Vahl Tamás: Mekkora megtakarítást jelentene, ha a teljes egészségügyi rendszert (a prevenciót is!) modern informatikai eszközök támogatnák?
Ha a teljes egészségügyi rendszert – a prevenciót is beleértve – modern informatikai eszközök támogatnák, akkor az egészségügyi költségvetés 5 százalékát lehetne megtakarítani.
Dobozi Péter: Hogy látja a humán tényező szerepét, alakulását az informatikai szektorban?
Jóllehet cégünk elsősorban vezetőket keres, van némi rálátásunk a szoftverfejlesztő-piacra is. Általános tapasztalatunk, hogy a jelentkezők többsége alacsony képzettségű, rosszul beszél nyelveket, továbbá nehezen dolgozik csapatban. Az igazán jó képességű fiatal informatikusok még a diploma megszerzése előtt elkelnek. A multik ott vannak az egyetemeken, és kiválogatják a legjobbakat.
Ferenczy Imre: Hogyan lehet biztosítani a cég folyamatos fejlődését?
A kulcsszó a Dell. Jó időben kezdtünk el a Dell-gépekkel foglalkozni, majd erre az üzletágra építettük értéknövelt szolgáltatásainkat. Sikerült úgy kialakítani szolgáltatás-portfóliónkat, hogy egyre komplexebb projektekben tudjunk részt venni. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a létszámunk és munkatársaink szakértelme. Mindezek együttes eredménye, hogy árbevételünket az 1989-es indulástól kezdve minden évben növeltük.
Kubassek János: Mit tart a kultúrdiplomácia legfontosabb feladatának és jövőjének?
– Napjainkban a klasszikus diplomácia eszközei mindinkább kiüresednek, ezért egyre fontosabbá válik a gazdasági és a kulturális diplomácia.
Illés Antal: Milyen kötődése van manapság az informatikához? Mivel foglalkozik a hajdani Microsystem alapítója, vezetője?
A cég ma is létezik, Microsystem Telecom néven. Legújabb fejlesztésünk egy másfél évvel ezelőtt indult játékprojekt. A tesztüzem jövő tavasszal indul; nagyságrendileg egy mozijegy áráért egy hónapig lehet majd az interneten, magyar nyelven játszani. Egyfajta szerepjátékról van szó, kizárt mindenféle erőszak. Terveim között a nemzetközi terjeszkedés is szerepel. Az elmúlt 10–12 évben egyébként főként távközléssel foglalkoztam. Az MS Telecom sikeresen szerepelt a Matáv privatizációs tenderén, valamint elnyerte az egyik digitális személyhívó licencet. Alapítója voltam az egyik első hazai internetszolgáltatónak, az Internet Hungarynek. Majd következett az ingyenes e-mail-rendszer, a Drótpostagalamb.
Szentiványi Gábor: Érzékelhető-e valamiféle trend a nyílt és zárt forráskód minőségi összehasonlításának témájában?
Tanszékünkön több nyílt és zárt forrású rendszer kódminőségét elemeztük. Közel azonos méretű, több millió soros programokat vizsgáltunk. Elmondhatom, hogy szignifikáns különbséget nem találtunk a kétféle típusú szoftver között; a szakirodalomban elfogadott minőségi paraméterek nem térnek el lényegesen. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a minőségi paraméterek nem egyenes következményei a fejlesztési módszernek. Két merőben eltérő fejlesztési stílusról van szó, de mindkettőnek megvannak azok a jó tulajdonságai, amelyekkel teljesíthetők a minőségi követelmények.
Jóllehet a vezetéknélküli technológiákat időről időre leírják, alkalmazási lehetőségeik mindig újraélednek. Itt van például a wimax, amiről mára bebizonyosodott, hogy esetenként pótolhatatlan. Az Antenna Hungária ért a vezetéknélküli kommunikációhoz, ráadásul rendelkezik azzal az infrastruktúrával, amire a meglévő és a jövőbeli technológiák építhetők.
– Szükségszerű az, hogy egy sikeres üzletember az általa alapított és vezetett cég irányítását átadja másoknak?
Újváry Gábor: Mennyiben változott meg magyar szempontból a nemzetiségi kérdés tartalma és jelentősége az utóbbi száz esztendőben?
Míg száz évvel ezelőtt Magyarország területén éltek jelentős nemzeti kisebbségek, az első világháborút követően az utódállamokban lett jelentős – nagyrészt magyar – kisebbség.
– Tud bármilyen előnyt kínálni egy magyar nyelvű szoftver a nagyobb gárdával fejlesztett, több helyen kipróbált, nagyobb marketinggelmegtámogatott külföldi szoftverek kel szemben?
