Ügyfélközpontú vállalatoké a jövő – állítja a Forrester. A digitális hálóról, az okos gépekről és az új IT-világról fog 2016-ban szólni az informatikai – mondja a Gartner. Összeállításunkban a két közvélemény-kutató cég és a magyar IT-világ meghatározó személyiségeit kértünk meg, hogy összesítsék, miről fog jövőre szólni a magyar informatikai világ.
Félelem lett úrrá rajtam, mikor végig böngésztem a közvélemény-kutató cégek 2016-ra vonatkozó jóslatait. Mert a gépek egyre erősödő uralmát vetítik előre, egy olyan világot vázolnak fel, ahol a gép az ember helyett gondolkodik és old meg rutinfeladatokat. Ahol elveszik az emberek munkáját. De még mielőtt ludditaként kezdenék háborogni, tudom, hogy a gépi intelligencia megteremtése komoly és új feladat elé állítja a szoftver- és hardverfejlesztőket, adatbányászokat, formatervezőket. A munka nem vész el, csak átalakul.
De nézzük meg közelebbről, hogy milyen 2016-os évet jósolnak a kutató cégek. A Forrester a meghatározó technológiák felsorolása helyett egy trendet vázolt fel, és ezzel kapcsolatban megnevezte azokat a technológiákat is, melyek segíthetik a vállalkozásokat sikerük elérésében. Szerintük a hatalommal felruházott ügyfelek korszaka jön el jövőre el, legyenek ezek az ügyfelek vállalatok vagy magánemberek egyaránt. A felismerés nem mai, sok cégnél van olyan stratégia, mely az ügyfelet helyezi a középpontba. Az aktuális problémát a sebesség és a mérték okozza, ezekre kell odafigyelni 2016-ban.
|
Tíz tanács technológiaváltozások esetére |
|---|
|
Listába foglalta a Forrester az üzletvezetési tanácsait gyorsan változó technológia környezet esetére. Ebben olyan is szerepel, hogy a cég vezetője milyen csapattal vegye körül magát (a digitális technológia iránt elkötelezett döntéshozókat kell preferálni a régi vezetők helyett, és olyan új vezetők jelennek meg, mint chief data officer, azaz adatigazgató, vagy chief digital officer ), vagy hogy milyen eszközökkel lehet az ügyfélélményt javítani (az emberek, technológiák, folyamatok egyvelegét úgy kell kialakítani, hogy az képes legyen megérteni, előre látni és szállítani az élményeket minden nap). Kitérnek arra is, hogy már egy cég alapításánál fontos a közös kultúra kialakítása. Ennek a cégkultúrának kell összekovácsolnia a csapatot, hogy mindenki egy irányba húzzon. A kultúra nem a változás mellékterméke, hanem a változás kiváltója, katalizátora. A korábban megjelent, káoszt okozó, „diszruptor” cégek a normális menetrendet jelentik 2016-ban. Sok cég és üzletág épül (és fog épülni) arra, hogy a hagyományos üzletmenetet megkérdőjelezve új üzleti lehetőségeket fedeznek fel a cégek, és új üzleti modelleket állítanak fel – főleg a mindent megváltoztató technológia területén. |
Végzetes a digitális dadogás
A Forrester szerint a legtöbb vállalat alábecsülte az ügyfélközpontú vállalattá való váláshoz szükséges változás mértékét és a sebességet. A jövő évben tovább nyílik az olló az ügyfélorientált vezetők és a lemaradók között, az első kategóriába tartozó vezetők az ügyfélcentrikus működési modell megteremtésén fognak dolgozni, míg a lemaradók hibás, összefüggéstelen digitális projekteket visznek előre rendületlenül. (Bővebben lásd a „Forrester tíz pontja” című keretet!)
Csak a technológiákra összpontosítva, a Forrester szerint 2016-ban az ügyfélélmény személyre szabó technológiák lesznek fókuszban. Ezek a rendszerek nemcsak egyedi élményt nyújtanak, hanem előre jelzik az esetleges igényeket is. A személyre – vagy vállalkozásra – szabott élmény minősége és mélysége különbözteti meg a versenytársakat egymástól.
Továbbá az analitikai eszközök előretörése várható, hiszen ezen eszközök segítik megérteni az adatokon alapuló folyamatokat. Nem összetévesztendő a big data fogalommal, mely a kutató cég szerint csupán elárasztja adatokkal a cégeket és nem biztosít releváns tartalmat, irányt arra vonatkozóan, hogy merre tart a vállalat. Olyan algoritmusokat kell a cégeknek kialakítaniuk, bevetniük, melyek értéket teremtenek a döntéshozók és az ügyfelek számára egyaránt.
