Technology

Fábos Zsolt: Munkahelyváltáskor hogyan őrizhető meg a hitelesség az ügyfelek előtt?

Ma már nemcsak számítógépeket, hanem komplex megoldási csomagokat igényel a piac, ebben viszont teljesen eltér a régi és az új cégem portfóliója.

Sebő Ferenc: Miért érdekel bennünket a múlt?

Szombathelyen születtem, és a város római kori épületmaradványai már gyerekkoromban megragadtak. Úgy éreztem, hogy minden, ami a múltból származik – legyen az egy apró érmedarab, egy kitüntetés, egy fegyver vagy egy edény – nagyon közel áll hozzám. Régészként már kicsit általánosabban is meg tudom ítélni, hogy miért érdekli az embereket a múlt. Rengeteg mai szokás, használati eszköz a múltban – a római és a görög kultúrában – gyökerezik. De gondolhatunk a politikai intézmény- vagy a naptári rendszerre is, a múlt – láthatatlanul vagy látható módon – mindenben jelen van. A gyökerek megismerése hozzásegít a jelen élet megértéséhez. Ókoros régészként azt mondom, hogy ez vezérelheti az ókor iránti érdeklődést.

Farkas Ádám: Mit vár a CRM-rendszerek elterjedésétõl a magyar banki szolgáltatások fejlõdésében?
A CRM-rendszerek elterjedése növeli a bankok ügyfélmegtartó és ügyfél-szegmentációs képességét. Ennek a szolgáltatásokkal kapcsolatban két eredménye lesz: egyrészt megnõ a banki ügyfelek egy bizonyos körének lojalitása, másrészt a jobban szegmentált ügyfélkörhöz kapcsolódóan összetettebb és pontosabb árazás alakul ki. Megjegyzem, hogy nem várom a CRM-rendszerek gyors elterjedését a bankszektorban. A CRM-hez folyamati szinten integrált háttérrendszerek kellenek, hasonlóan, mint egy termelõ cégnél egy integrált vállalatirányítási rendszer. Ennek hiányában minden, CRM-re vágyó pénzintézetnek saját magának kell elvégeznie a folyamatainak integrálásához szükséges gondolat- és fejlesztési gyakorlatokat.

Kovács Zoltán: Mikor megy cége a tőzsdére?

Célunk, hogy európai szinten is középméretű vállalkozássá váljunk. Ennek elérése érdekében a további nemzetközi terjeszkedésre koncentrálunk. Általánosságban véve azt gondolom, hogy a magyar tőzsdén még nagyon vékony az a kisbefektetői réteg, amelyet közepes méretű cégek is érdekelnek. Ennek megfelelően sajnos szinte nincsenek újonnan tőzsdére lépő cégek. E helyzetnek valamilyen formában változnia kellene.

A várak egy-egy térség idegenforgalmi központjai lehetnének. Ma azonban a legtöbb nagyon rossz állapotban van. Ennek egyik oka, hogy a múlt század közepén, politikai okokból nem is engedték a romvárakat visszaállítani eredeti állapotukba. Azóta lassan folyik a munka, a mi családunk például – főként az idegenforgalmi bevételekből és saját forrásból – a sümegi vár rekonstrukcióján dolgozik. A várak kiválóan megtölthetők olyan korabeli programokkal, amelyek vonzzák a turistákat.

Jordán Tamás: Szüksége lesz-e még az országnak két év múlva József Attila-estekre, illetve József Attilára?

A József Attila-műsorral 30 éve lépünk fel, és ma is úgy érzem, hogy a közönség igényli. A következő nemzedékeknek tovább kell adni a tudást, és ebbe egy József Attila-vers ugyanúgy beletartozik, mint a matematikai szemlélet. Sajnálatos, sőt, egyenesen botrányos, hogy a médiában gyakorlatilag csak a kereskedelmi szempontok érvényesülnek. A korszerű technikai eszközök az értékes információ átadása helyett szétforgácsolják az emberek fi gyelmét, és így sok kárt okoznak.

Kóka János: Hogyan tudnánk bevonni az önhöz hasonló tehetséges, fiatal üzletembereket a politikai generációváltásba és egy új, működőképesebb állam kialakításába?

Ma már sok tehetséges .atal ér el nagyszerű sikereket az üzleti életben. Nagyon nehéz azonban bevonni őket a politikába. Az üzleti életben hozzászoktak a gyors döntésekhez, a határidők betartásához, a kemény munkához – elvárják a teljesítményt maguktól és a környezetüktől is. Mindez ma hiányzik a politikából és az államigazgatásból. Az államigazgatásban a mentalitás túlbürokratizált, az atmoszféra nem stimuláló. A legtöbb .atal úgy élné meg a váltást, mintha egy raliautóból átülne egy IFA-ba. Azt kell megmutatni nekik, nekünk, hogy lehet ezt másképpen csinálni, és az ország szempontjából kiemelt jelentőségű és komplex feladatok megoldhatóak, mert nem teszi lehetetlenné a környezet.

Lantos Csaba: Tapasztalata szerint a hazai lakosság mennyire hûséges a bankjához?

Megítélésem szerint a lakosság meglehetõsen hûséges elsõdleges bankjához. Ahhoz a pénzintézethez, ahol a folyószámláját vezeti, ahová a munkabére érkezik, ahonnan a legtöbb tranzakciót indítja. Ugyanakkor más banki termékek kiválasztásánál elég sokan néznek körül a piacon. Egyre többen állnak már kapcsolatban két vagy három bankkal. További változások is benne vannak egyébként a levegõben; egyrészt idõrõl idõre több embernek lesz valamiféle bankkapcsolata,
másrészt az elsõdleges banki piacon is megnõhet a mobilitás.

Ghymes Balázs: Milyen lehetőségei vannak Magyarországon a kis szoftvercégeknek?

Elméletileg sok lehetőségük van, ám a gyakorlatban csak az számíthat sikerre, aki egyedit alkot, illetve újszerűen közelíti meg a megrendelők problémáit.