Születésnap

Majdnem napra pontosan 20 évvel ezelőtt, 2003. február 5-én jelent meg az ITBUSINESS legelső száma (akkor még IT-Business néven, kötőjellel). Sokat változott, fejlődött az elmúlt két évtizedben a magazin, külalakban, terjedelemben, megjelenésben. Ami talán ennél is többet változott, az az infokommunikációs technológia és leginkább annak az életünkre, munkánkra gyakorolt hatása. 2003-ban még nem létezett a YouTube és a Facebook, hogy csak néhány példát említsek.
Visszanézve a 20 évvel ezelőtti lapszámokat, elképesztő látni, honnan hova jutottunk el. A régi technológiák egy részét már elfelejtettük. Vagy azért, mert leváltották őket az újak, vagy azért, mert az akkor még az érdeklődés homlokterében lévő technológiák immár a háttérben, észrevétlenül teszik dolgukat.
Más is megfigyelhető az akkori magazinokat lapozgatva. Bármennyit is fejlődött a technológia, a problémák, amelyekre választ remélünk tőlük, nem sokat változtak, egyéni, vállalati vagy akár nemzetgazdasági szinten sem. Fejleszteni kell az infrastruktúrát? Nem használják a vállalkozások a modern megoldásokat? Nem figyelünk eléggé a biztonságra? Olyan témák, amelyek 20 évvel ezelőtt is szerepeltek az ITBUSINESS hasábjain, és amelyek most is szerepelhetnének – sőt, szerepelnek is.

Outsourcing, insourcing, szakemberhiány

Első számunk címlapsztorija riasztó fejleményeket járt körbe: több multinacionális nagyvállalat is a kivonulását tervezi, vagy éppenséggel most csomagol – bezárta például egy-egy gyárát az IBM és a Philips is, mások pedig Kínába, a Távol-Keletre telepítették át a gyártást. Jól látta a helyzetet Beck György, aki akkor a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgatója volt: „A nagyon olcsó, képzetlen munkaerővel, kvázi manufaktúrában előállított termékekre alapozott multitevékenység viszonylag nagy sebességgel fog eltűnni az országból, helyette inkább az várható, hogy a tudásintenzív iparágakat hozzák be.” Erre is idézett példát a cikk: az Alcoa 5,5 millió dolláros (akkori árfolyamon számolva 1,3 milliárd forintos) beruházással Székesfehérváron kiépített számítástechnikai központba vonja össze 38, Európa-szerte működő informatikai központját. Az akkori központot azóta számtalan szolgáltatói központ (SSC) követte, és mindegyik magasan képzett, több nyelven beszélő szakembereknek ad munkát.

Carsten Gerlach, a Vogel Burda Communications volt ügyvezető igazgatója „Nem régóta voltam még a magyarországi Vogel Burda Communications ügyvezetője, amikor találkoztam Sziebig Andreával. A Vogel Burda abban az időben éppen azon dolgozott minden erejével, hogy egy nagyobb szabású csalás után újraépítse az informatikai magazinokat (Chipet, PC Gurut) kiadó üzletágát. Az Astoria kávéházban találkoztunk, hogy kötetlenül átbeszéljük az együttműködés lehetséges területeit. Emlékszem, hogy Andrea felvázolta egy új, a magyar piacra szánt B2B informatikai magazin koncepcióját. Az asztalon heverő szalvétákra jegyzeteltük az ötleteinket. Elvarázsolt az elképzelés, hogy a középpontba az embereket, a szerepüket, a gondolataikat tegyük, ezáltal arcot társítva az amúgy meglehetősen rideg műszaki témákhoz, számokhoz és trendekhez, hogy könnyebben olvasható és befogadható, egyszóval élvezetesebb legyen. Abban is erősen hittem, hogy nem szabad új üzletbe belevágni, ha nincs olyan biztos embered kéznél, aki azt tudja is vinni. Andrea hozott magával mindent: a tapasztalatot, az iparági kapcsolatokat és magasan képzett szakemberek egész csapatát. Tovább gondolkodtunk az ötleten, elhasználtunk még egy csomó papírszalvétát, majd végül a németországi központban előadtuk a terveket a Vogel Burda igazgatóságának. Noha a magazin koncepciója egyedi és idegen volt a Vogel Burda világában, zöld lámpát kaptunk, és belevágtunk az elképzelések megvalósításába. Igazi öröm volt Andreával és csapatával együtt dolgozni, az egy szem magazinból széles portfóliót létrehozni, konferenciákkal, üzleti reggelikkel, évkönyvekkel, majd látni azt, hogyan fogadja be és el a piac az új ötletet. Az ITBUSINESS abban az időben számos módon segítette a többi számítógépes magazint is. Kimondottan boldog és büszke vagyok, hogy az ITBUSINESS továbbra és él és virágzik, köszönhetően az erős csapatának és a szerencsés kezeknek, amelyek az idők során bölcsen mindig átalakították. Boldog születésnapot, ITBUSINESS!”

