer mindezt értelmezi, elindítja a folyamatokat, és a kártya átvehető lesz a mondott időben és helyen.
De személyre lehet szabni az ügyfelek kiszolgálását, például a kampányokat, használható lesz a technológia a kártyacsalások megelőzésében, a pénzmosási kísérletek kiszűrésében, és még számtalan más helyen. Kaszás Zoltán kiemelte, hogy mindezt a fejlesztést nemcsak Magyarországra tervezik, hanem a kész modellt átültetik, majd tervezetten több ország nyelvére is kiterjesztik, ahol az OTP Csoportnak érdekeltségei vannak.
„Az általunk létrehozott modellt nem lesz érdemes összehasonlítani a ChatGPT-vel, hiszen nem ugyanarra a célra készülnek. A ChatGPT fantasztikus, mindenki csak tanulhat tőle. Repülőgépes hasonlattal az egy Airbus A380. De ha csak Budapest és Bécs között akarunk közlekedni, nincs szükségünk Airbus A380-ra, egy kisebb méretű, kisebb fejlesztési és fenntartási költségű, de hasonlóan fejlett repülőgép sokkal alkalmasabb a céljainkra. Mi egy ilyen repülőt fejlesztünk”, mondja az OTP Bank ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi még: a legfőbb tanulság az volt számukra, hogy úttörő munkát végeznek, hiszen járatlan utakon közlekednek és felelősségük, hogy a megfelelő helyeken elhelyezzék az „útvonaljelző” táblákat,és megosszák a gyakorlati tapasztalataikat, mert így tudják növelni az OTP Bank, Magyarország és az EU versenyképességét is.
