Technology

Kürti Sándor: Olyan cégkultúrát alakított ki a Generalinál, aminek révén a vállalat komoly sikereket ért el. Nem képzelte mágusnak magát, hanem tudományos eredmények, bevált példák alapján építkezett. Melyek voltak a legfőbb mozgatórugói, és hogyan tudta mindezt elérni?

Munkám legfőbb mozgatórugója a verseny volt. Ahhoz, hogy a hazai biztosítási piacon megfelelő szintet érjünk el, mindig a legfrissebb tudásra van szükség. Ennek szellemében alakítottuk ki a vállalati kultúrát, a vezetési technológiát. Bevezettük többek között a balanced scorecardot, azaz a kiegyensúlyozott mutatószám-rendszert, ami megbízható támasza a vezetésnek. Megtanultuk, hogy széleskörűen, az összes érintett szempontjait figyelembe véve kezeljük a kérdéseket. Senkinek a birtokában nincs a bölcsek köve. A konzultáció, a beszélgetés során alakul ki a legjobb eredmény.

Kesselyák Gergely: Ha csak egyet választhatna, zeneszerzõ, karmester, rendezõ, tanár, zongorista vagy kultúraszervezõ lenne?

Remélem, ez nem következik be, mert nem tudnék választani. Alapvetõen zeneszerzõ vagyok, de jelenleg karmesterként dolgozom a legtöbbet. A felkéréseken kívül misszióból is vállalok koncerteket. Zongorázni sajnos kevés idõm marad. A tanárság a sok örömön kívül sok bosszúságot is okoz, mert az új felsõoktatási törvény rengeteg szervetlen, a mûvészeti felsõoktatást hátrányosan érintõ újdonságot hozott. A rendezõi munka rendkívül pénz- és infrastruktúra-függõ, így manapság erõteljesen kiszolgáltatott, a kultúraszervezésbe pedig lassan kicsit belefáradok.

Balogh-Walder Tamás: Mit gondol a vállalati képzések jelenéről, jövőjéről?

A kulcsszó a vegyes képzés (az angol nyelvű terminológiában: blended learning), ami a belső, a kiszervezett, a hagyományos és az e-learning alapú képzés elegye a vállalat oktatási igényeinek és céljainak megfelelően. A legtöbb multinacionális cég oktatási modelljében a fentiek jól definiált oktatási eszközökként léteznek, és szabadon kombinálják őket. Ma egy vállalat életében a munkavállalók oktatásának minősége és hatékonysága stratégiai kérdés – a cég árbevétele múlik rajta. Ha ezt nem látják be, akkor előbb vagy utóbb vesztett pozícióba kerülnek. Tőlünk kicsit nyugatabbra ezt már régóta tudják, nálunk még csak kezdik elhinni.

Bojár Gábor: Az adatbiztonság divatos és rendkívül kritikus téma. Világszerte igazi nagyágyúk foglalkoznak vele. Mégis hogyan tudott ezen a területen egy kis magyar cég ekkora sikert elérni?

Sikerünknek sok összetevője van. A magas belépési szint miatt ez a piaci szegmens alulról többé-kevésbé védett. Ugyanakkor az igazán nagyok szemében csak egy kis réspiacról van szó, így föntről is védett a piacunk. Hozzájárul sikereinkhez a kitartásunk, valamint az, hogy felelősségteljes munkatársakkal dolgozunk. Nagyon fontos sikertényező a tudatos vállalatépítés. Rengeteget merítettünk a szakirodalomból. Így például az úgynevezett sündisznó-elvet: nem kapkodunk, egy területen dolgozunk kitartóan, és ott mindig kiszámíthatóan viselkedünk. Egyébként a szakkönyvek tartalmazzák az összes sikertényezőt, így hát azokat meg lehet tanulni.

Erős Gábor: Fontos-e a vizuális kommunikáció a marketingben?

Aki komolyan veszi a marketinget, annak hangsúlyt kell fektetnie a vizuális kommunikációra. Legyen szó televízióról, internetről, nyomtatott lapokról, de akár promóciós anyagokról, névjegykártyákról vagy a járműveken elhelyezett hirdetésekről, rendkívül fontos, hogy milyen arculattal találkoznak az ügyfelek. Az ember ugyanis először a szemével „eszik”. Ha a vizuális megjelenés egységes és megnyerő, akkor eléri a célját, azaz felhívja a figyelmet az adott cégre.

Herbály István: Van-e jelentőségük az intelligens információs pultoknak a kultúrában?

Napjainkban a kulturális információ hatalmas tömegét lehet és kell tárolni. Gondoljunk csak a kiállítótermek, a múzeumok műtárgyainak vagy a rendezvényközpontok programjainak háttérinformációira. Ezekhez az értékes anyagokhoz nyomtatott formában nem férhetnek hozzá a látogatók, mert az intézmények nem tudják az előállítási költséget kifizetni. A szóban forgó információ zöme azonban digitális formában rendelkezésre áll, így egyszerűen átültethető az információs kioszkok adatbázisába. Az információs pultok használata rendkívül egyszerű, azokat külső segítség nélkül vehetik igénybe az érdeklődők. Egyértelműen van tehát létjogosultsága és jelentősége a kultúrában az információs kioszkoknak, noha Magyarországon egyelőre csak szűk körben terjedtek el.

Lévai Richárd: Mennyire hatékony az informatikai outsourcing?

Mivel cégünk egyik fő tevékenysége az informatikai outsourcing, saját gyakorlatunkból mondanék két példát. A Komló Habilitas Kht.-nál nyolcgépes hálózat működik. Azt a feladatot, amit korábban egy főállású rendszergazda látott el, mi heti 12 órában végezzük el. A Baranya Megyei Múzeumok 70–80 gépes rendszerét is a megrendelő megelégedésére üzemeltetjük. A kis magáncégektől és az állami szektorból is olyan visszajelzéseket kapunk, hogy az outsourcinggal javult a szolgáltatásminőség, és a hálózatüzemeltetési költségek akár 50 százalékkal is csökkenhetnek.

Hegyi Árpád Jutocsa: Mikor éri el az Operaház Európa vezetõ operaházainak színvonalát?

Úgy gondolom, sok tekintetben már most európai színvonalat képviselünk. A mûvészi munka fegyelme, a mûvészi színvonal stabilitása, illetve a szcenikai és színészi megjelenítés pontossága tekintetében vannak még adósságaink. Nagyon szívós munkával is öt-hat év szükséges ahhoz, hogy az elképzeléseimhez közeli etalont megközelítsük, és összhatásában is Európa vezetõ operaházainak szintjéhez sorolhassuk magunkat.

Juhász László: Hogyan szeretné elmélyíteni cégének kreativitását a jövõben?

A kreativitás lényege az állandó megújulás.A webdesign, az arculattervezés és a tanácsadás során egyaránt rengeteg kreatív elemet alkalmazunk. Mivel az újdonságok sajnos nem esnek be az ajtón maguktól, kreativitásunk elmélyítése érdekében folyamatos aktív tevékenységet végzünk. Aktívan keressük az új ötleteket, a legkülönbözõbb forrásokból merítünk. A legtöbb ötlet más formába is átültethetõ, ezért mindenfajta médiát figyelemmel kísérünk.

Bozóki András: Hogy alakul az Operaház jövő évi programja, mik lesznek az új bemutatók?
A jövő szezonban öt bemutatót tart az Opera, ebből kettő balett-produkció: Verdi Requiemje és Pártay Lilla koreografálásában az Elfújta a szél című előadás. Ezenkívül színre kerül Verdi: Nabucco, Giordano: André Chenier és Vajda János: Karnyóné című operája.