Lőrincz György: Mire vágyik még szakmai pályafutása során?
Egyrészt a környező országokban is megvetni a lábunkat műszaki cégünkkel, másrészt Magyarországon meghatározó ingatlanfejlesztő céggé formálni másik vállalkozásomat.
Kovács Attila: Mi a különbség az európai és a keleti gazdasági környezet között?
Európa gyakran túlszabályozott, ám kétségtelenül jogbiztonságot nyújt, a keleti piacokat a tágabb lehetőségek és a nagyobb kockázat jellemzi.
– Szakmai pályájának váltásai egyéni indíttatásúak voltak, vagy összefüggésben álltak a vegyiparban lejátszódó folyamatokkal?
Alapvetően mindenütt jól érzem magam. Most az oktatás egyfajta visszatérés a gyökerekhez, azért, hogy a műszaki-kereskedelmi területeken még jobbak legyünk.
Kelemen Béla: Hol érzi magát otthon egy multinacionális vállalat magyarországi vezérigazgatója?
Leginkább a családom körében érzem magam otthon, még ha ez banálisan hangzik is.
Varga István: Miként látja a civil szféra véleménynyilvánításának lehetőségét Magyarországon?
Még meglehetősen gyenge a magyar civil szféra, de mivel a rendszerváltás után a nulláról kellett kezdenie, óriásinak mondható a fejlődés.
Adriány Kincső: Milyen kihívást jelent a bankok számára a jelenlegi globális pénzügyi válsághelyzetben az állami, illetve az önkormányzati szféra finanszírozása?
Az elmúlt 6 hónapban jelentősen megváltoztak a hitelkamatok. Ennek következtében az önkormányzatokat érintő refinanszírozási kamatszintek jócskán megemelkedtek.
Barcza Mihály:Hogyan látja: a jövőben felértékelődik a társadalomban az öngondoskodás igénye?
– Igen, mindenképpen fel fog értékelődni, és jó lenne mind egyéni, mind társadalmi szinten minél hamarabb felismerni a fontosságát.
Borhy László: Megérte-e 15 évvel ezelőtt elkezdeni európai kartelljoggal foglalkozni?
Az elmúlt évek visszaigazolták akkori döntésem helyességét. Tizenöt évvel ezelőtt, a jogi rendszerváltás környékén, ösztöndíjjal kerültem Heidelbergbe. Ott kezdtem el foglalkozni a kartelljoggal. Minden, amit akkor és azóta megtanultam, rendkívül jól hasznosítható itthon, hiszen a magyar versenyjog is az európai alapokra épül. Noha jogászként több területtel foglalkozom, munkámban meghatározó témakör a versenyjog. Természetesen senki se gondolja, hogy a versenyjog csak a jogellenes kartellügyekre szorítkozik. Az igazi kihívás az, hogy megtaláljuk a modern gazdaságoknak azokat a jogszerű formáit, amelyekben a cégek hatékonyan tudnak együttműködni, és a tőkekoncentráció is optimális hatásokat fejt ki.
Levendel Ádám: Megváltoztatta-e az internet a történelmet?
Attól függ, hogy mit tekintünk történelemnek. Ha azt, hogy a döntéshozók saját érdekeiknek megfelelően hoznak döntéseket, akkor az internet nem változtatta meg a történelmet. Továbbra is érdekkalkulációra építő döntéshozatal zajlik. Ha azonban a történelem fogalmát az emberek szellemi, kulturális és anyagi tőkeakkumulációs tevékenységeként határozzuk meg, akkor az internet igenis megváltoztatta/megváltoztatja a történelmet. Az internet ugyanis sajátos demokratizmussal működik. Csak az tud hozzáférni a világhálóhoz, akinek megvan hozzá az anyagi háttere. Ebben a rétegben – de csak ebben – az internet demokratizálta az információáramlást.
Székely Sándor: Milyen hozzáadott értéket adhat, vagy mekkora költségcsökkentést okozhat egy IP alapú virtuális telefonközpont-rendszer egy vállalatnál?
A virtuális alközpont vagy centrex lényege, hogy a cég nem vásárol saját rendszert, hanem egy hagyományos vagy IP alapú telefonközpontban helyet bérel magának. Több millió forint befektetése nélkül jut tehát a legújabb technológiához, miközben távközlési költségei tervezhetők. Az IP centrexnél Magyarországon gondot okoz, hogy az adsl megbízhatósága még nem kielégítő. Ezért olyan hibrid megoldások ajánlottak, ahol az IP alapú összeköttetés tartalékaként hagyományos telefonvonalak is működnek.