Végzetes stratégiának nevezi a Forrester a digitális dadogást, mikor a vállalatok csak úgy ímmel-ámmal kóstolnak bele csillogó-villogó digitális projektekbe, legyen az mobilfizetés, okos pénztárca vagy a tárgyak internetéhez kapcsolódó tervek, de komolyan nem mélyülnek el bennük, nem kötelezik el magukat. Ezek a digitális projektek nem arra valók, hogy szépen kidekoráljuk az iroda falát a megkezdett projektek dátumával, hanem hogy a valós és virtuális ügyfélélményt egyesítve mindig az elvárt minőségű kiszolgálást nyújthassák.
Minden egymással kapcsolatban áll
A Gartner a Forresternél konkrétabban három fő trendet azonosít, melyet 2016-ban a vállalatoknak technológiai szempontból követniük kell. Ez a három fő trend címszavakban: a digitális háló, az okos gépek és az új IT-valóság.
A „digitális háló” megnevezés egy olyan emberközpontú témát takar, mely az egyén köré szerveződő különféle eszközök, tárgyak, információk, alkalmazások, szolgáltatások, vállalatok és más emberek gyűjteményét jelenti. Ahogy ez a háló fejlődik minden eszköz, információs forrás, vállalat és ember kapcsolatba kerül egymással, együttműködik, információt cserél. A Gartner ezen a téren jelentős mértékű innovációt jelez előre a jövő évre, és az azt követő további négy évre egyaránt.
A digitális háló új üzleti lehetőségeket és új kihívásokat szül az eszközök menedzsmentje és az információbiztonság terén. A digitális háló és eszközeinek megtervezésekor a környezeti felhasználói élményt kell figyelembe venni. Ez alatt a Gartner azt érti, hogy a felhasználónak folyamatos és ugyanazt az élményt kell nyújtani minden pillanatban, minden térben és minden eszközön, az átállás az egyikről a másikra pedig zökkenőmentesen kell hogy megtörténjen. A gyártók egyszere a felhasználó több érzékszervét is megtámadják, vagyis a teljes felhasználói élményt nem egy eszköz, hanem több eszköznek a kombinációja nyújtja. A felhasználói élmény esetében a vállalkozásoknak figyelembe kell tartaniuk a magánszféra sérthetetlenségét és a felhasználók jogait.
A digitális hálóban az egyént körülvevő eszközök mérhetetlen mennyiségű információt termelnek, használnak. Ahhoz, hogy a vállalatok ezeket az adatokat befogják, meg kell értsék a strukturálatlan információ áramlását, mely a szöveges, hangalapú és videó információn túl kontextuális és érzékelőkből származói adatokat is magába foglal. Ezek az információk már több évtizede megtalálhatók különböző, elszigetelt tárházakban. A digitális hálóban az összes információ összefüggően létezik. A vállalatok feladata azonosítani azokat az információkat, melyek stratégiai vállalati értékhez juttatják őket.
Ugyanakkor meg kell érteniük az adatokat szolgáltató algoritmusok működését is. Foglalkozniuk kell továbbá azzal a kihívással is, hogy az adatok több forrásból érkeznek egy helyre. Az advanced machine learning – vagyis a fejlett gépi tanulás – szoros kapcsolatban áll ezzel a trenddel, miután az emberek már képtelenek a trendeket, ismétlődő mintákat felismerni a rendelkezésre álló irdatlan nagyságú adathalmazból.
|
A digitális háló eszközei |
|---|
|
A Gartner több olyan eszközt is megnevez tanulmányában, amelyek a digitális háló tagjaként meghatározzák a középpontban álló embert, felhasználót. Ezek között vannak a hagyományos számítástechnikai és kommunikációs eszközök, vagyis asztali és mobil eszközök egyaránt. Ide tartoznak a hordható kiegészítők, mint például a virtuálisvalóság-sisakok. Részei az otthoni elektronikus eszközök, fogyasztói kütyük, háztartási gépek. Nem maradnak ki az utazást lehetővé tévő eszközök – autók – sem, amelyek lassan igazi digitális végpontokként működnek. A környezeti eszközök, kamerák, szenzorok, melyek a tárgyak internetjét meghatározzák is részei a halmaznak. |
Amikor a gép visszaszól
Az digitális háló témakörről az okos gépek címszóra máris áttértünk az advanced machine learning kifejezéssel. A magyar fordítás – előrehaladott gépi tanulás – csonkán adja vissza ennek a kifejezésnek az értelmét, ezért inkább a többet jelentő angol kifejezést preferáljuk. Lényege, hogy a nagy adathalmazt hagyományos, manuális eszközökkel már képtelenség elemezni, rendszerezni. A machine learning a sima algoritmusok jelentette elemzésen túl automatizálja ezeket a feladatokat. Ez a fejlett és folyamatosan fejlődő algoritmus a deep learning fogalmát, a neurális hálózatok, a természetes hangfeldolgozás technológiákat foglalja egybe. Érdekessége, hogy önállóan, ember által nem ellenőrzött módon is képes tanulni, megérteni az információkat, a környező világot. Az advanced machine learning segítségével a gépek intelligenciával ruházódnak fel. Ez az algoritmus nemcsak az információ, a környezet megértését, megismerését teszi lehetővé, hanem a tanulás képességével ruházza fel a gépet.
