Hagyományos felfogás szerint a tudomány és a Biblia világa nem fér össze egymással. Pedig ami a könyvek könyvében vezetői probléma volt, az ma is az. Miért ne merítenénk a régiek tapasztalataiból?
A klasszikus mondás szerint egy újszülöttnek minden vicc új, így egy ifjú menedzser számára a Biblia egyenesen a meglepetések könyve. S ha nem hitbéli buzgalomból veszi kézbe a kollektív bölcsesség eme tárházát, hát forgassa a világ első vezetéselméleti tankönyveként. Mint ahogy tették és továbbadták a leszűrt következtetéseket Tomka János és Bőgel György kitűnő munkájukban, a „Vezetés egykor és most – A Biblia és a menedzsment” című könyvben (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010).
Régi-új problémák
Mert a Bibliától nem idegenek azok a helyzetek, amelyek vezetői felelősségről, irányításról, feladatmegosztásról, esetleg válságkezelésről szólnak. A régi korok problémái, inspirációi mintegy hidat képeznek a jelenkor dilemmáihoz, s ez jótékonyan hat egy olyan világban, amely az ember egységben való szemléletét felcserélte az egyes területek elszigetelt megközelítésével.
Időhiányos korunkban sok vezető választani kényszerül szakmai kvalitásainak fejlesztése és a művelődés között. „Bibliás” könyvünk most kitűnő lehetőség arra, hogy a vezetéselmélet legfontosabb témáinak tanulmányozása közben felfedezzük az emberiség legalapvetőbb munkáját kulturhistóriai szempontból is, s megértsük a benne rejlő üzeneteket.
A témák
Tíz vezetési témát dolgoz fel a könyv – tíz fejezetben. Széles képet kapunk például a vezetői szerepekről, feladatokról, tevékenységekről, s megtudhatjuk, Mózes miként lábalt ki egy vezetési válságból – tanulságul a mának. Szó esik a nagy átalakításokról, válságokról és menedzselésükről Jeruzsálem újjáépítése kapcsán. Bonckés alá kerül a felelősség kérdése is egy római százados példáján keresztül, majd a szerzők Jézus nyomán értekeznek a talentumok (tehetségek) gondozásáról.
Nincs vezetés hatalom és befolyás nélkül, de a korlátlan hatalom még nem garancia a tömegbefolyásra – lásd Pilátus esetét. A sikerhez sokszor kudarcokon és bukásokon át vezet az út, ahogy Józsefé is. Számos hányattatásban volt része, mire megmenthette Egyiptomot. A szervezeti értékrend kialakítása is fontos, ezt Dániel és három barátjának története példázza a könyvben.
Az egyéni vagy a kollektív bölcsesség alkalmazásának problémáját Naamán szír hadvezér történetéből ismerheti meg az olvasó, az érzelmi intelligencia témájára (öröm, bánat, sértődés, félelem) pedig jól rímelnek a Jézus földi életének utolsó napján történtek.
|
Fordítás szükséges |
|---|
|
A vezetőképzés egyik legismertebb aktivizáló módszere az esettanulmányok használata. A gyakorlatot behozzák az előadóterembe. A Biblia pedig tele van esettanulmányokkal – csak éppen példázatnak hívjuk őket. Meglepő bőségben foglalkoznak üzlettel és vezetéssel, s a megfelelő „fordítóprogram” segítségével – vagy talán anélkül is – a ma embere is képes megérteni a lényeget. Elvégre Jézus is a tömegek értelméig akart elhatolni a példabeszédeivel. |
Napjaink fontos jelensége, a „hálózatosodás” sem maradhat ki a szórásból; ennek legfőbb közege ma az internet, a bibliai időkben viszont a jól szervezett közösségek hatékony hálózata tette lehetővé a kereszténység gyors terjedését.
Az olvasást bármelyik fejezetnél el lehet kezdeni – attól függően, persze, hogy saját logikánk hogy diktálja a sorrendet.
Mártonffy Attila
