Az informatikai piacon még mindig zajlik a szélmalomharc zajlik az „ég és föld” között. A kiberbiztonság terén egyértelműbbnek látszik a helyzet: a gyártók határozottan a felhő mellett tették le a voksukat és felhős alapokra helyezték fejlesztéseiket.
◼︎ Naprakész biztonság
Mindenki számára ismert a „jót, olcsót és gyorsan” ügyféligény okozta disszonancia. A kiberbiztonság esetében sincs ez másként: a gyakorlatban háromból többnyire csak két feltétel szokott teljesülni. Talán nem meglepő, hogy prioritást élvez a jó, pontosabban a biztonsági szint lehető legnagyobb mértékű emelkedésének ígéretével kecsegtető megoldás kiválasztása. Kiberbiztonsági szempontból vitathatatlan kulcstényező a gyorsaság is. A sérülékenységek, fenyegetettségek időbeli észlelése nélkül nem megvalósítható a nélkülözhetetlen proaktivitás; a hatékony incidenskezelés pedig kétségkívül mielőbbi reagálási képességeket kíván meg.
Ezeket a feladatokat, a magas szintű elvárások és adatmennyiségek mellett, csupán a mesterséges intelligenciát (MI-t) és a gépi tanulást (ML-t) támogató megoldás képesek elvégezni. Játsszunk el akkor a gondolattal, hogy milyen erőfeszítések árán lehetünk képesek ilyen számítási kapacitást és temérdek művelet villámgyors végrehajtására alkalmas rendszert építeni saját földi infrastruktúránk részeként? Biztosan menne?
Kiterjesztett biztonsági funkciók
A felhő alapú szolgáltatásoknál jóval magasabb fokú biztonsági megközelítések vannak érvényben. A helyi (on-premise) környezetekhez képest speciális védelmi mechanizmusokkal igyekeznek biztosítani az adatvédelem terén elvárt „szentháromságot”, azaz a bizalmasságot, sértetlenséget és rendelkezésre állást. Az felhős megoldásszállítók kifejezetten erős titkosítási protokollokat – például AES-256-t – használnak mind a tárolt, mind a feldolgozás alatt álló adatok esetén. Így hiába is viszik el esetleg sikerrel a támadók az adatokat, azokkal semmit nem tudnak kezdeni, mivel a dekódoláshoz szükséges kulcsok nélkül képtelenek értelmezni a megszerzett információkat.
| A felhő alapú biztonsági megoldások előnyei
– Nem kell helyi eszközöket üzemeltetni (hacsak a hálózat kialakítása nem igényli vagy követeli meg). Ezzel adatközponti alapterületet, hűtési kapacitást és villamos energiát is spórolhatunk, és a hardver avulásával sem kell kalkulálni. |
Az érzékeny adatokhoz való hozzáférés kapcsán további plusz védelmi rétegre támaszkodhatunk a beépített többfaktoros azonosítás (Multi Factor Authentication, MFA) alkalmazásával. A proaktív fenyegetettségészlelés is számos felhőalapú biztonsági rendszer jellemzője, legtöbbjük mesterséges intelligenciát és gépi tanulást is használ a forgalom folyamatos figyelésére és az anomáliák észlelésére.
Az is növeli a felhő alapon működő védelmi rendszerek gyártóinak megbízhatóságát, hogy esetükben jóval gyakoribbak a biztonsági auditok. A szállítók ezekkel a rendszeres ellenőrzésekkel igyekeznek garantálni a nemzetközi szabványoknak (mint az ISO 27001, a GDPR vagy a SOC 2, stb.) való megfelelést és átláthatóságot.
Testreszabás az aktuális igények mentén
A felhő jelentette előnyöknél rendszeresen szóba kerül a skálázhatóságban és a rugalmasságban rejlő lehetőségek. A lokális, földi környezetek esetén ugyanis bőven lehetnek korlátai az elvárt vagy vágyott védelmi intézkedéseink gyors és zökkenőmentes bevezetésének.
| Amikor nem jó a felhős biztonság:
– Késleltetésre kényes iparágaknál vagy ahol fizikailag lehetetlen az out of band management: off shore/near shore termelés, atomerőművek, gáztárolók, régebbi típusú finomítók. |
Ezzel szemben a felhő – jellegéből adódóan – adaptív, így az üzleti igények és hatósági elvárások változásai nyomán gyorsan alakíthatunk ki újabb biztonsági védvonalakat, anélkül, hogy újabb hardver beszerzésén vagy a meglévő fizikai infrastruktúra átalakításán, újratervezésén kellene fáradoznunk. Ez a rugalmasság teremti meg az úgynevezett „microservice up lift/scale down” lehetőségét, vagyis hogy könnyedén tudunk új szolgáltatásokat implementálni vagy éppen azokat megszüntetni.
Az is komoly fegyvertény, hogy a felhős megoldásszállítók automatikusan intézik a karbantartást, a frissítéseket és a biztonsági javításokat. Ennek köszönhetően a felhőben futó biztonsági megoldások mindig naprakészek lesznek, tartalmazzák a legújabb szolgáltatásokat és biztonsági protokollokat. Vagyis lényegében a gyártó felelős minden funkcionális frissítésért és a felbukkant biztonsági rések befoltozásáért. Ezek pedig ilyen módon sokkal gyorsabban kerülnek be a rendszerekbe, mint bármilyen saját, on-premise rendszer esetében – legyen bármennyire is profi az informatikai üzemeltetői csapatunk.
Összességében a felhő alapú kiberbiztonsági megoldások jelentős versenyelőnyt kínálnak a gyorsaság, rugalmasság és proaktív védelem terén. Ugyanakkor az iparági sajátosságok és az adatvédelmi elvárások miatt továbbra is akadnak olyan környezetek, ahol a helyben futtatott megoldások nélkülözhetetlenek maradnak.
Somfalvi Balázs, Clico Hungary