A gépi tanulás azt jelenti, hogy az okos gép a rendelkezésére bocsátott adatok alapján önállóan megváltoztathatja viselkedését. Ez a terület nagyon hamar, folyamatosan fejlődik, a vállalatoknak meg kell vizsgálniuk, hogyan tudják ezt a technológiát versenyképességük növelésére felhasználni.
Az advanced machine learning fejlődésével egy sor olyan alkalmazás születik – robotok, önjáró autók, virtuális asszisztensek és okos tanácsadók – amelyek embertől valamennyire függetlenül viselkednek. A Google Now, a Microsoft Cortana és az Apple Siri-je egyre okosabbak, ők jelentik a független operátorok elődjeit. Ezek az asszisztensek a felhasználói élményt is megváltoztatják, hiszen menük, gombok, űrlapok helyett a felhasználó beszéd segítségévél vezéreli az intelligens alkalmazást. Az IT-vezetőknek meg kell vizsgálniuk, hogy ezek az intelligens operátorok hogyan használhatók vállalatuknál, hogyan vehetnek le terhet egy-egy élő alkalmazott válláról. A Gartner itt óvatosan megjegyezi, hogy az intelligens asszisztensek hosszú távon fejtik ki hatásukat.
Megnyíló rendszerek
Az „új IT-világ” címszó alatt, harmadik trendként, a Gartner többek között az adaptív biztonsági architektúrát, neuromorfikus architektúrákat, valamint az IoT-platformokat és -architektúrákat említi a 2016 figyelemmel kísérendő területei között.
Biztonság területén a határvédelem és a szabály alapú biztonság már nem elég. A szervezetek egyre több felhő alapú alkalmazást vesznek igénybe, a könnyebb integráció céljából megnyitják alkalmazásaikat ügyfeleik, partnereik előtt. Az IT-vezetőknek a veszélyek felderítésére és elhárítására kell összpontosítaniuk. Az alkalmazásokba önvédelmi rendszereket kell beépíteni, a felhasználói magatartás elemzésével kell kiegészíteni a védekezést. Az ehhez hasonló rendszerek figyelik és elemzik a felhasználók viselkedését, ha szokatlan dolgot észlelnek, akkor riasztanak.
A korábban felvázolt digitális háló és az okos gépek működtetését „neuromorfikus” architektúrákra bízza az IT-világ a Gartner szerint, amelyek a szükséges erőt, energiatakarékosságot, gyorsaságot szállítják. Ezeknek a rendszereknek a motorját a programozható kapumátrixok (field-programmable gate arrays FPGA-k) alkotják. A rendszer hatása a legtávolabb lévő eszközhöz – legyen az okosóra, autó, vagy okos otthon – is eljut. És azért nevezi ezeket a rendszereket neuromorfikusnak a Gartner, mert az emberi agyhoz hasonlóan működnek.
Persze, a Gartner sem hagyta ki a meghatározó technológiák közül az IoT – Internet of Things és kapcsolódó platformokat, architektúrákat. Ez a technológia a digitális háló részeként működik. A gond, hogy a különböző gyártók IoT-platform kínálata nem teljes, pedig jövőre nagy lesz az igény irántuk. Amíg a teljes kínálat nem jelenik meg egy gyártónál, addig az IT-vezetőknek több elemből kell összeállítania a teljes IoT architektúrát, ami együttműködés, integráció terén jelent majd folyamatos kihívást.
Nem lesz forradalmi változás
Az IDC Magyarországtól Komáromi Zoltán ügyvezető igazgatót kértük meg, hogy foglalja össze a magyar B2B-piac szempontjából 2016-ban érdekes és releváns IT-technológiákat. Meglátása szerint a piacon forradalmi jellegű újdonságok nincsenek. Azokat a területeket emelte ki, melyekre véleménye szerint 2016-ban a cégek sokat fognak költeni.
Az első három helyen az analitika, biztonság és IoT szerepel, de fontos lesz a kollaborációs eszközök átalakulása és a felhő is. Az analitikai eszközök területén az IDC vezetője széles spektrumú elfogadottságot lát, szinte minden területen, iparágban jelen vannak ezek a megoldások. A robotoknak is fontos szerepük lesz az analitikában, akik például már médiatartalmat is állítanak elő bizonyos mértékben. Használatuk hamarosan az üzleti életbe is átgyűrűzik, ahol vállalati tartalmak előállítására használják őket.
