Igények és remények

Mindig aktuális kérdés, hogy a jövőben milyen szakmák és pozíciók lesznek kelendőek, keresettek, népszerűek. Nos, mi szakemberek segítségével alaposan utánajártunk a kérdésnek, s megnéztük azt is, milyen munkaerő-piaci trendek határozzák meg a keresletet és kínálatot. Mindennek tetejébe a fiatalok elhelyezkedési esélyeivel is foglalkoztunk. Nézzük akkor, mire számíthatunk ezeken a területeken 2016-ban!

Megannyi témával foglalkozunk az Anno című kiadványban, amelyek szenzitíven érintik a hazai ICT-szektor működését, formálódását. Éppen egy ilyen, rendkívül hangsúlyos és fontos téma a szektor szempontjából releváns munkaerő-piac is, különösen azért, mert tudvalevő, hogy igen hosszú évek óta munkaerőhiánnyal néz szembe. Jelen pillanatban ugyanis nem feleltethető meg a keresleti oldalnak a munkaerő-piac állapota.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. novemberi információi 340 ezer munkanélküliről számoltak be, miközben 50 ezerre tehető azoknak az állásoknak a száma, amelyek képzett szakembereket foglalkoztatnának. Ez a teljes kép. Ha csak az ICT-szektort nézzük, arra jutunk, hogy jelenleg 10-20 ezer olyan betöltetlen állás van, amely jelen pillanatban is megfelelően kvalifikált szakember után kiált. Tehát az az érdekes szituáció alakult ki, hogy miközben Európa-szerte, de Magyarországon is viszonylag magas munkanélküliséggel kell szembenézni, az ICT-szektorban munkaerő-hiánnyal küzdenek a cégek.

Magyarországon évek óta keresik a felelősöket és az okokat, hogy miért alakulhatott ez így, de a legvalószínűbb, hogy az oktatási rendszernek egész egyszerűen nincs ideje reagálni az ICT-szektor gyorsan változó munkaerő-piaci igényeire. Egészen biztos, hogy csak egységes, a gazdasági szereplőkkel együttműködő, a megfelelő tervezést folyamatosan biztosító rendszer kidolgozásával valósulhat majd meg, hogy a szektor keresletét ki lehessen elégíteni. Hogy olyan pályakezdők, vagy átképzésen átesett, de már aktív munkavállalók kerüljenek ki 3-5 éven belül a piacra, amilyeneket a piac igényel.

De pontosan melyek most ezek az igények? Nos, ennek a kérdésnek igen alaposan utánajártunk, s megkérdeztük egyes piaci szereplők informatikai vezetőt, HR-szakembereit, de még fejvadász cégek véleményét is kikértük arról, mit gondolnak, melyek lesznek azok a szakmák és pozíciók 2016-ban, amelyek a leginkább népszerűek lesznek a hazai ICT-szektorban, s szerintük a fiatalabb, Y és Z generációk mennyiben alkalmasak e pozíciók és szakmák betöltésére.

Így látják az informatikai vezetők

Ugyanezt a két kérdést tettük fel mindenkinek a témával kapcsolatosan. Először az informatikai vezetőket faggattuk ki, számos piaci szereplő közül választva.

Sárándi Attila, a MÁV-START informatikai vezetője elmondta, hogy nehéz megjelölni ilyen szakmákat és pozíciókat, mert úgy látja, e tekintetben nem történt jelentősebb változás a korábbi évekhez képest. Különösen fájlalja, hogy lassan feladjuk azokat az elvárásokat, hogy kész, senior szakembereket találjunk a munkaerő-piacon. Inkább azt a pozitív hozzáállást, az ambiciózus attitűdöt keresik, amelyre építeni lehet, mert ilyen munkavállalóba, kollégába érdemes befektetni.