Vahl Tamás: Mekkora megtakarítást jelentene, ha a teljes egészségügyi rendszert (a prevenciót is!) modern informatikai eszközök támogatnák?
Ha a teljes egészségügyi rendszert – a prevenciót is beleértve – modern informatikai eszközök támogatnák, akkor az egészségügyi költségvetés 5 százalékát lehetne megtakarítani.
Dobozi Péter: Hogy látja a humán tényező szerepét, alakulását az informatikai szektorban?
Jóllehet cégünk elsősorban vezetőket keres, van némi rálátásunk a szoftverfejlesztő-piacra is. Általános tapasztalatunk, hogy a jelentkezők többsége alacsony képzettségű, rosszul beszél nyelveket, továbbá nehezen dolgozik csapatban. Az igazán jó képességű fiatal informatikusok még a diploma megszerzése előtt elkelnek. A multik ott vannak az egyetemeken, és kiválogatják a legjobbakat.
Ferenczy Imre: Hogyan lehet biztosítani a cég folyamatos fejlődését?
A kulcsszó a Dell. Jó időben kezdtünk el a Dell-gépekkel foglalkozni, majd erre az üzletágra építettük értéknövelt szolgáltatásainkat. Sikerült úgy kialakítani szolgáltatás-portfóliónkat, hogy egyre komplexebb projektekben tudjunk részt venni. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a létszámunk és munkatársaink szakértelme. Mindezek együttes eredménye, hogy árbevételünket az 1989-es indulástól kezdve minden évben növeltük.
Kubassek János: Mit tart a kultúrdiplomácia legfontosabb feladatának és jövőjének?
– Napjainkban a klasszikus diplomácia eszközei mindinkább kiüresednek, ezért egyre fontosabbá válik a gazdasági és a kulturális diplomácia.
Illés Antal: Milyen kötődése van manapság az informatikához? Mivel foglalkozik a hajdani Microsystem alapítója, vezetője?
A cég ma is létezik, Microsystem Telecom néven. Legújabb fejlesztésünk egy másfél évvel ezelőtt indult játékprojekt. A tesztüzem jövő tavasszal indul; nagyságrendileg egy mozijegy áráért egy hónapig lehet majd az interneten, magyar nyelven játszani. Egyfajta szerepjátékról van szó, kizárt mindenféle erőszak. Terveim között a nemzetközi terjeszkedés is szerepel. Az elmúlt 10–12 évben egyébként főként távközléssel foglalkoztam. Az MS Telecom sikeresen szerepelt a Matáv privatizációs tenderén, valamint elnyerte az egyik digitális személyhívó licencet. Alapítója voltam az egyik első hazai internetszolgáltatónak, az Internet Hungarynek. Majd következett az ingyenes e-mail-rendszer, a Drótpostagalamb.
Szentiványi Gábor: Érzékelhető-e valamiféle trend a nyílt és zárt forráskód minőségi összehasonlításának témájában?
Tanszékünkön több nyílt és zárt forrású rendszer kódminőségét elemeztük. Közel azonos méretű, több millió soros programokat vizsgáltunk. Elmondhatom, hogy szignifikáns különbséget nem találtunk a kétféle típusú szoftver között; a szakirodalomban elfogadott minőségi paraméterek nem térnek el lényegesen. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy a minőségi paraméterek nem egyenes következményei a fejlesztési módszernek. Két merőben eltérő fejlesztési stílusról van szó, de mindkettőnek megvannak azok a jó tulajdonságai, amelyekkel teljesíthetők a minőségi követelmények.
Jóllehet a vezetéknélküli technológiákat időről időre leírják, alkalmazási lehetőségeik mindig újraélednek. Itt van például a wimax, amiről mára bebizonyosodott, hogy esetenként pótolhatatlan. Az Antenna Hungária ért a vezetéknélküli kommunikációhoz, ráadásul rendelkezik azzal az infrastruktúrával, amire a meglévő és a jövőbeli technológiák építhetők.
– Szükségszerű az, hogy egy sikeres üzletember az általa alapított és vezetett cég irányítását átadja másoknak?
Újváry Gábor: Mennyiben változott meg magyar szempontból a nemzetiségi kérdés tartalma és jelentősége az utóbbi száz esztendőben?
Míg száz évvel ezelőtt Magyarország területén éltek jelentős nemzeti kisebbségek, az első világháborút követően az utódállamokban lett jelentős – nagyrészt magyar – kisebbség.
– Tud bármilyen előnyt kínálni egy magyar nyelvű szoftver a nagyobb gárdával fejlesztett, több helyen kipróbált, nagyobb marketinggelmegtámogatott külföldi szoftverek kel szemben?