Terrorfenyegetettség és biztonság
A biztonság területén rendszerszintű megerősödés várható 2016-ban. Az e téren jelentkező kockázatok kezelése nem csak vállalati szinten merül fel, hanem a gazdaság, egy adott iparág, illetve az egész ország szintjén kiemelt téma lesz. A terület szabályozási, törvényalkotási kérdéseket vet fel, a kormányzatnak komolyan kell foglalkoznia ezzel a területtel. A probléma nem új keletű, de a kiberhadviselés, a gazdasági célú kiberbűnözés, illetve az Európában jelentkező terrorfenyegetettség miatt a középpontban lesz az elkövetkező évben. A klasszikus IT-biztonsági területeken továbbra is a jogosultságok, a kockázatok kezelése lesz a középpontban.
Noha Magyarországon a harmadik trend kevésbé lesz érzékelhető, globális szinten olyan mértékű az innováció az IoT területen, ami berobbantja azt, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar cégeknek sem. Egyértelmű, hogy a kisebb, olcsóbb, magasabb tudású szenzorok a gazdaság minden területén megjelennek. Kérdés, hogy üzletileg hogyan lehet ezt a területet értelmesen használni. Az IDC a klasszikus fejlődést látja megvalósíthatónak, amikor először a legjobb gyakorlatok terjednek el és a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése hajtja előre ezt a területet, majd megjelennek a nagyobb beruházást igénylő új termékek, új üzleti modellek.
Szeretjük a felhőt
Csendes forradalom zajlik a kollaborációs eszközök területén, ami a felhasználói szokások változásából ered. A vállalatok nem tervezték ezt a változást, de el kell fogadniuk. Ez a jelenség sem mai keletű, de mostanra ért be. Háttérbe szorul az email, a hibridkommunikációs környezetek térnyerése figyelhető meg. Miután a felhőben tároljuk az adatokat, a megosztás és a kommunikáció különválik. Egyre több hibridkommunikációs alkalmazás jelenik meg.
A felhő továbbra is kiemelt szerepet kap itthon. Ez a terület dinamikusan fejlődik Magyarországon, szép ütemben bővül. Érdekes, hogy nem az árelőny az, amiért a vállalatok szeretik a felhőmegoldásokat, hanem mert kényelmes használni, egyszerű, rugalmas. Az SaaS területén az IDC szerint a üzletkritikusabb alkalmazások is megjelennek. Az ERP, HR egyéb iparágspecifikus megoldást is SaaS-ként veszik igénybe a vállalatok, és nemcsak a kollaborációs, CRM, productivity megoldások érkeznek a felhőből. Megmarad a piac dinamizmusa és minőségi változásra is van esély.
IoT, big data és cloud
A közvéleménykutató cégektől függetlenül a magyar IT-világ kiemelkedő szereplőit megkértük, hogy mondják el nekünk, mely IT technológiát tartják fontosnak 2016-ban. A megoldásszállítóktól azt kértük, hogy nevezzék meg a releváns IT-technológiákat, míg a felhasználóktól azokat a technológiákat kértük, melyek a saját területükön fontosak, meghatározók.
Ha megnézzük táblázatunkat, abból kiolvasható, hogy 2016-ban a big data technológiákra, az egymással összekötött és kommunikáló gépekre és a cloud technológiára kell figyelnünk. Ebben a megoldásszállítók és vásárlók is egyetértenek. Saját területre jellemző különbségeket is fel lehet fedezni.
Így például a Magyar Telekom vezetőjeként Christopher Mattheisen szerint a jövő év is a mobiltechnológiáról fog szólni, jelenleg 4G köntösben. A Szerencsejáték Zrt. IT-vezetője, Knuth Ábel szerint a mobilfizetés lesz fontos meghatározója 2016-nak. A General Motors IT-vezetője, Strausz György a nagyvállalatok által említett szentháromságot – IoT-t, big datát és a felhőt – említette saját cége szempontjából 2016-ban releváns technológiaként.
Ketten a közösségi platformokat, médiát is említik: Lemák Gábor, a FinTechGroup vezetője a közösségi platformok gazdasági szerepét látja megerősödőnek 2016-ban vállalati téren is, amikor a közvetítőket kiiktatva jut el a szolgáltatás, termék a fogyasztóhoz. Pap Gyula, az MKB IT-vezetője pedig meghatározó technológiaként a közösségi média új generációját említi, amikor a „posztolós” világ helyett az interaktív tartalom lesz a meghatározó. Egyedüliként említi Bánhegyi Tímea (T-Systems) a játékosítást, aki szerint ezzel a szemléletmóddal ügyfeleinket hűségesebbé tehetjük vállalatunk iránt.