Meggyőződése, hogy a fiatalabb generációk tökéletesen alkalmasak a feladatok ellátására. Szerinte csak azért merül fel egyáltalán ez a kérdés, mert a piac nincs felkészülve e generációk kiválasztási folyamatainak lefolytatására, munkakörnyezetbe illesztésükre, motivációjukra vagy akár arra, hogy átalakítsák a meglévő munkakultúrát.

Kissé másképp látja a helyzetet Knuth Ábel, a Szerencsejáték Zrt. informatikai igazgatója. Szerinte azokat a szakmákat fogják a piacon leginkább keresni, amelyek az IT és az üzlet közötti hidakat építik, erősítik. Ilyenek lehetnek például a business analyst, folyamatszervező, illetve az üzletiintelligencia-szakemberek. Vagyis azok a specialisták, akik az adattömegből értelmes mintázatokat nyernek ki, és releváns üzleti döntési pontokat vetnek fel.

Meggyőződése, hogy technikai értelemben abszolút alkalmasak lesznek az említett pozíciókra a fiatalabb generációk. Ám mivel e szakmák mindegyike megköveteli az üzleti folyamatok átfogó és mély megértését, úgy látja, lesznek olyan fiatalok, akiket elkapkod a piac, de a jelenlegi magyar képzési rendszer szerinte nincs felkészülve e szakmákhoz szükséges ismeretek megfelelő minőségű oktatására.

Bukovszki Attila, az Erste Bank Hungary informatikai igazgatója is a big data és üzleti intelligencia köré csoportosuló szakmákat és pozíciókat emelte ki. Pontosabban úgy fogalmaz, hogy az adatok hatékonyabb analizálását és felhasználását elősegítő szakterületek lesznek fontosak. Meggyőződése továbbá, hogy emellett a mobileszközökre fejlesztő szakemberek lesznek különösen kelendőek a munkaerő-piacon.

Úgy hiszi, e szakmák tekintetében a fiatalabbakkal nincs különösebb gond, hisz számukra már természetesek ezek az eszközök, így tapasztalatai szerint nem okoz nekik nehézséget az ezekben történő fejlesztés, szervezés vagy az ezek körül megjelenő új módszertanok használata sem.

Rafaez Róbert, a Béres informatikai igazgatója úgy fogalmazott, hogy szerinte a felhőtechnológiák vannak az egyik legnagyobb hatással napjaink munkaerő-piaci trendjeire, viszont Magyarországon kicsit más a helyzet. Úgy hiszi, át fog alakulni a piac szaktudásigénye, de mint általában, ez az átalakulás hozzánk kicsit később érkezik majd. Így továbbra is a jelenleg használt és ismert speciális területeken magasan képzett szakemberek előtt maradnak nyitva leginkább az ajtók. Vagyis a fejlesztők, üzemeltetők és biztonsági szakemberek lesznek továbbra is fókuszban.

Rafaez Róbert szerint ezekre a területekre tökéletesen alkalmas a fiatal munkaerő, sőt, munkaerő-piaci integrációjuk egyben érdekessé is fogja tenni a fiatalok és idősebbek közötti kapcsolatot, hiszen a most még sok helyen X generációs szakembereknek nehéz befogadniuk az új trendekből adódó kérdéseket, lehetőségeket, veszélyeket.

Papp Albert, a TVK informatikai vezetője szerint igen nagy szükség van és lesz olyan ICT-szakemberekre, akik képesek megérteni az üzleti területek igényeit, elvárásait, tudnak proaktív módon javaslatot tenni arra, hogy mitől lenne jobb az üzlet működése, egyfajta hidat képezve üzlet és informatika között. Meglátása alapján az üzleti elemzők, gazdasági informatikusok, rendszerszervezők, rendszerelemzők között kell megtalálni a megfelelő szakembereket, de hangsúlyozza, észrevételei alapján nagyon kevés ilyen pályakezdőt találhatunk. Fontos terület még a mély szakmai ismerettel, tapasztalattal rendelkező hardvermérnök, aki értője, tudója a „vasnak”, az operációs rendszernek, képes hatékonyan használni a különböző rendszermenedzsment eszközöket, jó a log elemzésben és a korai, megelőző intézkedésekben.

