Technology

Medgyessy Gergely: Lesz-e Magyarországon bioetanol-piac?
Szerintem igen, de nem vagyok benne egészen biztos.

Mester Sándor (MS3): Az elkövetkezõ 5 évben milyen irányba mozdul el az internetes video- és audiotartalom-fejlesztés és -készítés a kreatív oldalon, és ez hogyan befolyásolja majd a tartalomszolgáltatók hozzáállását?

A szélessávú internetkapcsolat épp olyan jelentõs szerepet játszik majd a háztartásokban, mint a telefon. Ugyanakkor megjelenik az internetezéshez kapcsolódó végberendezések új generációja: az IP alapon mûködõ telefon, a televíziót az internettel összekötõ különféle berendezések, valamint a játékkonzolok. Az internet fejlõdésével párhuzamosan az eszköztár is átalakul: egyre nõ az igény, hogy a lakáson belül bárhonnan, drótnélküli kapcsolat révén léphessünk a világhálóra. A távközlés középpontjába a közeljövõben a jelenleginél szélesebb értelemben vett internetszolgáltatás, azaz az otthonok digitális televízióval és egyéb interaktív tartalmakkal, hanggal és szélessávú kapcsolattal való kiszolgálása kerül. A T-Online a szélessávú penetráció növelésével, az ehhez nélkülözhetetlen kulcsalkalmazások keresésével, a Voice over Internet és IPTV-szolgáltatások elindításával igyekszik megfelelni a konvergencia és az új piaci szereplõk adta kihívásoknak.

Szkurka János: Valóban annyira fontosak Magyarország számára a brüsszeli döntések?

Bármennyire is távolinak és hosszú távúnak tűnik az uniós döntéshozatal, tény, hogy a magyar gazdaságot érintő jogalkotás 70-80 százaléka Brüsszelben történik.

Ballér Judit: Érzi-e, hogy az internetes olvasási szokások elterjedése háttérbe szorítja a nyomdatermékek iránti igényt?

Korábban tartottam tőle, hogy az internetes kiadványok és fórumok terjedése kicsit megrongálja a Gutenberg-galaxist, de úgy látom, hogy nem fenyeget ez a veszély. Saját magamon is azt tapasztalom, hogy számtalan dologra használom az internetet – például a neten keresztül adom fel a könyvrendeléseket –, de olvasáskor továbbra is a nyomtatott termékeket részesítem előnyben. Nyomdavezetőként ugyanezt tapasztalom. Egyáltalán nem csökkennek a nyomdánkhoz érkező igények.

Szõke Márton: Hogy lehet egy magyar ötlettel újat hozni a világ zenepiacára?

Magyar ötletet kizárólag nemzetközi kapcsolatokkal, tõkével és know-how-val lehet befuttatni. A Digimpro Kft. már alapításakor is nemzetközi cég volt, Andreas Kemi (Scala, Fathom Capital etc.) high-tech vállalkozó részvételének köszönhetõen. A magyar kreativitást és aritmetikai gondolkozást sokkal jobban elismerik nyugaton, mint azt elsõre gondolnánk. Rubik Ernõ neve például világszerte ismert. A magyar találékonyság, valamint a nyugati tõke és kapcsolatrendszer az én esetemben (is) nagyon jó kombinációnak tûnik.

Darázs Lénárd: Van-e jótékony hatása a gyerekek egyre növekvő internethasználatának a tankönyvkiadásra és a tanításra?

Nem beszélnék közvetlen hatásról. Az internethasználat és a tankönyvkiadás akkor lehetne összefüggésben, ha az iskolák rendelkeznének olyan számítógépes és internetes háttérrel, hogy a diákok ott tanulhassanak. A gyerekek azonban egyelőre főként otthon interneteznek, és ott is elsősorban játszanak. Kétségtelen, hogy a jövőben a tankönyveket cd-n is kiadjuk, vagy feltesszük az internetre; az oktatáspolitika egyre jobban preferálja a digitális taneszközök fejlesztését. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a pedagógustársadalomban rendkívül nehéz elterjeszteni az internetet. Szinte lehetetlen elérni például, hogy a tankönyvrendelést az interneten adják fel a tanárok. Gyanítom, hogy az internet hatása csak azután mutatkozik meg a gyakorló pedagógusok munkájában, ha szemléletváltás történik a pedagógusképzésben.

Cselõtei Attila : Mikor újítják fel az Erkel Színházat?
A mai Erkel Színház népoperának épült, 1911-ben. Azóta tízévenként hozzányúltak, így mai képe egyáltalán nem hasonlít az eredetire. Ehhez az építészeti romhoz azonban csodálatos zenei tradíciók kötõdnek. A színházat tehát kétségtelenül meg kell õrizni, és fel kell újítani. Mivel óriási feladatról és pénzrõl van szó, a privát szféra részvétele nélkül a közeli jövõben nem várható a munka megindulása. Az Erkel Színház rekonstrukcióját azonban feltétlenül meg kellene elõznie a Zeneakadémia felújításának.

Vinnai Balázs: Miben kell másképpen gondolkodni, ha az amerikai piacra készül az ember?

A szolgáltatóiparban, így a szoftverszolgáltatások terén – ahol mi is tevékenykedünk – igaz az, hogy sokkal inkább törekedni kell a skálázhatóságra, a folyamatok automatizálásra és a felhasználóbarátságra, különben nem lehet lépést tartani a piaccal. A különbség azonban nem olyan óriási, hogy egy magyar vállalkozás ne tudna Amerikában labdába rúgni. Mi például nem is itthon, hanem az amerikai piacon indultunk el webanalitikai termékeinkkel. Ott is az a szabály érvényesül, hogy jó terméket, jó szolgáltatást, jó csomagolásban kell eladni. Ez utóbbinak része a hazainál sokkal harsányabb marketing. Talán ehhez volt a legnehezebb hozzászokni.

Gyüre Péter: Milyen fejlesztések hiányoznak még a közigazgatási informatikából, hogy a szolgáltatások teljes körűvé váljanak?

Elsősorban az üzembiztonságon kell javítani, ezután következhet a szolgáltatások körének bővítése.

A közép-kelet-európai térségben kulcskérdés az energiahatékonyság növelése, az erőművek korszerűsítése és a környezetszennyezés csökkentése. Elsősorban az alternatív energiával kapcsolatos területeken látok ígéretes befektetési lehetőségeket, ezen belül is elsősorban a biogázban, a biomasszában, a nap- és szélenergiában rejlő lehetőségek kiaknázására gondolok. Befektetési szempontból az alternatív energiákhoz kapcsolódó találmányok és iparágak – így például az IT – is érdekesek. Bízom benne, hogy az energiaárak emelkedésének és az Európai Unió nyomásának hatására a jövőben elegendő tőke áll majd rendelkezésre az 1-2 milliárdos projektek, valamint az eddigiekhez képest új ötletek kidolgozására is.