Két évvel a ChatGPT megjelenése után a mesterséges intelligenciára épülő üzleti modellek közül kiemelkedik egy terület, amely nemcsak ígéretes, de dollármilliárdokat is vonz: a kódgenerálás. A szoftverfejlesztés MI-alapú újragondolása látványos növekedést hozott – de a felszín alatt komoly feszültségek is húzódnak.
Az informatikai piacon még mindig zajlik a szélmalomharc zajlik az „ég és föld” között. A kiberbiztonság terén egyértelműbbnek látszik a helyzet: a gyártók határozottan a
A digitális ügyfélkiszolgáló rendszerek sikerének kulcsa a következetes, személyre szabott és akadálymentes ügyfélút kialakítása. A vállalatoknak érdemes rendszeresen optimalizálni a digitális csatornákat és holisztikusan szemlélni
Az okostévék világában egyre nehezebb valódi magánszférát találni, hiszen a legtöbb eszköz nyomon követi a felhasználókat, figyeli a tartalomfogyasztási szokásokat, és értékesíti az adatokat hirdetők felé. Ebben az egyre átláthatatlanabb közegben egyetlen eszköz tűnik ki a többi közül: az Apple TV. A magánszféra iránt elkötelezettek körében ez a streaming box szinte már legendás státuszt élvez – de vajon tényleg ennyire megbízható?
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az agy-számítógép interfészek (BCI) fejlesztése: a texasi székhelyű Paradromics bejelentette, hogy sikeresen beültették, majd eltávolították a Connexus nevű agyi implantátumukat egy epilepsziás műtét során. A 10 perces beavatkozás során a kutatók rögzítették az agyi jeleket, megerősítve, hogy az eszköz működésképes. Ez az első alkalom, hogy a vállalat embereken próbálta ki a technológiáját.
Amióta számítógépek léteznek, a fejlesztők azóta keresik a gépek és az ember együttműködésének, interakciójának leghatékonyabb módját. A lyukszalagtól eljutottunk a mesterséges intelligencia (MI) és a
A NIS2 követelményrendszer megvalósításának egyik fontos mérföldkövét, a kötelező audit határidejét fél évvel kitolták: 2026. június 30-ig kell elvégezni a felmérést. Ettől függetlenül az érintettek
A digitális kémkedés világában a kreatív vagy éppen furcsa fedőnevek régóta elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szakértők azonosítsák a különböző hekkercsoportokat. Az évek során azonban annyira elszaporodtak ezek a becenevek, hogy már a kiberbiztonsági szakemberek sem mindig tudják követni, hogy éppen kire gondolunk. Ennek vetne most véget a Microsoft, a CrowdStrike, a Palo Alto Networks és a Google egy közös kezdeményezéssel, amely célja egy nyilvános „hekkernév-lexikon” létrehozása.
Az amerikai exporttilalmak újabb hulláma ezúttal a chiptervező szoftvereket célozza, és különösen súlyosan érintheti a kínai technológiai óriásokat, köztük a Xiaomit is. A pekingi központú vállalat májusban mutatta be saját fejlesztésű mobilprocesszorát, az XRING O1-et, amelyet a tajvani TSMC gyártott le 3 nanométeres technológiával – részben amerikai szoftvereszközök, úgynevezett EDA-megoldások (Electronic Design Automation) segítségével.
A Microsoft végre visszavonulót fúj: a Windows-felhasználók az Európai Gazdasági Térségben (EGT) mostantól mentesülhetnek attól az idegesítő nyomástól, amellyel a vállalat az Edge böngésző használatára próbálta rávenni őket. Az EU digitális piacokról szóló törvénye (Digital Markets Act, DMA) ugyanis rákényszerítette a vállalatot, hogy valódi választási lehetőséget adjon az embereknek.
Két évvel a ChatGPT megjelenése után a mesterséges intelligenciára épülő üzleti modellek közül kiemelkedik egy terület, amely nemcsak ígéretes, de dollármilliárdokat is vonz: a kódgenerálás. A szoftverfejlesztés MI-alapú újragondolása látványos növekedést hozott – de a felszín alatt komoly feszültségek is húzódnak.
Az informatikai piacon még mindig zajlik a szélmalomharc zajlik az „ég és föld” között. A kiberbiztonság terén egyértelműbbnek látszik a helyzet: a gyártók határozottan a
A digitális ügyfélkiszolgáló rendszerek sikerének kulcsa a következetes, személyre szabott és akadálymentes ügyfélút kialakítása. A vállalatoknak érdemes rendszeresen optimalizálni a digitális csatornákat és holisztikusan szemlélni
Az okostévék világában egyre nehezebb valódi magánszférát találni, hiszen a legtöbb eszköz nyomon követi a felhasználókat, figyeli a tartalomfogyasztási szokásokat, és értékesíti az adatokat hirdetők felé. Ebben az egyre átláthatatlanabb közegben egyetlen eszköz tűnik ki a többi közül: az Apple TV. A magánszféra iránt elkötelezettek körében ez a streaming box szinte már legendás státuszt élvez – de vajon tényleg ennyire megbízható?
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az agy-számítógép interfészek (BCI) fejlesztése: a texasi székhelyű Paradromics bejelentette, hogy sikeresen beültették, majd eltávolították a Connexus nevű agyi implantátumukat egy epilepsziás műtét során. A 10 perces beavatkozás során a kutatók rögzítették az agyi jeleket, megerősítve, hogy az eszköz működésképes. Ez az első alkalom, hogy a vállalat embereken próbálta ki a technológiáját.
Amióta számítógépek léteznek, a fejlesztők azóta keresik a gépek és az ember együttműködésének, interakciójának leghatékonyabb módját. A lyukszalagtól eljutottunk a mesterséges intelligencia (MI) és a
A NIS2 követelményrendszer megvalósításának egyik fontos mérföldkövét, a kötelező audit határidejét fél évvel kitolták: 2026. június 30-ig kell elvégezni a felmérést. Ettől függetlenül az érintettek
A digitális kémkedés világában a kreatív vagy éppen furcsa fedőnevek régóta elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szakértők azonosítsák a különböző hekkercsoportokat. Az évek során azonban annyira elszaporodtak ezek a becenevek, hogy már a kiberbiztonsági szakemberek sem mindig tudják követni, hogy éppen kire gondolunk. Ennek vetne most véget a Microsoft, a CrowdStrike, a Palo Alto Networks és a Google egy közös kezdeményezéssel, amely célja egy nyilvános „hekkernév-lexikon” létrehozása.
Az amerikai exporttilalmak újabb hulláma ezúttal a chiptervező szoftvereket célozza, és különösen súlyosan érintheti a kínai technológiai óriásokat, köztük a Xiaomit is. A pekingi központú vállalat májusban mutatta be saját fejlesztésű mobilprocesszorát, az XRING O1-et, amelyet a tajvani TSMC gyártott le 3 nanométeres technológiával – részben amerikai szoftvereszközök, úgynevezett EDA-megoldások (Electronic Design Automation) segítségével.
A Microsoft végre visszavonulót fúj: a Windows-felhasználók az Európai Gazdasági Térségben (EGT) mostantól mentesülhetnek attól az idegesítő nyomástól, amellyel a vállalat az Edge böngésző használatára próbálta rávenni őket. Az EU digitális piacokról szóló törvénye (Digital Markets Act, DMA) ugyanis rákényszerítette a vállalatot, hogy valódi választási lehetőséget adjon az embereknek.