Kiemelte, hogy a fiatalok nagyon is alkalmasak e pozíciók betöltésére, ők, mondhatni, már az anyatejjel együtt szívják magukba azokat az IT-ismereteket, amelyekkel felvértezve járnak általános és középiskolába, alakítják kapcsolatrendszerüket és viszonyulnak ahhoz a mikro- vagy makrokörnyezethez, melyben élnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkavégzésről, a munkába járásról, a munkahelyről magáról teljesen más a felfogásuk, mint a hagyományos. Nem szeretik a monotóniát, nem szeretnek egy helyben ülni, szeretnének a lehető leggyorsabban eredményeket elérni, ha egyik hely nem tetszik gyorsan odébb állnak. Tapasztalatai szerint elég nagy arányban kerül előtérbe náluk a személyiség, az egyéni, markáns célok, ezért nehéz csapatmunkára bírni őket. Viszont ezek a generációk hozzák az új gondolkozást, az eltérő megközelítést, a friss, dinamikus erőt, ők lesznek az elkövetkező évtizedek fejlődésének mozgató rugói, letéteményesei. Meggyőződése szerint ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is így lehessen, jelentős reformokat kell még megvalósítani az oktatásban és a versenyszférában egyaránt.

Ezt gondolja a HR

Bohács Bernadette, az Ericsson közép-európai régiójának HR-igazgatója válaszában a KSH adatait vette alapul. Mint mondta, egyértelműen az IT-területen, valamint az üzleti szolgáltató központokban (Shared Service Centerekben, SSC-kben) lehet a legjobban keresni Magyarországon, a havi bruttó átlagbér ezeken a területeken elérte a 399 ezer forintot 2015 első félévében. A harmadik legjobban fizetett terület a telekommunikáció, 382 ezer forintos havi bruttó átlagbérrel. Ezek jól mutatják a helyi sajátosságokat is.

Két irány rajzolódik ki, amelyek 2016-ban is mérvadók lesznek, ezek a fejlesztői és támogatói területek. A fejlesztők itt és nemzetközi szinten is nagyon keresettek lesznek. Az ICT-szektorban k+f területen 2016-ban dupla akkora erőforrást dedikálnak a cégek, illetve az EU is, mint 2015-ben. Az IKT-szektorban az 5G és a hálózati eszközök fejlesztési területein a JAVA, C++, Openstack es felhőtechnológiákkal kapcsolatos ismereteket és tudást fogják leginkább keresni a cégek. Az újításokkal új fejlesztési folyamatokkal együtt egyre népszerűbbek lesznek a projektmenedzser, scrum és agile területek is. Az SSC és támogatási területeken értelemszerűen továbbra is a rendszer- és alkalmazásüzemeltető, amihez Linux, Unix, SQL ismeret az elvárt.

A szakember úgy látja, a fiatalokat egyre hamarabb próbálják ezen új technológiák tanulásába bevonni a cégek. Így nagyon keresettek lesznek a gyakornoki, kooperatív képzési és gyakorlati helyeken a jó szakmai tudásalapokkal rendelkező „titánok”, akikkel szemben a fenti technológiák alapszintű ismerete alapvető elvárás lesz.

Horváth Krisztinától, az SAP Hungary HR-vezetőjétől megtudtuk, hogy jövőre a frontend- és backendfejlesztő illetve -mérnök szakemberek iránt még nagyobb lesz a kereslet, mint 2015-ben. Ennek egyik hajtóereje a felhőtechnológiák erősödése a vállalati környezetben. Jó állásajánlatokra számíthatnak továbbá azok, akik virtualizáció, vizualizáció, szoftvermérnök, rendszermérnök, DevOps mérnök, adatbázis adminisztrátor, UX dizájner pozíciókban terveznek elhelyezkedni.