Ha pedig már informatikai szakemberek: a hiány már akkor is érezhető volt. Ahogy Beck György kifejtette: az összeszerelés szintjét meghaladó mérnöki, irányítói területeken szakemberhiánnyal kell számolni, ezért fel kell gyorsítani az oktatás ütemét – hát, ezen a téren csak rosszabb lett a helyzet…

Még egy megjegyzés, amely nemcsak húsz éve hangzott el sokszor, hanem azóta is, de sajnos soha nem sikerült igazán beteljesíteni: „Az internetre épülő alkalmazások köre, illetve az ehhez szükséges innováció lehet az a szegmens, ahol Magyarország a legtöbbet fejlődhet”, mondta egy konferencián Kóka János, akkor az IVSZ elnökségének tagja és az Elender internetszolgáltató vezérigazgatója.

Bódi Gábor, Business Intelligence and Governance Director, Magyar Telekom „Az ITBUSINESS története és a saját szakmai pályám időben együtt mozog, hú de sok az a 20 év! Ebből – ki tudja már hogyan – kialakult egy nagyon stabil, időtálló és szakmai sikereket hozó együttműködés. Kapcsolatunk alapja a kölcsönös tisztelet egymás szakmaisága és az IKT határtalan lehetőségei iránt. Bármilyen apropóból beszélgetünk bármiről, ők mindig érthetően át is tudják adni az aktuális gondolatokat az érdeklődők számára. Pedig egyre nehezebb kiszűrni a sokasodó zajból a lényeget. Objektíven, profin és a munkát sosem kispórolva. Bízom benne, hogy lesz még alkalmunk a közös beszélgetésekre. Megtisztelő. Volt. És lesz.”

Az örökzöld IT-biztonság

Egy rövid részlet harmadik lapszámunk „Integrált védelem” című cikkéből: „Manapság napról napra nő az e-üzlet fontossága, eltűnőben van a hálózat határa, lényeges az üzlet folyamatossága, valamint egyre gyakoribbá és összetettebbé válnak és egyre több kárt okoznak az információ elleni támadások. Ilyen körülmények között várhatóan a legtöbb informatikai részlegnek egyre több feladattal kell szembenéznie, ám eközben sem pénze, sem pedig személyi erőforrása nem lesz több, sőt a vállalatok gyakran a szükséges szaktudás hiányától fognak szenvedni.” Ha eltekintünk az „e-üzlet” kifejezéstől, ezt ugyanígy leírhattuk volna tíz évvel, de akár egy hónappal ezelőtt is. Akár ezt: „A magyar vállalatoknál komoly biztonsági hiányosságok vannak. E tény azonban általában túl későn kerül napvilágra.”

Némi fejlődés azonban biztosan van, hiszen 2003-ban a BellResearch kutatására alapozva azt tettük közzé, hogy a száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató hazai cégek 62 százaléka nem vesz igénybe semmilyen információ- vagy hálózatvédelmi szolgáltatást, és nem is tervez hasonlót a közeljövőben. Ugyanerre a vállalati körre jellemző adat volt, hogy az információtechnológiai kiadások kevesebb mint 10 százalékát fordítják a biztonságra.

Más szinten bár, de ma is gyakori ez a szemlélet: „Az informatikai terület felelősei jellemzően tűzfalak és a kiszolgálóoldali vírusvédelem különböző eszközeivel, továbbá felhasználói jelszavak alkalmazásával gondolják biztosítani rendszereiket. Továbbra is sokakban él az a tévhit, hogy ha vesznek egy tűzfalat, azzal minden biztonságtechnikai gondjuk megoldódik.” Továbbá: „A vállalkozások döntő többsége még mindig csak azt követően költ az informatikai biztonságra, miután áldozatául esett egy támadásnak.”

Fritsch Róbert, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke, a Fővárosi Vízművek informatikai igazgatója „Az ITBUSINESS végigkísérte a pályafutásomat, és mindig fontos tájékozódási pont volt számomra. A Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége és az ITBUSINESS közötti együttműködés már több, mint szakmai kapcsolat két szervezet között. Több évtizedes a kapcsolatunk, amit csak erősít, hogy Mester Sándor, az újság ITexec üzletágának igazgatója egyik alapítója is az MVISZ-nek. Az ITBUSINESS eseményein – amelyek fontos szakmai irányulási pontot is jelentenek a számunkra – a szövetségünk tagsága mindig nagy számban vesz részt.”

Nemcsak a diagnózis, a húsz évvel ezelőtt megfogalmazott gyógymód is érvényes maradt: „biztonsági rendszert csak átfogó koncepció alapján érdemes építeni”, ajánlottuk, és megfogalmaztuk a követendő lépéseket is: „határozzuk meg, mit akarunk védeni; fel kell mérni a lehetséges kockázatokat; meg kell tervezni az infrastruktúrát, el kell nyerni a felső vezetés támogatását; le kell szerelni a dolgozók ellenállását.”