Lőrincz György: Mire vágyik még szakmai pályafutása során?
Egyrészt a környező országokban is megvetni a lábunkat műszaki cégünkkel, másrészt Magyarországon meghatározó ingatlanfejlesztő céggé formálni másik vállalkozásomat.
Kovács Attila: Mi a különbség az európai és a keleti gazdasági környezet között?
Európa gyakran túlszabályozott, ám kétségtelenül jogbiztonságot nyújt, a keleti piacokat a tágabb lehetőségek és a nagyobb kockázat jellemzi.
– Szakmai pályájának váltásai egyéni indíttatásúak voltak, vagy összefüggésben álltak a vegyiparban lejátszódó folyamatokkal?
Alapvetően mindenütt jól érzem magam. Most az oktatás egyfajta visszatérés a gyökerekhez, azért, hogy a műszaki-kereskedelmi területeken még jobbak legyünk.
Kelemen Béla: Hol érzi magát otthon egy multinacionális vállalat magyarországi vezérigazgatója?
Leginkább a családom körében érzem magam otthon, még ha ez banálisan hangzik is.
Varga István: Miként látja a civil szféra véleménynyilvánításának lehetőségét Magyarországon?
Még meglehetősen gyenge a magyar civil szféra, de mivel a rendszerváltás után a nulláról kellett kezdenie, óriásinak mondható a fejlődés.
Adriány Kincső: Milyen kihívást jelent a bankok számára a jelenlegi globális pénzügyi válsághelyzetben az állami, illetve az önkormányzati szféra finanszírozása?
Az elmúlt 6 hónapban jelentősen megváltoztak a hitelkamatok. Ennek következtében az önkormányzatokat érintő refinanszírozási kamatszintek jócskán megemelkedtek.
Barcza Mihály:Hogyan látja: a jövőben felértékelődik a társadalomban az öngondoskodás igénye?
– Igen, mindenképpen fel fog értékelődni, és jó lenne mind egyéni, mind társadalmi szinten minél hamarabb felismerni a fontosságát.
Borhy László: Megérte-e 15 évvel ezelőtt elkezdeni európai kartelljoggal foglalkozni?
Az elmúlt évek visszaigazolták akkori döntésem helyességét. Tizenöt évvel ezelőtt, a jogi rendszerváltás környékén, ösztöndíjjal kerültem Heidelbergbe. Ott kezdtem el foglalkozni a kartelljoggal. Minden, amit akkor és azóta megtanultam, rendkívül jól hasznosítható itthon, hiszen a magyar versenyjog is az európai alapokra épül. Noha jogászként több területtel foglalkozom, munkámban meghatározó témakör a versenyjog. Természetesen senki se gondolja, hogy a versenyjog csak a jogellenes kartellügyekre szorítkozik. Az igazi kihívás az, hogy megtaláljuk a modern gazdaságoknak azokat a jogszerű formáit, amelyekben a cégek hatékonyan tudnak együttműködni, és a tőkekoncentráció is optimális hatásokat fejt ki.
Levendel Ádám: Megváltoztatta-e az internet a történelmet?
Attól függ, hogy mit tekintünk történelemnek. Ha azt, hogy a döntéshozók saját érdekeiknek megfelelően hoznak döntéseket, akkor az internet nem változtatta meg a történelmet. Továbbra is érdekkalkulációra építő döntéshozatal zajlik. Ha azonban a történelem fogalmát az emberek szellemi, kulturális és anyagi tőkeakkumulációs tevékenységeként határozzuk meg, akkor az internet igenis megváltoztatta/megváltoztatja a történelmet. Az internet ugyanis sajátos demokratizmussal működik. Csak az tud hozzáférni a világhálóhoz, akinek megvan hozzá az anyagi háttere. Ebben a rétegben – de csak ebben – az internet demokratizálta az információáramlást.
Székely Sándor: Milyen hozzáadott értéket adhat, vagy mekkora költségcsökkentést okozhat egy IP alapú virtuális telefonközpont-rendszer egy vállalatnál?
A virtuális alközpont vagy centrex lényege, hogy a cég nem vásárol saját rendszert, hanem egy hagyományos vagy IP alapú telefonközpontban helyet bérel magának. Több millió forint befektetése nélkül jut tehát a legújabb technológiához, miközben távközlési költségei tervezhetők. Az IP centrexnél Magyarországon gondot okoz, hogy az adsl megbízhatósága még nem kielégítő. Ezért olyan hibrid megoldások ajánlottak, ahol az IP alapú összeköttetés tartalékaként hagyományos telefonvonalak is működnek.