Úgy hiszi, ezekre tökéletesen alkalmasak a fiatalabb generációk, akik innovatív ötleteik, kreatív gondolkodásuk révén nagyban segíthetik a hazai vállalatok digitális transzformációját. A kérdés inkább az, mennyire készítik fel őket, milyen képzést kapnak a felsőoktatásban. Tapasztalatai szerint számos olyan terület van, ahol a kínálat nincs átfedésben a kereslettel. Ezért a házon belüli, vállalati oktatás szerepe, valamint az egyetemi és gyakornoki közös programok fontossága egyre inkább felértékelődik majd 2016-ban.

Vashegyi Zsanett, az AXA Bank Europe SA Hungarian Branch HR-menedzsere szerint is a fejlesztői vonal lesz a legnépszerűbb jövőre az ICT-szektorban.

Ugyanakkor szerinte nem minden esetben alkalmasnak a fiatalabb generációk e szakmák betöltésére, de alapvetően személyfüggő a helyzet. Úgy látja, egy ilyen fiatal 20-30 állásajánlatot is kaphat, ezért könnyen tudnak váltani, egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen kiszámíthatók. A legtöbb cég viszont nem tud számukra fizetésemelést és-vagy karrierutat ajánlani – félévente, ami szintén mozgásra biztatja őket. Aki viszont az „adok-kapok” elv híve, és tehetséges, maximálisan alkalmas lehet e szakmák betöltésére.

Mills Zsuzsanna, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó HR-menedzsere úgy látja, a legnépszerűbb és legkeresettebb pozíciók az összetett, többféle témában járatos mérnökök lesznek például cloud, security, DevOps specializációval, és többfajta (Microsoft, Unix, Linux) platformot ismernek alaposan. Úgy hiszi, a fiatalok mindenképp alkalmasak lesznek az adott pozíciók betöltésére, hiszen ebbe a multitasking üzemmódba és online világba születtek bele, különösképp, ha lehetőségük van duális képzésre, on-the-job tanulásra az alapos elméleti tudás mellett a megfelelő tapasztalat megszerzésére is, folyamatos önképzéssel, fejlesztéssel együtt.

Somorjai Éva, a Magyar Telekom a HR-területért felelős vezérigazgató-helyettese hozzátette, napjainkban egyre nehezebb megjósolni, hogy milyen pozíciók játsszák majd a kulcsszerepet, hiszen a digitális átalakulással munkahelyek sokasága fog megváltozni, 2020-ra olyan állások lesznek, amelyek ma még szinte elképzelhetetlenek. Azt biztosan látják, hogy a big datában rejlő óriási lehetőségek kapcsán a „data scientistekre” nagy szükség lesz a közeljövőben. Emellett kiemelten fontosak lesznek az online tudástartalommal kapcsolatos új pozíciók, de a hagyományosnak számító állások esetén is nő a digitális kompetenciák jelentősége.

Szerinte az Y és Z generációk esetében felesleges amiatt aggódni, hogy esetleg alkalmatlanok volnának ezekre a pozíciókra. Úgy látja, számukra teljesen természetes, hogy digitális környezetben dolgoznak, és rendelkeznek az online munkavégzéshez szükséges kompetenciákkal. Ez a korosztály rendkívül rugalmas, és igényli is a szabadságot, szívesebben vállalnak olyan munkát, amely legalább részben bárhonnan, azaz távmunkával is elvégezhető. Emellett sokkal gyorsabban váltanak a munkahelyek között, mint azt a korábbi generációk tették. Elmondta, hogy felelős nagyvállalatként számukra most az a legnagyobb kihívás, hogy az oktatási szektorral együttműködve támogassák, hogy a digitális világ iránt nyitott, versenyképes piaci tudással rendelkező pályakezdők kerüljenek a munkaerőpiacra.

