Összenő, ami összetartozik. Willy Brandt (1913-1992) német újságíró, politikus kommunikálta sajátos körülmények között a német újraegyesítést támogató, azóta számtalanszor citált mondatát. Beszédet mondott 1989-ben a schönebergi városháza előtt, az újraegyesítés mellett emelve fel a szavát: e beszédére hivatkozva, kvázi, belőle idézik tőle az ominózus kinyilatkoztatást, amelyet valójában a beszéd lejegyzésének publikálásra váró kéziratába írt bele utólag, saját kezűleg, a neves politikus. Ettől még a mondat igaz lehet, de jobb, ha esetről esetre mérlegeljük, hogy így van-e. Különösképpen akkor, amikor azt firtatjuk, hogy miként alakul az IT-biztonság és az IT-üzemeltetés viszonya a jövőben.
■ IT-üzemeltetés
Egyik podcast-epizódunkban az IT-üzemeltetés került a fókuszba, és ahogyan haladtunk előre a téma feldolgozásában, furcsa érzés vett erőt rajtam. Szinte szóról szóra ugyanazok az állítások, érvek hangzottak el az átláthatóság/megfigyelhetőség (observability, visibility) fontosságának bizonygatása közepette, mint amilyeneket az IT-biztonsággal foglalkozók szájából oly’ gyakran hallani, amikor az átláthatóság/megfigyelhetőség fontosságát bizonygatják a maguk területén.
Tagadhatatlan, hogy nyilvánvaló technológiai hasonlóságok, többször azonosságok, is felfedezhetők a rendszerek működésének megértését segítő üzemeltetői, valamint kiberbiztonsági eszközök esetében. Hogy csak az egyik legfontosabbat említsem, amelynek köszönhetően a telepített eszköz automatikusan, tehát minden külső (értsd: humán) segítség nélkül feltérképezi az IT-rendszert, és a változásokat napra készen (valós időben) leköveti, továbbá az egyes rendszerrétegek, -elemek között viszonyrendszert (kontextust) is értelmez.
Mondhatnánk tehát elsietve, hogy az üzemeltetők és kiberbiztonságiak hasonló eszközöket és technológiákat is használnak, így az összenövésnek igenis lenne értelme. A válaszidők így rövidülnének, hiszen például egy kiberbiztonsági eseményre a közös csapat sokkal gyorsabban lenne képes reagálni, mint korábban.
Az egyesülés mellett szóló érvek sorolása helyett vegyünk elő olyanokat is, amelyek megfontolásra késztetők. Az üzemeltetők és a kiberbiztonságiak prioritásai különböznek, miként különbözőnek mondható az a kultúra, amely működésük mindennapjait meghatározzák. Ahhoz, hogy tényleg együtt munkálkodjanak nap mint nap, elengedhetetlen, hogy megértsék egymást szakmailag, amiből az következik, hogy mind a két félnek pallérozódnia kellene a másik szakterületén. Az egyesülés azzal az elvárással is járna, hogy a korábbi két terület művelői a közös erőforrásokon való megosztozást a lehető legkisebb súrlódásokkal oldják meg, ami nem csekély kihívás.
Ami pedig az én személyes véleményemet illeti, a lehető legésszerűbb fejlődési szint lesz az, amelyen az üzemeltetésért és az IT-biztonságért egyetlen csapat, mondjuk: a SecOps csapat, felel majd, közös stratégiával, közös erőforrásokkal és egy olyan újfajta kultúrával, amelyben mindenki egyaránt tudja, hogy miként szükséges megoldani, kezelni a működési hibákat és a kiberbiztonsági incidenseket.