A változékony internet és az IKT-piac

2003-ban nincs még Magyar Telekom, az inkumbens szolgáltató Matáv néven működik. Fontos hír volt, hogy a meglévő 50 település mellett újabb 50 településen teszi elérhetővé az ADSL-szolgáltatást. Straub Elek, a vállalat elnök-vezérigazgatója büszkén jelentette be, hogy az év végére 100 ezer új betárcsázós internetes ügyfelet remélnek, és szeretnék, ha az ADSL-en internetezők száma elérné a 100 ezret. Emlékszik még valaki arra, hogy a vezetékesinternet-előfizetést időkeretre árulták? A Matáv internetszolgáltatója, az Axelero Internet ekkor vezetett be a korábbi 15 és 40 órás díjcsomagok mellé egy 100 órás csomagot is, bruttó 3, 6 és 9 ezer forintért. Naponta félóra internetezés – hogy hangzik? Mindezért pedig pontosan fél megabites (512 kilobit/másodperces) letöltési sebesség járt – persze elméletben, mert a tényleges sebesség ennek inkább a töredéke volt.

Rehus Péter, az IBM Magyarország country managere „Az ITBUSINESS széles portfólióján keresztül, a nyomtatott és online magazinnal, a hírlevéllel, a különféle rendezvényekkel és konferenciákkal, több csatornán is folyamatosan tartja a kapcsolatot a hazai infokommunikációs ökoszisztémával, összekapcsolva egymással a különböző szereplőket. Számunkra azonban nem csak kommunikációs platformként fontos az ITBUSINESS. Tudásközpontként segít együtt gondolkodni, megérteni a piaci folyamatokat, igényeket, hogy saját kommunikációnk, megjelenésünk is jobb lehessen ügyfeleink felé.

2003 februárjának egyik, komoly vitát elindító híre volt, hogy a Matáv – amely akkoriban gyakorlatilag egyedül rendelkezett nagy lefedettséget biztosító hálózattal – 25 százalékkal csökkentette nagykereskedelmi árait, vagyis ennyivel kevesebbért adja a perceket a többi internetszolgáltatónak. A hírt a társaság – és a bejelentésben részt vállaló kormány, nevezetesen Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter – úgy kommunikálták, hogy márciustól átlagosan 25 százalékkal csökkennek az internetezés költségei.

Az úgynevezett Verseny Koalíció – benne például a Vivendi, a PanTel, a GTS-Datanet és az Elender, valamint rajtuk kívül a Hungarotel, az eTel és a UPC Magyarország – üdvözölte a miniszterelnöki bejelentést, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a távközlési versenyt minősíti, hogy ezúttal is kormányzati eszközökre van szükség az internet hazai terjedésének felgyorsítására. Nyilatkozatuk leszögezi: aláírói nem az „egyszereplős verseny” koncepciójában, illetve különmegállapodások kötésében, hanem a valódi többszereplős piaci verseny elősegítésében látják az információs társadalom kiteljesedéséhez és egyúttal az árcsökkenéshez vezető utat.

Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadási és kiberbiztonsági részlegének vezetője „Az EY-nél szakmai fronton ugyanúgy helyt kell állnom, mint az üzleti területen, a kettő egymás nélkül nem megy. Nem elegendő, ha szakmai szinten megpróbáljuk az ügyfeleinket a legnagyobb gondossággal támogatni, ha nem ismernek a piacon, akkor nem tudsz eljutni azokra a helyekre, ahol igazán nagy szükség lenne rád. Az ITBUSINESS-szel eltöltött két közös évtizednek az ügyfelekkel való egymásra találásokban kiemelkedő szerepe volt. Hálásan köszönjük és örömmel gondolunk vissza úgy az előremutató szakmai vitáinkra, mint a hosszas közös gondolkodásokra vagy a programok könyörtelenül precíz előkészítésére és lebonyolítására.”

Az árcsökkenés megvalósult, az információs társadalom terén óriásit léptünk előre, még ha mindig lesznek is újabb célok. Ugyanakkor érdekes látni, hogy fúziók, felvásárlások és megszűnések után a húsz évvel ezelőtt még tucatnyi szereplőt felvonultató hazai távközlési piac hogyan olvadt ismét csak néhány nagy társaságra, még ha ennek meg is vannak a maga piaci és technológiai okai.

Jól láttuk a trendeket

Sokszor már azelőtt felismertük egy-egy technológia, megoldás vagy módszertan jelentőségét, mielőtt az bekerült volna a köztudatba. Így kerültek az ITBUSINESS hasábjaira már a legelső időkben cikkek a mobil fizetésről (a 3G korszak elején járunk!), az internetes marketingről és az ügyfél-visszajelzések begyűjtéséről (még ha ezt webes fórumokról kellett is megtenni, hiszen a közösségi média még évekre volt), az informatikai közműről (amely alapkoncepcióját tekintve nem más, mint a felhő), az elektronikus aláírásról (amelyről már 20 éve is azt reméltük, hogy csak egy-két évre van a széles körű elterjedéstől); arról, hogyan lehet az adatvagyonból üzletileg értékes információkat kinyerni; az elektronikus HR-ről (amelyről mostani számunkban is van cikk); az elektronikus számlabemutatásról és -fizetésről; vagy akár arról, hogy miért lehet érdemes saját adatközpont fenntartása helyett külső szolgáltatóra bízni az eszközöket.

Ígérjük, a mostani és jövőbeni trendeket sem tévesztjük szem elől a következő húsz év során.