Fejvadászok mondták

Spiller László, az Adecco vezető tanácsadója nem lát túl nagy változásokat keresleti oldalon. Mint mondta, szerinte továbbra is szoftverfejlesztőkre és -tesztelőkre van a legnagyobb szükség, de reneszánszát élik a rendszerszervezői, business analyst szakmák, miután egyre inkább növekszik a kereslet az olyan szakemberek iránt, akik az informatika és az üzlet nyelvén is értenek. Biztos abban, hogy a big data és üzleti intelligencia területein is nagy kereslet lesz jó szakemberekre, de hasonlóképp potenciált lát a mobilalkalmazás fejlesztői pozíciókban.

Kiemelte, hogy szerinte a fiatalabbakkal sok esetben még könnyebb dolguk is van a cégeknek, mint a senior kollégákkal. A fiatalabb kollégák könnyebben integrálhatóak, nincsenek berögződéseik, nyitottabbak mindenre. Könnyebb őket formálni, nem véletlen, hogy már a gyakornoki programok során lecsapnak rájuk.

Földes Péter, a Kelly Services Hungary Sourcing Hub Managere sem vár számottevő változásokat a jövő évtől. Úgy hiszi, továbbra is a fejlesztők lesznek a legkeresettebbek, azon belül is elsősorban Java (J2EE) tapasztalattal rendelkező szakemberekre van kiéhezve a piac. Egyre népszerűbbek a különböző webes technológiák, illetve a C++ továbbra is kikerülhetetlen bizonyos területeken. A fejlesztői területen kívül a különböző felhőszolgáltatások és big data technológiák vannak felfutóban a világon mindenhol, így itthon is. Megjegyezte, hogy szerencsére a dinamikusan fejlődő és szerveződő hazai startup-kultúrának köszönhetően a magyar szakemberek technológiai tudása egyáltalán nem marad el a nyugati szakemberekétől.

Tapasztalatai szerint a fiatalabb generációk viszonylag könnyen integrálódnak az IT-munkaerő-piacra. Mivel borzasztó nagy a verseny a jelöltekért, a cégek igyekeznek a juttatási csomagokat is mind inkább a generáció igényeihez igazítani: ezek a kötetlen munkaidő, a távmunka, az állandóan változó és kihívásokat generáló munkakörnyezet.

A SwiconGroup Jobs üzletágának igazgatója, Kristok Edit is azt a tábort erősíti, amelynek tagjai szerint a legnagyobb kereslet az IKT-szektorban a fejlesztői pozíciók iránt van és lesz a jövőben is. Meggyőződése, hogy bármilyen, idegen nyelven beszélő informatikus rendkívül keresett, és jó fizetéssel el is tud helyezkedni. Abban viszont nem teljesen ért egyet a legtöbb megszólalóval, hogy a fiatalabb generációk is tökéletesen alkalmasak az említett pozíciók és szakmák betöltésére. Szerinte az oktatás nem támogatja a gazdasági folyamatokat, nem piacképes tudással jönnek ki a diákok az iskolából. Több próbálkozás is folyik ennek megváltoztatására, de szerinte az alapvető gondolkodásmódban kellene változni. Nehéz egy ennyire gyorsan változó iparágban az oktatási rendszer frissítése és az igényekhez történő igazítása. Nyitottság kell az iskolák részéről is. Szerencsére vannak pozitív minták, kiemelte például a Dunaújvárosi Főiskolát, amellyel cégük is együttműködik a duális képzésben, melynek során diákokat kezdenek el alkalmazni és fokozatosan bevezetni a gazdasági életbe.

Meggyőződése, hogy a fiatalabb generációnak fel kell készülnie arra, hogy már az egyetemi, főiskolai évek alatt is gyakorlatot kell szerezni, mert azután könnyebben, gyorsabban lehet integrálódni a cégekbe. Hangsúlyozza, hogy a fiatalok a feladatokat el tudják látni, de a cégeknek nehezebb feladat az új generációk motiválása és megtartásuk erősítése.

