Rövid távon a magyarországi vezérigazgatók a kiberkockázatok helyett az energiaválságtól tartanak, ám a terület fontossága hosszú távon megmarad – derül ki egy, a hazai vezérigazgatók körében végzett kutatásból. A vezetők szerint a jövőbeli sikerhez a vállalat digitális átalakulása elkerülhetetlen. Noha úgy tűnik, a vállalatok az eddiginél könnyebben találják meg munkatársaikat, a hibrid munkavégzésről a munkavállalók nem hajlandók lemondani, így az megtartó erővé vált.
◼︎ A technológiai újításoktól függ a vállalat nyereségessége
Egyértelműen a gazdaság lassulására számítanak 2023-ban a magyar vezérigazgatók, akik ezekkel a félelmekkel összhangban 15 százalékos éves inflációs rátával és 421 forint körüli euróárfolyammal számolnak. A kutatásban megkérdezett magyar vezetők 85 százaléka szerint lassul idén a gazdasági növekedés – ez az előrejelzés az eddigi évek legpesszimistább jövőképe. Ez a vélekedés a rendkívül gyorsan változó gazdasági és geopolitikai környezetben azonban egyáltalán nem meglepő.
A bizalom a transzformáció kulcsa
A korábbi évektől eltérően azonban a hazai vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják. A 2023-as kilátásokat nézve, átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak itthon az előző évhez képest.
Azonban a vállalatvezetők felismerték, hogy szervezetük nyereségességét a technológiai újítások (a megkérdezettek 62 százaléka szerint) és a munkaerőhiány (a válaszadók 59 százaléka szerint) befolyásolja leginkább. A vezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43 százalékuk szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39 százaléka gondolja így.
A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66 százalék új technológiák bevezetésére, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja.
Kiberkockázat helyett energiaválság
Az előző év adataihoz képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69 százaléka tart az energiaválság kockázataitól és 61 százalékuk az inflációtól. Szintén csökkent a makrogazdasági volatilitást, illetve a geopolitikai konfliktusokat fenyegetésnek érzők aránya a cégvezetők között, de még így is többségben vannak azok, akik szerint e két tényező kockázatot jelent vállalatuk működésére. A következő 12 hónapra a hazai vezérigazgatókat leginkább aggasztó négy tényező az energiaválság, az infláció, a makrogazdasági volatilitás és a geopolitikai konfliktusok, a kiberkockázatok az ötödik helyre szorultak vissza.
Ugyan a legfőbb veszélyek ma az inflációból és az energiaválságból erednek, továbbra is a vezetők több mint felének okoznak pénzben mérhető fenyegetést a makrogazdasági bizonytalan helyzet és a geopolitikai konfliktusok. Utóbbiak hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.
Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ami egyformán előtérbe helyezi a vállalkozó szellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak. Mindezek eredője a bizalom, mely tetten érhető már abban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint náluk a munkavállalók szinte mindig a cég értékrendje szerint cselekszenek. Továbbá a CEO-k háromnegyede úgy érzi, a menedzsment tagjai ösztönzik az eltérő álláspontok találkoztatását és a vitakultúra kialakulását.
Megmarad a hibrid munkavégzés
A PwC eredményére ráerősít az EY 2023 CEO Outlook Survey elemzése, mely szerint az amerikai vállalatvezetők egyenesen a recesszióra készülnek. A kutatás szerint az egyetlen ismeretlen, hogy a recesszió mélyebb vagy enyhébb lesz a vártnál és hogy a világ mely részét érinti erőteljesebben.
| Módszertanok
A PwC Magyarország tizenkettedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk keretében a hazai vállalatvezetőket arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat formálnak. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között. Az EY kutatását a Longitude közvélemény-kutató vállalat végezte, 2022 novemberében, 1200 vezérigazgató megkérdezésével, akik hat különböző iparágat képviseltek összesen 10 országban. |
Ez a kutatás a munkaerővel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik. A megkérdezett vezetők szerint valamelyest könnyebb lesz tehetséges embereket találniuk, mint korábban, hiszen a lemorzsolódási arányok jelentősen csökkentek, a tehetségek elvándorlása is alacsonyabb szintű. Ezzel arányosan a tengerentúlon a munkanélküliségi ráta növekedését jelzik előre, ami 2023 harmadik negyedévében 5,2 százalékon tetőzik, átlagosan pedig 4,9 százalék körül alakul.
A változással a megkérdezett vezetők is egyetértenek, hiszen csupán 12 százalékuk tartja kiemelt kockázatúnak a vállalat működése szempontjából a tehetséges munkaerő megtalálását és megtartását. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a hibrid munkavégzési formának is befellegzett volna, sőt, inkább bebetonozottnak tűnik a vállalatok életében. A megkérdezett vezetők 63 százaléka szerint a rugalmas munkavégzés biztosítása kritikus fontosságú az alkalmazottak megtartása és a tehetséges munkavállalók megtalálása érdekében, ezért kitartanak a hibrid munkarend-modellek mellett.