Fülöp Zsuzsa, a ManpowerGroup Experis nevű üzletágának vezetője szerint a legjobban keresett szakemberek a magyar piacon: JAVA, C++, C#, .Net fejlesztők, mobil (Android, iOS, WP) platformokra fejlesztők, valamint webfejlesztők. Egyre nagyobb igény mutatkozik ugyanakkor az agilis fejlesztésben jártas szakemberek munkájára is, a scrum módszertanra fókuszálva. A szoftvertesztelésben az automatizált tesztelők szerepe értékelődött fel. Ahogyan korábban is, a nyelveket jól beszélő SAP-fejlesztők, -tanácsadók is komoly hiányszakma, nem csak nálunk, hanem nyugaton is. Meggyőződése, hogy a legerőteljesebb változás a JAVA fejlesztők iránti igénynövekedésben mutatkozott meg, egyes piaci források szerint a magyar piac, akár ötezer főt is azonnal fel tudna belőlük venni. Ez érthetően a béreknél is megmutatkozik, aki szerencsés, akár 25-30 százalékkal többet is haza tud vinni, mint egy évvel korábban. Fülöp Zsuzsa a legnagyobb hiányt a webes front-end, valamint php fejlesztők között tapasztalja. Mivel nyugaton is hiányszakma, a senior szakemberek nagy részét a külföldi cégek már levadászták.

A szakember úgy hiszi, a fiatalok alkalmasak lehetnek a felsorolt pozíciók és szakmák betöltésére. A folyamatos változás, a pörgés, a nyitottság a tanulásra mind jellemzők ezekben a munkakörökben. A Z generáció ráadásul már kora gyermekkortól az IT világában él, ezért ők abszolút együtt lélegeznek az informatikai terület fejlődésével, változásával. Fontosnak tartotta még megjegyezni, hogy a cégeknek nemcsak a jelöltek megtalálása, hanem a megtartása is fontos, hogy a projektek jó ütemben tudjanak haladni, és az üzletek ne vesszenek el.

Demeter Csaba, Randstad Hungary senior tanácsadója ugyancsak a fejlesztői pozíciókban látja a legnagyobb potenciált. Emellett további növekedést vár a hálózati- és rendszermérnök-szakemberek iránti keresletben, és nem számít visszaesésre az it-biztonsággal foglalkozó, illetve infrastruktúra mérnökök irányában jelentkező érdeklődésben sem.

Meggyőződése szerint az, hogy valaki alkalmas-e ezen pozíciók és szakmák betöltésére, nem generációs kérdés. Az Y és Z generációkhoz tartozó szakemberek munkaerő-piaci jelenléte sokkal inkább specifikumokat jelent, amelyekhez a munkáltatóknak előbb, vagy utóbb alkalmazkodniuk kell. Dinamikus, innovatív környezetre, transzparens, őszinte feltételekre van szükség a pozíciók tartós betöltéséhez.

Az említett korcsoportoknál ugyanakkor megfigyelhető egyfajta „megélhetési pályaválasztás”, ami okozhat nehézségeket úgy az elhelyezkedésben, mint a kívánt karrierút fenntartásában. Manapság szinte a csapból is az folyik, hogy az IKT-szektor számos lehetőséget és kiemelten magas béreket kínál. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a munkáltatók ebben a szektorban különösen fontosnak, gyakorlatilag elengedhetetlennek tartják a szakma őszinte szeretetét, a fokozott érdeklődést, a tartós tanulási hajlandóságot és a folyamatosan változó környezethez való alkalmazkodás képességét. A cégekről, pozíciókról szinte végtelen mennyiségű információhoz férhet hozzá bárki, ami segíthet „ügyesen” választani, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy tartósan mindenki csak olyan szakmában lehet sikeres, amihez valóban van tehetsége és kitartó érdeklődése.